KULTer.hu - Újragondolt Czóbel-tárlat Szentendrén
99309
post-template-default,single,single-post,postid-99309,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Újragondolt Czóbel-tárlat Szentendrén

Az Újragondolt Czóbel 3.0 kiállításon eddig lappangó képek is láthatóak egészen 2019. május 4-ig. A tárlaton Czóbel Béla expresszionizmusa szerepel a fókuszban, amely hidat képez a Die Brückéhez is.

Czóbel Béla életműve még mindig rengeteg titkot rejt, amibe a harmadszorra felfrissített szentendrei tárlat ismét betekintést ad: a korábbról ismert, valamint a raktárból nemrég előkerült képek mellé most tizenhárom eddig nem látott festmény érkezett a Czóbel Múzeumba. A művész hosszú élete során közel ezer képet festett, amelyből több száz elveszett, s a mai napig ismeretlen helyen lappang. Egyebek mellett ilyen lappangó képeket is láthat végre a nagyközönség május 4-től Szentendrén. Az előző két évhez hasonlóan idén is folytatódik az a hagyomány, hogy a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum Czóbel Múzeuma olyan képeket is kiállít, melyeknek mindkét oldalára került festmény – Czóbel vagy valamelyik kortársa keze által.

A raktár mélyéről előkerült, a korábbi állandó kiállításon eddig nem látott művek mellett idén három festmény másik oldalát tekintheti meg a látogató: ezek a frissen feltárt képek eddig átfestve, rejtve szunnyadtak. A bergeni szélmalmot ábrázoló kép hátoldalán, a fehérre mázolt felület alatt egy olyan nonfiguratív festményt találtak a szakemberek, melynek felbukkanása – a teljes feltárás után – nemzetközi viszonylatban is szenzáció lesz.

Czóbel korai, posztimpresszionista és fauve periódusa – amit a gyűjtők és műkereskedők a legtöbbre értékelnek – szintén évről évre kiegészítésre szorul, s ezúttal is kiváló, főműveknek tekinthető alkotások egészítik ki a múzeum törzsanyagát. Közülük is kiemelkedik egy Nyergesújfalun festett tájképe, mely által a fauvizmus hazai elterjesztéséhez köthető nyergesi korszaka első alkalommal látható e múzeum falai között.

Az idei év harmadik nagy meglepetése az az USA-ból, magángyűjtőtől kölcsönkapott festmény, amely eddig még csak katalogizálva sem volt, így teljesen ismeretlen volt a Czóbel életműben. A Gyermekek a réten című képet 1904-ben, nagybányai korszakában festette, és biztosan tudható, hogy ez az eddig ismert legnagyobb kompozíció Czóbel akkori időszakából.

Az új képek nagyrészt Ausztriából, Németországból, Franciaországból és a tengerentúlról érkeztek, s számos olyan ritkaság van köztük, melyek még soha vagy emberöltők óta nem szerepeltek hazai kiállításon. A legkomolyabb hozzájárulást a Buchheim Múzeum nyújtotta, ahonnan három valóban ritkaságszámba menő, korábban ismeretlen Czóbel mű érkezett.

Tavaly Czóbel hollandiai periódusa kapta a fő hangsúlyt, az idei koncepcióban a festő németországi expresszionizmusa került előtérbe. Az 1905-ben Drezdában alapított csoport lendületes és újszerű hozzáállása az alkotáshoz nevükben is manifesztálódott: a régit (impresszionizmus) és az újat (expresszionizmus) összekötő hidat fejezi ki. Czóbel berlini évei alatt, 1919-től 1925-ig követője lett a sajátos életstílusban élő társaságnak, mely szorgalmazta a tudatalatti felszabadítását, és spontaneitást, ösztönösséget, formai redukciót várt el tagjaitól. A lüktető nagyváros, Berlin nagy hatással volt Czóbelre: nyüzsgő városképei, szobabelsői érzékletesen tudósítanak ott töltött éveiről.

Czóbel Béla jelentősége

A modern magyar festészet egyik legmeghatározóbb, nemzetközileg is jegyzett egyénisége Czóbel Béla. Pályakezdésétől kezdve, kortársai által is elismert módon befolyásolta a magyar festészet fejlődését, ismert volt az európai modernizmus több centrumában. Már huszonhárom éves korában bemutatták műveit Párizsban, majd a Salond’Automne és a Salon des Indépendants fauve termének állandó kiállítója lett. A nagybányai művésztelep reformerei közé tartozott és alapító tagja volt a budapesti Nyolcak csoportnak is, melyből egyedül ő vált nemzetközileg ismertté.

Czóbel művei – számtalan műgyűjtőhöz kerülve – szétszóródtak a világban, bizonyítva, hogy festészete kelendő volt szinte egész pályafutása alatt, ahogy ma is az.

Az új kiállítás a festő pályaszakaszait az életmű kronológiáját követve, helyszínek szekcióira bontva mutatja be nagybányai indulásától a párizsi fauve korszakon, a Nyolcakhoz való csatlakozásának idején, majd a Hollandiában és a német expresszionisták körében töltött berlini perióduson át Párizsba való visszaköltözéséig, s végül az életmű zenitjét jelentő párizs és szentendrei tartózkodásig terjedő időszakokat.

KULTer.hu Hír

szerző: KULTer.hu Hír
honlap e-mail
A KULTer.hu rendelkezésére bocsátott és a szerkesztőség által továbbszerkesztett, vagy a szerkesztőség által összeállított sajtóanyagok és a szerkesztőségi hírek megjelenési formája.

KULTprogramok

<< 2018. Júl. >>
hkscpsv
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum