KULTer.hu - A kultúra reprezentációi
105590
post-template-default,single,single-post,postid-105590,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

A kultúra reprezentációi

A szégyen reprezentációi című kötet bemutatója

Olyan, az emberiség történetét végigkísérő, archetipikus jelenségek vizsgálata, mint az áldozat, az erőszak vagy a szégyen, sosem válnak idejétmúlttá, vizsgálatuk mindig aktuális. Ennek a gondolatnak a jegyében mutatta be a Kulturális Archeológia Kutatócsoport a Cultura Animi sorozat harmadik kötetét, A szégyen reprezentációit a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete által szervezett Komparatisztikai Műhely keretében.

A hallgatóság O. Réti Zsófia moderálásában a Kulturális Archeológia Kutatócsoport alapítótagjai, Takács Miklós és Balogh László Levente tartalmas beszélgetésének lehetett résztvevője, mely Ádám és Éva morális meghasonlásától kezdve Pasolinin mint a közerkölcs képmutatásának provokatív nagyítólencséjén át egészen a németek kollektív háborús bűntudatáig kalauzolta végig az érdeklődőket a kultúra különböző korszakain, térben és időben izgalmas kitérőket téve, a beszélgető felek humoros-önironikus anekdotáival fűszerezve.

A program nyitórészeként Balogh László Levente nyújtott betekintést a Kulturális Archeológia Kutatócsoport működésébe. A csoport nevének Michel Foucault-ra utaló vonatkozásaira pedig Takács Miklós külön is kitért. Formális alapítás híján a kutatócsoport a 2012 óta fennálló munkásságát konferenciák szervezésével és ezek anyagának kötetben történő megjelentetésével legitimálja kézzel fogható formában is.

A Cultura Animi sorozatról és a sorozat legutóbbi kötetéről Takács Miklós beszélt.

Már a bemutató kezdetén megfogalmazódott, hogy a sorozat harmadik darabja, A szégyen reprezentációi a megelőző két kötettel, Az áldozat reprezentációival és Az erőszak reprezentációival együtt erős irodalmi szimbiózisban létezik, a bennük tárgyalt címadó fogalmak pedig bármely szociális-művészeti témában megkerülhetetlenek, ezáltal izgalmas kérdéseket vetve fel a kutatók és laikus befogadók számára egyaránt.

De annyi érzelem és pszichés-fizikális jelenség közül miért pont a szégyenre esett a választás a legutóbbi konferencián, illetve az ennek anyagát megjelentető kötetben?

Balogh László ismertetőjéből megtudhattuk, hogy az irodalomban, hittudományban, szociológiában, filozófiában, politológiában, képzőművészetben vagy éppen jogi területeken jártas előadók konstruktív párbeszédének és vitáinak eredményeként jelent meg ez az (egyelőre) három kötetes publikációgyűjtemény. Balogh szerint a témaválasztást látszólagos, de nem kőbe vésett tudatosság övezte – az áldozat kontextusa az erőszak, e két fogalmat pedig (dinamikusan változó sorrendiségben) összekapcsolja a szégyen.

Ahogy azt Valastyán Tamás kötetben szereplő tanulmányából megtudhatjuk, a szégyen a kultúrával egyidős.

Az eddig érintett témákkal, az áldozat és erőszak kérdéseivel együtt vizsgálva a diszciplínák és a perspektívák széles köréhez kapcsolódik, ami termékennyé és árnyalttá teszi a témakörök vizsgálatát. Jog és vallás, irodalmi fikció és pszichológiai éleslátás, politológiai merevség és festészeti flexibilitás – valóban olyan könnyen összeegyeztethető, gördülékeny kooperációt feltételező tudományterületek ezek? Takács Miklós szerint – aki a kötetben szereplő összes szerző (Valastyán Tamás mellett Pabis Eszter, Fazakas Sándor, Németh Áron, Kiss Lajos András, Balogh László Levente, Takács Erzsébet, Bódi Katalin, Katschthaler Karl, Horváth Andrea és Puskás István) gondolatait röviden megszólaltatta és summázta – a kutatócsoport vállalkozásának éppen az adja az innovatív jellegét, hogy az ember valami hozzá közelálló képviselőjeként mindig kicsit vásárra viszi a bőrét, ha kiadja magát más, a saját területétől elkanyarodó, sőt azzal akár élesen szemben álló diszciplínáknak. Az előrehaladásnak azonban ez a kulcsa – a nyitott, diffúz dialógusokkal operáló workshopok folyamán a kutatók kölcsönösen töltik fel egymást intenzív impulzusokkal, mely során egy jogász éppúgy rájöhet, hogy a világ nem is olyan szigorúan definiált, mint ahogy egy teológus is biztonsággal átlépheti a saját eszmekereteit.

Az ismertető közben körvonalazódott az a nem is túl távlati terv, hogy a bűn és a megbocsátás-megbékélés, valamint a félelem kérdésköreire is kiterjesztik munkájukat.

Reményeik szerint akár pszichológiai aspektusból is körüljárhatják majd ezeket az egymást feltételező-implikáló fogalomköröket. A következő kötet megjelenésének várható időpontját a csoport 2019-re datálja, amely év februárjában megrendezendő konferencián az öt alapító tagon, Balogh László Leventén, Fazakas Sándoron, Pabis Eszteren, Takács Miklóson és Valastyán Tamáson túl visszatérő és új előadók egyaránt bemutathatják majd az esemény témájához, a félelemhez kapcsolódó kutatásuk eredményeit, serkentő eszmecseréjükkel is ösztönözve egymás munkáját.

Ahogy Balogh László is hangot adott ennek, nem annyira a feldolgozott téma, mint inkább az azt megszólaltató szakemberek attitűdje a lényeges – egy ilyen, egymás nézeteit tisztelő és nyitott, fogékony, érdeklődéssel szemlélődő tudományos közegben pedig a szellemi profit garantált.

A szégyen reprezentációi című kötet bemutatója, Debreceni Egyetem, Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézeti Könyvtár, Debrecen, 2018. november 15.

Kondás Krisztina

szerző: Kondás Krisztina
honlap e-mail
Kondás Krisztina 1995-ben született Miskolcon. Jelenleg a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar- és könyvtárostanár szakos hallgatója. Az ógörög irodalom lelkes kedvelője, szabadidejét szívesen fordítja ilyen jellegű kutatásokra.

KULTprogramok

<< 2018. dec. >>
hkscpsv
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum