KULTer.hu - D. Nagy Bence versei
103940
post-template-default,single,single-post,postid-103940,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

D. Nagy Bence versei

Inszomnia 

Hajnaltájt pillanatnyi gap:
az álom szívritmuszavara.

Az ágyaink közötti rés
sötétjében lapul minden,
amiről legfeljebb hallgatni lehet.

Bennünk még dolgozik az este,
nyomot hagy a lepedőn, a párnán,
a paplanon.

Hajnalban épp egy pillanatra hagy nyugtot,
és akkor is csak annyira, hogy pontosan emlékezzünk,
a nyugalomra riadtunk fel.

Próza

Olvas. Magyar szerzőtől. Valami életregény.
Én egyre kevesebbet olvasok, amikor igen,
többnyire tekintetekből. Csak az övéből nem,
folyton lesüti. Surrognak a lapok, gyorsan halad.
Igazi fogyasztó, én meg haszonélvező,
mert amit elolvas, elmeséli. Kiönti
a szereplők lelkét, személyiségeket vesz föl,
tobzódik a stílusban, megéli.
Már halkan szuszog, háromszáz oldallal mellkasán.
Leveszem a szemüvegét, óvatosan kiveszem
a könyvet az ujjai közül, lekapcsolom a kis villanyt.
A hunyt szemek körül apró ráncok,
idáig észre sem vettem. Így a legszebb.
Most sem hallja, hogy szólok:
a szemhéjak mögött talán épp minket olvas tovább.

Borítófotó: Irish Times

D. Nagy Bence

szerző: D. Nagy Bence
honlap e-mail
D. Nagy Bence 1991-ben született Gyulán. Jelenleg Békésen él. Az írás mellett a szegedi és az országos slam poetry közösség aktív tagja. Első publikációja a KULTer.hu-n jelent meg.

KULTprogramok

<< 2018. nov. >>
hkscpsv
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum