KULTer.hu - Frida Kahlo divatja
101097
post-template-default,single,single-post,postid-101097,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Frida Kahlo divatja

Interjú Lantos Adriána művészettörténész-kurátorral

A Magyar Nemzeti Galéria Frida Kahlo – Remekművek a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedóból című kiállítása július 7-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A tárlaton összesen 35 műtárgy – 26 festmény és 9 rajz – is látható, köztük önarcképek, életrajzi ihletésű képek és portrék is. A hivatalos megnyitó előtt, egy rendhagyó tárlatvezetés alkalmával Lantos Adriána művészettörténésszel, a kiállítás kurátorával beszélgettem Frida Kahlóról és az általa képviselt mexikói divatról.

A galéria mintegy négy hónapon át ad otthont a világ legjelentősebb Frida Kahlo-gyűjteményével rendelkező mexikói múzeumból érkező műtárgyaknak. A tárlathoz kapcsolódik egy Fridamania elnevezésű szekció, amely Csizmadia Krisztina művészettörténész munkája, és amely Kahlót mint popkulturális ikont mutatja be, valamint néhány magyar festő munkáját – Fajgerné Dudás Andrea, Moizer Zsuzsa, Szemethy Orsolya és Alexander Tinei –, amelyeket Kahlo munkássága inspirált. Bár Frida összenőtt szemöldöke és pihebajsza miatt sokak által ismert, kevesen tudják, hogy a mexikói művésznő megjelenése és erős karaktere olyan divatházakat is inspirált, mint a Jean-Paul Gaultier és a Dolce & Gabbana. Nem túlzás azt állítani, hogy a divatvilágot is elérte és foglalkoztatta a Frida-jelenség.

Az ikonikus festőnő magyar vonatkozásaira is kitérő tárlat iránti érdeklődés már most is jelentős.

KULTer.hu: Úgy tudom, hogy a festőnő magyar származását is kutatod. Mesélj, először kérlek arról, hogyan talált meg téged Frida Kahlo mint téma.

A mexikói kultúra mindig érdekelt, az országban is jártam már párszor. A főigazgató úr régóta szeretett volna Frida Kahlo-kiállítást csinálni, viszont a két galéria szándékai és lehetőségei nem mindig találkoztak egymással. Most igen, viszont elég rövid idő alatt kellett ezt a projektet nyélbe ütnünk, mert tavaly decemberben derült ki, hogy Magyarországra hozhatjuk a kiállítást. Mivel a Magyar Nemzeti Galérián belül én vagyok az, aki a mexikói világhoz kötődik, illetve ezelőtt tíz évvel is puhatolóztam már Mexikóban arról, hogyan tudnánk elhozni a képeket hazánkba, ezért adódott a kurátorság. Nagyon örültem ennek a lehetőségnek.

A koncepció kialakítása során leginkább a közönséget tartottam szem előtt.

Amikor még mélyebben beleástam magam a témába, azon kezdtem gondolkozni, hogy mit tudok én elmondani Frida Kahlóról, ami más, és nincs még elmondva. Nekünk, magyarok számára nagyon különleges, hogy a saját apjáról a művésznő azt vallotta, hogy félig magyar, félig német származású. Illetve egy másik magyar szálnak tekinthető Frida szeretője, Muray Miklós fotográfus, akinek egyébként számos Frida-portrét köszönhetünk.

A látogatók a tárlaton Frida Kahlo magyar nyelven írott szerelmes levelét is megtekinthetik.

KULTer.hu: Melyik kiállított kép a személyes kedvenced?

Több kedvencem is van! Amikor keresztülmegyek a kiállításon, akkor mindig valami máson akad meg a szemem. Nagyon szeretem a sokak számára talán picit horrorisztikus képet, ahol a festőnő saját indián dajkájának a tejét szívja magába. Ebben a festményben rengeteg dolog benne van Kahlo élettörténetéből. Egy egyszerű képi nyelven elmondott tartalom, ami viszont sokat mesél arról, hogy számára mennyire fontos saját mexikói identitása.

KULTer.hu: Kiemelt helyre is került ez a festmény, hiszen az egyetlen, ami egy piramis tetején helyezkedik el a kiállítótérben.

Frida férje, Diego Rivera is építtetett a házuk kertjébe egy piramist, ami a mai napig áll és szintén magenta színű, innen a koncepció ötlete. Azért a Dajkám és én című kép került a piramis tetejére, mert a festői életmű egyik nagy teljesítménye, mondhatni csúcspontja. A képeket kísérő mexikói kollégák közül, akikkel együtt építettük fel a magyarországi kiállítást, többen is megemlítették, hogy nekik ez a megoldás tetszik a legjobban, mert annyira kifejező.

KULTer.hu: Két héttel ezelőtt jártam a londoni Victoria & Albert Múzeumban, a Making Her Self Up című kiállításon, ahova komoly kihívás volt bejutni, ugyanis egész nyárra elfogytak a jegyek rá. Nagy szenzáció most Frida. Mit gondolsz, mennyire segít nekünk megérteni Kahlo munkásságát az, hogy manapság zoknikon és pólókon is feltűnik? Mintha árucikké válna, annak ellenére, hogy a művésznő antikapitalista és baloldali nézeteinek erősen hangot adott.

Frida tényleg árucikk vált. Sajnos ebben nagy szerepet játszott a családja egy része. A festőnő húgának egyik gyermeke levédette a Frida Kahlo nevet és márkát. Tulajdonképpen egy saját brandet hoztak létre. Üzletet csinálnak a Frida-jelenségből. Mindenféle ruhákra és használati tárgyakra is felkerül a festőnő. Ami eladható, azt meg is csinálják.

Még a WC-papír adagolóra is ráírják, hogy Frida Kahlo és közben kis mexikói virágokkal díszítik.

KULTer.hu: Számomra a legmegrázóbb az volt, hogy a Mattel már gyártani kezdte a Kahlo Barbie-t.

Igen! Úgy tudom, hogy ez az ügy már a bíróság elé is került. Hatalmas botrányt robbantott ki a Barbie, illetve vele együtt Frida idealizált bemutatása is. Nagyon rossz véleménnyel vannak egyébként erről a jelenségről azok, akik a mexikói múzeumban dolgoznak. Erről a témáról én is sokat beszélgettem a mexikói kollégákkal. A probléma az, hogy ezeknek általában semmi közük sincs Frida művészetéhez, ami sokszor a képpé alakított szenvedésről és a testét gyötrő kínok kivetítéséről és feldolgozásáról szól.

KULTer.hu: Érdekes volt a brit miniszterelnök, Theresa May „fashion moment”-je is, amikor a nyilvánosság előtt egy kahlós karkötőben jelent meg. Annak ellenére, hogy kritikusai szerint nehezíti az etnikai kisebbségek és a nők helyzetét az Egyesült Királyságban. Talán néhányan félre is értik azt, hogy mit képviselt a festőnő.

Furcsa, hogy mivé lett ma Frida! Biztos vagyok benne, hogy ezt nem csupán egy ember teszi. Valójában ez inkább egy szándék, egy társadalmi folyamat egyik állomása. Nyilván sok ember azonosítja Fridát, mint az összenőtt szemöldökű, pihebajszos nőt, de nem tudja, hogy hogyan alkotott és ki volt. Tapasztalatom szerint sokszor azt sem tudják, hogy mexikói volt. Persze lehet, hogy valaki felfedezi őt egy használati tárgyon, és később utána is keres az interneten, majd megérti, hogy Kahlo létének egyik alapvető eleme a küzdelem és az élni akarás.

Ez a furcsa helyeken való feltűnés akár figyelemfelhívás is lehet. Talán van ennek jó oldala.

Én viszont nem rajongok ezért! Nem szívesen hordanék magamon fridás dolgokat. Tizenegy évvel ezelőtt viszont egy nagyon kedves mexikói barátnőm, amikor megtudta, hogy érdeklődőm a festőnő iránt, akkor adott nekem egy pár arcképes fülbevalót. Akkor ezt valahova jól elraktam. Azért, hogy legalább egyszer legyen rajtam, ma reggel elkezdtem keresni a lakásban, de már nem tudom, hogy hol van.

KULTer.hu: A kiállítás katalógusában említed, hogy Frida stílusikon volt. Azért is érdekes ez, mert tudható, hogy több divattervezőt, többek között Elsa Schiaparellit is inspirálta. A londoni kiállítás a ruhái és kiegészítői köré szerveződik.

A festőnő kétségkívül egy márkát épített maga köré.

Az, hogy népviseletet hord, teljesen egyedülálló dolog, mert annak idején csak a társadalom legalsóbb rétegei, az indiánok hordtak ilyet. Kahlo viszont méltóságteljesen viseli. Frida egyébként mindig másnak érezte magát a többiekhez képest. Már hét éves korában küzdött a magánnyal, egy vírusos megbetegedése miatt majdnem egy évet ágyban kellett töltenie. Egészen korán, már tinédzserként felvállalta másságát.

Már egészen fiatalon elkezdett férfiruhát is hordani.

KULTer.hu: Úgy tudom, hogy ez a tudatos ruhahasználat később is jelen volt nála.

Igen, a válása után többször férfiruhát öltött, ez szimbolikus dolog volt nála. Amikor csalódott, akkor ez menekülési út volt. A nőiességét próbálta ezáltal elrejteni.

Diego Rivera volt az, aki a fiús lányból előhozta a nőt.

Az ő ösztönzésére kezdi el a népviseleti ruhákat hordani. Amikor elválnak, Frida akkor festi meg az egyik önarcképét, amin egy több mérettel nagyobb öltönyben ül a széken, miközben tincsenként vágja le a saját haját. Többször is megteszi ezt egyébként, amikor csalódik Diegóban. A haj szerelmi fétisként jelenik meg nála. A nőiességében megbántott nő éppen a nőiességének a tárgyát dobja el így magától.

KULTer.hu: A populáris kultúra is használja Kahlót szimbólumként?

Madonna az elsők között fedezte fel magának Kahlót még a kilencvenes években.

A festőnő műveit is megvásárolta. Frida saját születését ábrázoló képéről pontosan tudjuk, hogy jelenleg is Madonnánál van. A festőnő anyja egy ágyon fekszik, és vaginája felől ábrázolja saját születését. Az anyja arca le is van takarva, a születendő kis Frida fejét viszont pontosan be tudjuk azonosítani. A kilencvenes években persze nem olyan áron keltek el ezek a képek, mint ma, amikor egész Amerikában az egyik legkeresettebb alkotó Frida.

KULTer.hu: Mint művészettörténész, te hogyan felelnél arra a sokakat megosztó kérdésre, hogy szürrealistának tekinthető-e a művésznő? Tudjuk, hogy a festőnő mást állít magáról, mint André Breton.

A képi világa alapján szürrealistának tekinthető.

Van egy nagyon híres képe, ami André Bretont is lenyűgözte, ez pedig nem más, mint az Amit a víz adott nekem című festmény. Kahlo a fürdőkádban festi meg magát, amiben közben olyan dolgok úszkálnak, amelyek az életéhez szorosan kapcsolódtak. Ez egyértelműen szürrealista képi világ.

Frida Kahlo egyébként nem az elejétől kezdve utasítja el a szürrealizmust.

Ki is állíttatta egyik festményét Mexikóban egy szürrealista festészettel foglalkozó kiállításon, de ez később eltűnt Varsóban, valamikor a második világháború kitörése után. Szántszándékkal egy szürrealista műalkotást akart létrehozni. Inkább a kiindulási ponttal nem értett egyet, vagyis az álmokkal, hiszen a festészetében mindennek önéletrajzi vonatkozása van. Ezzel magáról szeretne mesélni. A mexikói képzeletvilág része, hogy vegyíti a misztikus és csodálatos elemeket a valósággal.

A mágikus realizmus is erről szól tulajdonképpen.

KULTer.hu: Ennek alakulásában közrejátszhatott esetleg, hogy Breton – saját ígérete ellenére – egyszer nem készítette elő Frida egyik Párizsban megnyíló kiállítását?

Breton nem volt egy magával szigorú ember. Nem mindig teljesítette, amit megígért. Az emberi oldal volt az, ami nem tetszhetett Fridának a szürrealistákban. Holdkórosoknak, léhűtőknek tekintette őket. Éppen Muray Miklósnak, vagyis a magyar származású fotóművész szeretőjének fejti ki egy levélben, hogy inkább árul tortillát a piacon, minthogy a szürrealistákkal közösséget vállaljon, akik csak ülnek a kávéházakban és világmegváltó gondolatokat fogalmaznak meg, de közben semmit sem tesznek. Sokszor még csak nem is alkotnak.

A fotókat a szerző készítette.

Egri Petra

szerző: Egri Petra
honlap e-mail
Egri Petra 1990-ben született Nyíregyházán, jelenleg az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet első éves kommunikáció- és médiatudomány mesterszakos hallgatója és a tudományos diákkör tagja. Alapszakos diplomáját a Debreceni Egyetemen szerezte. Olasz és angol nyelveken beszél. Jelenleg divatkommunikációval foglalkozik és a Music FM gyakornoka, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének demonstrátora. Első cikke a KULTer.hu-n jelent meg.

KULTprogramok

<< 2018. Sze. >>
hkscpsv
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum