KULTer.hu - Fejlövés Amerikának
99547
post-template-default,single,single-post,postid-99547,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Fejlövés Amerikának

Childish Gambino: This is America

Donald Glover korunk egyik legtehetségesebb művésze, egy igazi „reneszánsz férfi”: író, zenész, énekes, színész, táncos és komédiás egy személyben. Pár hete pedig kiadta az év, vagy talán az évtized legjobb, legkritikusabb, legösszetettebb és legvitatottabb számát és videoklipjét. Ez a This is AmericaMind a dal szövege, mind a videoklip tele van rejtett üzenetekkel, utalásokkal és kritikus problémák szatírájával, amik az USA hiányosságaira, az afroamerikai lakosság küzdelmeire és a modern világ tudatlan mivoltára mutatnak rá. Ezeket próbáltam meg kibogozni, a teljesség igénye nélkül.

10. Gambino tánca és Jim Crow

Az első dolog, ami egyből szemet szúr minden nézőnek, az Gambino furcsa tánca, grimaszolása és erőltetett testtartása. A rapper mozgása és mimikája a késő 19. századi Jim Crow rasszista karikatúrák jegyeit utánozza. Azonban a Jim Crow név nem csak a rajzokhoz, hanem a déli államok szegregációs törvényeihez is köthető. Az újonnan felszabadított rabszolgák a további negatív diszkriminációra használt törvényeket Jim Crow Laws néven emlegették, melynek hatása a mai napig érezhető Amerika és a volt konföderációs államok területén. Jim Crow karaktere összeivódott a modern afroamerikai identitással, és így Childish Gambino karakterével is.

9. Gun Control

Az iskolai lövöldözések és a fegyveres rablások száma évről évre növekszik, miközben az USA vezetői egymásra és az elkövetőkre mutogatnak tényleges rendszabályok megalkotása helyett. Akárhányszor elsüt egy fegyvert Gambino a klipben, vörös selyembe csomagolják, és úgy kezelik, mint valami szent tárgyat, miközben a holttesteket csak odébb húzzák. Ez a motívum demonstrálja az amerikaiak hozzáállását az emberek, különösen a feketék életének értékéhez. Gambino a szövegeiben is többször megemlíti a tényt, hogy a fekete gyerekeknek meg kell tanulniuk együtt élni a fegyverek folyamatos jelenlétével, és ebből adódva előbb-utóbb nekik is a kezükbe kell venniük egyet.

8. Charlston templomi lövöldözés

A videó egyik legsokkolóbb jelenetsora, mikor Gambino lemészárol gépfegyverrel egy fekete gospel kórust. Ez a pár másodperc azonban jóval több, mint olcsó sokkelem. 2015-ben, Dél-Karolinában rasszista indíttatásból kilenc afroamerikai állampolgárt ölt meg egy templomban egy fehér férfi. Az eset nagy port kavart a médiában, azonban kézzel fogható következménye nem lett, sőt, 2017-ben egy sokkal nagyobb templomi lövöldözésben, Sutherland Springs-ben 27 ember vesztette életét.

7. Csak nézd a táncot

A táncolásnak igazából két szerepe van a videóban: a fekete kultúra megjelenítése és a figyelemelterelés. A fiatal diákok nem foglalkoznak a körülöttük lévő káosszal. Gambino mozgása egyaránt utal az afrikai törzsi táncmozdulatokra és internetes táncőrületekre is. Mindkettőt a fekete kultúrához, hagyományokhoz és popkultúrához lehet kötni. A kulturális örökséggel többet foglalkozik a média és a társadalom – sőt, gyakran fetisizálja is –, mint azok, akiktől azok tárgyai származnak. De ha már szóba került a média…

6. A valóság a háttérben történik

A klip végig Gambino karakterére fókuszál, azonban ahogy egyre többen táncolnak körülötte, úgy lesz zsúfoltabb és zsúfoltabb a tér, a táncosok mögött pedig növekedik a káosz. A kameramozgásnak köszönhetően a nézők csupán a koreográfiára fókuszálnak, ahogy a média is igyekszik elterelni a figyelmünket a világ valódi problémáiról, miközben eluralkodik a zűrzavar. Érdemes úgy végignézni a videót, hogy megpróbáljuk levenni a szemünket a szinte hipnotizáló táncmozdulatokról, és csak a hátteret figyeljük. Garantáltan más érzetet kelt így az egész videó.

5. Az apokalipszis lovas rendőrei

Az Egyesült Államok társadalmi problémáinak egy másik mindennapos témája a rendőri brutalitás kérdésköre, aminek elszenvedői túlnyomó részben az afroamerikai lakosok. Trayvon Martin, egy 17 éves ártatlan fekete fiú is ennek lett halálos áldozata 2012-ben. A színes bőrű állampolgárok számára sokkal veszélyesebb a rendőrökkel való konfrontáció, éppen ezért nem meglepő, hogy a klipben a rendőrautók mellett elvágtázó lovas olyan képet fest, mintha A jelenések könyvéből lépett volna elő az apokalipszis kék fényben úszó halállovasa.

4. Showbusiness vs. valóság

A mainstream rapperek a drogfogyasztást, a bandaagressziót és a bűnözést istenítik, rossz esetben pedig a fiatalabb generációk próbálják követni a példájukat. Donald Glover sorozata, az Atlanta ezt a világot mutatja be, a This is America klipjéből azonban kimarad a rapvideókra jellemző glamúr és hazugság: régi, rozoga járgányokon bulizik, kevéske pénzét dobálja a rapzene elsődleges célcsoportja, a fekete fiatalság.

3. A vicces fekete

A „fekete előadó” kifejezés mindegyik iterációját bemutatja Gambino: mimikáján és a táncmozdulatokon keresztül Jim Crow-t, a folyton mosolygásra kényszerülő jazz-zenészeket, James Brownt, és még Michael Jacksont is. Öltözete hiányos, de ez sem véletlen, nadrágja a konföderációs katonák egyenruhájára hasonlít, nyakában pedig két lánc lóg, az egyik a rabszolgaság láncait, a másik pedig a rapkultúra láncait szimbolizálja.

2. Childish Gambino, a fekete Amerika

Gambino szövegében felsorolja azokat az atrocitásokat, amiket át kellett élnie, a klipben mégis ő maga követi el ezeket. Szavaival és táncával elvonja a figyelmünket, miközben igazi problémáit szőnyeg alá söpri. A diák tánccsapat képében megjelenő fiatal fekete generáció utánozza az előtte érkezőket, és folytatja azokat a hibákat, amik ide vezettek. Követik a médiát és utánozzák Gambino táncát.

1. Tűnj el!

A klip utolsó pillanatai nagyon hasonlítanak az Oscar-díjas film, a Tűnj el! azon jeleneteire, amikor a főszereplőt az őt kizsákmányolni próbáló fehér család a „sunken place” fekete és üres mentális börtönébe taszítja. Ezt a kapcsolatot tovább erősíti, hogy a filmben megszólalt Gambino Redbone-ja, illetve a This is America első fellépését Daniel Kaluuya, a Tűnj el! főszereplője konferálta fel. Gambino, illetve a fekete Amerika ugyanígy próbál elrohanni a kizsákmányolói elől, de nem menekülhet meg.

Bogdán Erik

szerző: Bogdán Erik
honlap e-mail
Bogdán Erik 1994-ben született Kaposváron. 2015-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Kommunikáció és Médiatudomány szakán. Jelenleg ugyanitt folytatja tanulmányait a kar mesterképzésén. Elsősorban a popkultúra és a „nerdkultúra” foglalkoztatja.

KULTprogramok

<< 2018. nov. >>
hkscpsv
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum