KULTer.hu - Az intimitás színháza
98830
post-template-default,single,single-post,postid-98830,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Az intimitás színháza

Hajdu Szabolcs: Kálmán-nap

Hajdu Szabolcs és a Látókép Ensemble korábbi munkássága és a DESZKA Fesztiválon is bemutatott Kálmán-nap egyértelműen megmutatja: olyan szemléletet képviselnek, amely manapság Magyarországon egyedülálló.

Előadásaikat adott térbe rendelik – általában lakásszínházi produkcióikról ismertek. Ilyen volt az Ernelláék Farkaséknál, amelyet nem csak a filmvásznon, de színházi előadásként is láthattunk. Budapesten jellemzően a B32 Galéria és Kultúrtér, Debrecenben a Páholy Lakásszínház adott helyszínt rendezéseinek. Ha fesztiválra utazik az előadás, ahogyan a DESZKA esetében is történt, azt a lakásmiliőt igyekeznek rekonstruálni, amely meghatározó alaphangulatot teremt a néző számára. A Horváth Árpád Stúdiószínházban ezt úgy oldották meg, hogy a nézőket U-alakban ültették le az úgynevezett nappali körül. A tér közepén dohányzóasztal és székek helyezkedtek el, a szoba egyik végében kanapé, amely az U-alak közepét alkotta. Ez és a stúdió kicsi befogadóképessége lehetővé tette, hogy a nézők is vendégségben érezhessék magukat. Egy kiterjesztett kanapén részesei lehettek az előadásnak. A lakásszínházi megvalósításhoz képest (ahol a nézők a negyedik falnál pillanthattak be a lakásba) ez fokozta az intimitást.

A nézők fizikai közelsége lehetővé tette a játszók számára, hogy beszédmódjuk természetes maradjon. Átlagemberek életébe kapcsolódhattunk be a hiteles alakításoknak köszönhetően. Hajdu Szabolcs az apró, láthatatlan történeteket szeretné láttatni, s ez jól is megy neki. A színészek kidolgozott, minimalista jelekkel alkották meg a figurákat. Archetípusok visszatükröződései ezek a modern világban. Fontos szerep jut – elsősorban a közelség miatt – a mimikának, a két szereplő közti viszony feszes dinamikájának. Sokkal nagyobb a felelőssége annak, hogyan ábrázolják a karakterek közötti kapcsolatot, és ez hogyan szervezi a cselekményt, az előadást magát, hiszen itt nem lehet a díszletbe olvadni, mint a nagyszínpadi művek esetén. Egy pillanatra sem szabad kizökkenni az adott karakterből, hiszen az sokkal feltűnőbb, árulás lenne a nézővel szemben. A Látókép Ensemble színészei azonban egytől egyig kiváló munkát végeztek, minden lélegzetvételük hihető volt, minden mozdulatuk hibátlan. Szakmai felkészültségük miatt inkább az az érzés merült fel, hogy ennél ők sokkal többre is képesek még. Hiába volt egyenként a társulat alakítása kiváló, az előadás dinamikája hagyott maga után kívánnivalót.

A Kálmán-napot végig jellemezte egyfajta apatikus, távolságtartó értelmiségi hozzáállás. A szereplőket szinte semmi nem kavarta fel érzelmileg. Az alaphelyzet, az Ernelláékhoz hasonlóan, két házaspár találkozása. Kálmán névnapja alkalmából vendégségbe megy Zita és Levente. Négyük pontos viszonya nem kerül feltárásra, ám abban biztosak lehetünk, hogy régóta, legalább tizennyolc éve ismerik egymást, Zita és Olga barátnők. Olga és Kálmán házassága egy válságos, ám megmenthető fázisban van – házaséletet ritkán élnek, egymásból részben kiábrándultak, ám ragaszkodnak a másikhoz. Zita és Levente kevésbé szerencsés helyzetben van. Látszólag rendezett az életük, ám a vendégség során konfliktusba kerülnek, majd az is kiderül, Levente már jó ideje félrelép, illetve gyereke lesz fiatalabb szeretőjétől.

Zita folyamatosan beszél, nem lehet leállítani – karakterének általános valóságreferenciája nyilvánvaló, mindenki ismer hasonló embert. Beszédével, állandó duruzsolásával egyfajta alapzúgást ad az egész előadásnak. Ez az alaphang hivatott szüntelen foglalkoztatni elméjét, hogy a problémákkal ne kelljen szembenéznie. Férjével a botrány után sem konfrontálódik. Hiányérzetet okoz az, hogy karakterében látszólag nem történik fejlődés, nem kíván változtatni, inkább tűr, enged, beletörődik. Talán pont azért zavaró ez, mert összecseng a valóságbeli konfliktuskerüléssel, amely sokkal jellemzőbb, mint a harc. A színháztól talán elvárnánk, hogy a szereplők megütközzenek, ha konfliktus van közöttük. Ez a feloldás nem történik meg.

Hajdu Szabolcs: Kálmán-nap, Látókép Ensemble, XII. Deszka Fesztivál, Debrecen, Horváth Árpád Stúdiószínház, 2018. április 9.

A borítófotót Láng Péter készítette.

Tölli Zsófia

szerző: Tölli Zsófia
honlap e-mail
Tölli Zsófia (Rukmini Sofia) 1992-ben született Debrecenben. Jelenleg a Debreceni Egyetem magyar-orosz szakos hallgatója. Tagja a Bán Imre Kultúratudományi Szakkollégium diákvezetőségének és a DETEP-nek. Indiai klasszikus tánccal foglalkozik, tanulmányait Bhubaneswarban, Indiában végezte. A Padmini Táncegyüttes művészeti vezetője.

KULTprogramok

<< 2018. Sze. >>
hkscpsv
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum