KULTer.hu - Új stílus a századforduló iparművészetében
105628
post-template-default,single,single-post,postid-105628,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Új stílus a századforduló iparművészetében

Kozma klasszik – A Budapesti Műhely és Kozma Lajos

A Kozma Lajos által alapított Budapesti Műhely működését mutatja be a Műcsarnok Kozma klasszik című kiállítása, mely halálának hetvenedik évfordulója alkalmából emlékezik a művészre és a köréhez tartozó alkotókra.

Kozma Lajos nevét hallva nem elsősorban a bútortervezés jut eszünkbe, hiszen a közvélemény inkább építészként tartja őt számon.

Diplomáját valóban építész szakon szerezte 1906-ban, a József Nádor Műegyetem Építészmérnöki Karán. Első sikere a Szervita téri Rózsavölgyi Zeneműbolthoz kötődik, amelynek belső építészeti tervezési munkálatait látta el, amikor Lajta Béla építészeti irodájához csatlakozott. Sajnos ma már csak fényképek segítségével idézhetjük meg azt a patinás belsőt, mely túlélte ugyan a háború megpróbáltatásait, de később mégis a tűz martalékává vált. A kiállítás előterébe lépve egy nagyméretű fekete-fehér fotó segítségével képzelhetjük bele magunkat a Kozma által tervezett korabeli üzlet belsejébe. Annyira hatásos ez a felvétel, hogy máris a századfordulón érezzük magunkat.

A Rózsavölgyi sikerén felbuzdulva alapította meg a Budapesti Műhely Lakásberendező Vállalatot, mely szövetkezeti formában működött.

A Szabadság tér 15. alatti Deutsch Palotában talált helyet a kétszintes bemutatóteremnek, melyet stílusosan lakásbelsőként rendeztek be. Nyolc-tíz asztalossal, faszobrásszal, kárpitossal dolgozott az osztrák, illetve német mintára kialakított vállalkozás, a kiállított darabokat mindenki a saját műhelyében készítette el. Az első magyar iparművészeti műhely főként a bútorkészítésre koncentrált, de csináltak bútorokat, lámpákat, tükröket is. Céljuk az igényes kézműipar megtartása mellett magas színvonalú iparművészeti, használati tárgyak gyártása volt.

A kiállítás második terme igazodik a Budapesti Műhely bemutatóterem-jellegéhez, itt is láthatunk egy berendezett nappalit, étkezőt és hálószobát korabeli, a műhely által készített darabokkal. Az ülőbútorok rendkívül vonzóak, vendégmarasztaló tágas kanapékat, kényelmes foteleket, nagyméretű asztalt és étkezőszekrényt találunk. A sötét, nehéz fa alapanyagokat színes kárpitokkal igyekeztek feldobni.

A látogatónak nagy önfegyelmet kell gyakorolnia, hogy ki ne próbálja valamelyik ülőbútort.

Különösen tetszett az a megoldás, hogy a szobákat elválasztó falakat a plafonról sűrűn leeresztett fehér fonalak imitálják. A bútorok magukon viselik a jellegzetes Kozma-stílust, a népművészet motívumai köszönnek vissza növények, indák, madarak, emberarcok formájában, kedvelt díszítőelem a szőlő és a tulipán. Nem csak a bútorokon, de az egyéb tárgyakon is jellemző a készítés évszámának a feltüntetése.

Az étkezőbútor széles és mély, nagyívű lakomák eszközeinek a megvalósítására készülhetett. Az étvágyat és az iváshoz való kedvet is meghozhatták a négyes osztat szimbolikus díszítései, melyek a musica, amor, vinum, somnus feliratokat és ezekhez kapcsolódó ábrázolásokat viselik magukon.

A szépen díszített vitrines szekrényekben Gara Arnold és Gádor István által készített porcelántárgyakat láthatunk, melyek az Iparművészeti Múzeum tulajdonát képezik.

A nappali és az étkező láttán nem érezzük idegennek a környezetet, a nagypolgári lakásokban gyakran találkozhatunk ilyen jellegű bútorokkal. A hálószobában azonban kifejezetten riasztó, nagyméretű, barokkos, arannyal gazdagon díszített, óriási fejtámlás franciaágy, hasonló stílusú masszív ruhásszekrény, éjjeliszekrény fogadja a belépőt. Szinte meg se lepődnénk, ha hirtelen megjelenne itt Marie Antoinette vagy XIV. Lajos, és alvásra marasztalna minket, de afelől már kétségeink vannak, hogy lehet-e egy ilyen monumentális hatású ágyban szépeket álmodni.

Ez a szobabelső hűen tükrözi vissza Kozma azon alkotói korszakát, amikor érdeklődése felerősödött a barokk-rokokó iránt, és teátrális formákat használt.

Kozma Lajos a későbbiekben megalapította a Budapesti Textilművészeti Műhelyt is, ahol egyedi tervezésű, modern lakástextíliákat és bútorszöveteket hoztak létre. Az Iparrajz Iskola készítette el a kisebb volumenű munkákat, míg a nagyobbakra szerződésük volt a Hungária Jacquard Szövőgyárral. A műhelyről csak kevés információ maradt az utókorra, fekete-fehér képeken láthatunk néhány párnahuzatot, szőnyeget, melyet az itteni tervek alapján készítettek.

A történelem viharai nem kímélték a Budapesti Műhelyt sem, a háború jelentős fennakadásokat okozott a működésben, így Kozma 1919 elején kilépett a szövetkezetből. Alkotótársaival azonban továbbra is kapcsolatban maradt. Szolgált a háborúban is, de amikor lehetősége nyílt, tovább dolgozott.

A háborús időkben indult be grafikusi tevékenysége, címlapokat, illusztrációkat készített könyvkiadók számára.

Kisgrafikákat, ex libriseket pedig barátai számára alkotott. Ezekből is ízelítőt kap a látogató, melyek azt mutatják, hogy Balázs Béla műveinek rendszeresen Kozma Lajos volt az illusztrátora. Ilyen jellegű munkákra Kner Izidortól kapott megbízásokat.

A többek között Horányi Éva kurátor és Dévényi Tamás látványtervező munkáját dicsérő kiállítás rendkívül érdekes darabja az úgynevezett Mesélőszék, mely 1914-ben, egy gyermekművészeti kiállításon szerepelt. Kozma Lajos A napköziotthon mesélőszobája címmel készített enteriőrt a tárlatra, ennek egyik darabja ez a szék, melynek előképe II. Rákóczi Ferenc saját kezűleg készített karosszéke. A tágas, könnyed, szellős, szépen díszített darabot festetlen változatban láthatjuk, de a közelében elhelyezett színes fotón megismerhetjük a festett variációját is. Ezt a széket egyébként a Kozma-barokk első példájaként tartják számon. Az enteriőr többi darabja ezen és egy kétajtós szekrény egyik betétdarabján kívül szétszóródott. Kozma Lajos a Műhellyel kapcsolatosan arculattervezéssel is foglalkozott.

Logót, fejléces levélpapírt, bélyegzőt és plakátot is tervezett. Érdekes végigkövetni a logó változásait a kiállított tárgyakon.

A Budapesti Műhely egészen egyedülálló kezdeményezés volt a századelő Magyarországán, indulásáról a német szaksajtóban is beszámoltak. Kozma Lajos a cég művészeti vezetője volt, nagyrészt ő tervezte az elkészült berendezési tárgyakat. Stílusát egészen egyedivé tette, ahogyan a magyar népművészet elemeit a reneszánsz, a barokk, a biedermeier bútorművesség sajátságaival vegyítette. Szép példája ennek a Szabadság téren működött bemutatóterem kézi faragással készült, rendkívül mutatós üzletportálja is, mely népies motívumaival mintegy összegzően mutatja be a Kozmára oly jellemző stíluselemeket. A portált 1994-95-ben sikeresen restaurálták, ezt is láthatjuk egy nagyméretű fotón.

A Kozma klasszik – A Budapesti Műhely és Kozma Lajos című kiállítás a budapesti Műcsarnokban tekinthető meg 2018. december 2-ig.

A fotók forrása a Műcsarnok.

Rácz Anna

szerző: Rácz Anna
honlap e-mail
Rácz Anna 1974-ben született Budapesten. Az ELTE-n 2002-ben művelődésszervező, majd 2016-ban jogász diplomát szerzett. Szenvedélye a kultúra és az írás. Művészeti-kulturális blogot vezet. Több fórumon publikál, leginkább színházi, irodalmi, képzőművészeti és zenei témákban.

KULTprogramok

<< 2018. dec. >>
hkscpsv
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum