KULTer.hu - Eda Ahi versei
103953
post-template-default,single,single-post,postid-103953,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Eda Ahi versei

táncórák gravitációval 

gravitáció, táncol veled
mindenki. de csak a bátrak ismerik a lépéseket.
egyenlővé tesz ez a vonásod, de kegyetlen:
egyformán hízelegsz tollnak és kőnek.

fejemen a koronád, földhöz nyomó,
engedelmesen lépek, ahova vezetsz.
mélyen szeretlek, gravitáció,
és még szárnyakra sem cserélnélek.

fishy 

a mi történetünk szálkás sztori.
igen, szálkás. és lapos, mint a lepényhal.
próbálkozunk. mégis, mintha mindig
keveset érnénk a horgászbotunkkal.
valahová mindenki illik,
de ez itt finoman szólva is fishy.

már a nyelvem hegyén érzem,
amit összefőztünk, az feketeleves,
és ez a híg zsákutca nekem ízetlen,
nem emlékeztet másra, csak forró vízre.

Alliksaar szigetén

nem fogok csalódni. jöhet, aminek jönnie kell.
a sakk egy kicsit mindig szerencsejáték.

bár nem szőr mentén simogat az élet,
szeretem a szigorú pofáját,
mint arcok közül a legszebbet.
tudom, odaadja szarvát, szarkalábát,
még a szárnyát is, csak hogy megint repülhessen.

aki megértette, az élet lényege a játék,
nem fél a magára érvényes törvénytől:
mindenki, aki iszonyú életvággyal él,
jámboran eszik a sors tenyeréből.

létekről

megjött a ványadt krími tavasz.
kibontotta a romlás virágait.
de az otthonok és a háborúk között,
minden ház és ország között,
tisztelet és szégyen nélkül,
közvetlenül a zászlóalj szomszédságában,
bárgyún, egy egész sereg májusfa illatozott
a válás rettenetes kínjától,
az elrettentéstől és az ötödik cikkely miatt
komor hazai égre,
minden szent erdőnkre –
mindenre, ami egyszer elmúlik.
mindenre, ami nem is.
ugye?

a tavaszi izgatottság kábulatában,
szabadon, demokratikusan és zsibbadtan
nyitották a virágaikat.
joggal.

a bátorság volt az egyetlen létformájuk.
szilárdan hatolni át mindenen:
történeteken, énekeken és időn.

minden között, amit meg kell tartani,
minden között, amit nem kell eltaszítani,
hirtelen ijesztő szégyen tört rám
a saját gyávaságom miatt.

akik nem néznek vissza

minden hátat a hátunk mögött hagyunk,
hiába mutatták.
már nem nézzük.
és nem foglalkozunk azzal, amit felénk fordítottak.
mert aligha lesz tőlük világosabb.
most, uraim, itt az utolsó lehetőség,
hogy a múlt a múltban maradjon.
éget minket, mint a gyertyaviasz,
és eltakar, mint a fáradhatatlan szürkehályog.

most, uraim, itt az idő, hogy nyelvet öltsünk –
élőt, éleset és nyerset.
hogy a maradiak egyetértsenek
jajgatva: o tempora, o mores.

sietni

havas órán jössz haza,
történeteket és tejszínt hozol
a sötétség kávéjába, hogy
elűzd a nem működő álmot.

ó, te vértelen és fiatal
állat, hókábulat!

alig hánykolódom a sötét időben,
de te világos vagy
és alig tudsz egyensúlyozni.

egy puha nyelven beszélsz
csillogó aranyszínben folyó szavakkal.
később úgyis meglátjuk, színigaz volt-e.

olvasás

a világ hirtelen lapoz egyet.
por és hamu hull belőle.
minden egyre fakóbb, egyre szűkebb.
úgy tűnik, hogy bármiről, akár az eljövendőről is
kimondhatjuk, hogy megtörtént.
helyesbítek: talán meg sem történt.

elismerem: nincs bennem szorgalom.
hol az üveg a hibás,
hol megint a plafon –
attól függ, melyik egyszerűbb kifogás.

de volt elég erőm,
helyesbítek: volt rajtam annyi bőr,
elfogadni a tiszteletet és kegyelmet tőlük.
ez nem az, amit érdemeltem, jóval több.

igen, boldog voltam,
mert az örömeim kiválasztottak,
mert kiválasztottam a fájdalmaimat.

van egy nagyszerű dokumentumom.
megint agyonolvasom a lapjait
és nevetek magamon
de egyben maradok.

Fordító: Simon Bettina

A borítófotót Ave Maria Mõistlik készítette.

Eda Ahi

szerző: Eda Ahi
honlap e-mail
Eda Ahi 1990-ben született Tallinnban. A Tallinni Egyetem neolatin szakja után EU–orosz tanulmányok szakon végzett Tartuban, majd diplomataként dolgozott Ukrajában. Költeményeit a precízség, a rímek használata és a lágy ritmus jellemzi, írásművészetét sokan az észt klasszikus költészeti hagyományok folytatásaként értelmezik. A sajátos életörömöt és optimizmust sugalló első, Maskiball (Maszkabál, 2012) című könyvével elnyerte a legjobb debütkötetért járó Betti Alver-díjat. Negyedik, Sadam (Kikötő, 2017) című kötetében már egy átgondoltabb, reflektáltabb, a jelentéssel játszó, képileg is nagyon erős nyelvet dolgozott ki.

KULTprogramok

<< 2018. nov. >>
hkscpsv
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum