KULTer.hu - 2018 KULTkönyvtárgyai (TOP 10)
107031
post-template-default,single,single-post,postid-107031,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

2018 KULTkönyvtárgyai (TOP 10)

Az év legszebb könyvei, amelyeket érdemes kézbe venni

E listára olyan 2018-ban megjelent kötetek közül válogattam, amelyek az olvasás tapasztalatát képanyagukkal, izgalmas kivitelezésükkel kiemelten emlékezetessé teszik. Megkapó illusztrációk, figyelemfelhívó megoldások, érdekfeszítő párbeszéd a borítók és a szövegek között – a tavalyi év könyvtárgyai, amiket hordozójuk esztétikai megformáltsága miatt is érdemes kézbe venni.

10. David Foster Wallace: Végtelen tréfa (Jelenkor Kiadó)

A tavaly megjelent kötetek közül ez az egyetlen, amit a borítója miatt vásároltam meg. A kivilágított sportpályák kísérteties üressége lebilincselő olvasmányélményt ígért. Nem csalatkoztam. Az X-generáció Ulysseseként emlegetett, kicsivel több mint ezer oldalas, súlyos (majdnem 1,5 kg) regény szereplői szórakozott és szórakozási lehetőségeket habzsoló karakterek – azontúl, hogy a cselekmény központi helyszínei, a borító végeláthatatlanul ismétlődő sportpályái a kikapcsolódásért és a kielégülésért vívott küzdelmeik végzetes fáradalmaira is utalnak. A hajszára, ami élvezetet ad és felemészt.

9. POKET zsebkönyvek

A Sztalker Csoport POKET névre keresztelt olvasásnépszerűsítő és városi közösségfejlesztő kezdeményezésének célja, hogy napjaink potenciális olvasói a nagy tempót diktáló urbánus életmód ellenére hozzájussanak a magyar irodalom valamennyi klasszikus alkotásához, és telefonjaik helyett ezeket vegyék a kezükbe rohanó hétköznapjaikban. Ennek érdekében olyan automatákat helyeztek Budapest több pontjára, amelyekből energiaital, üdítő vagy kávé helyett könyveket lehet vásárolni.

Többek között Csáth Géza, Esterházy Péter, Krúdy Gyula, Szerb Antal és Molnár Ferenc műveit is mindössze 990 forintos áron vehetik meg azok, akik a tömegközlekedési eszközökre várva vagy azokon utazva nem az üzenőfalak végtelen poszttengerében, hanem például a Szél Kálmán téri metrómegállóban vásárolt minimalista dizájnú vadonatúj zsebkönyvekben mélyednének el. Az eladási eredmények magukért beszélnek. Nemcsak a rendhagyó kezdeményezések, hanem a pénztárcabarát árak is segíthetnek abban, hogy a könyvek megtalálják olvasóikat.

8. Nagy Zsuka: Pigment (Orpheusz Kiadó)

A szerző harmadik verseskönyve függőségeik miatt félrecsúszott, családi erőszaktól deformált, betegségtől megviselt, viharos párkapcsolatoktól félrement sorsok mozaikja. A könyv elsősorban szokatlan, zsebkönyvszerű formátumával hívja fel magára a figyelmet, de az igazi telitalálata a kötetkoncepcióval remekül párbeszédbe léptethető, Németh Erika grafikájának felhasználásával készült borító.

Zaklatott vonalvezetéssel kimetszett alakok piros, néhol fekete pacákkal tarkított háttérben, mintha ők lennének a kötet alakjai, összeroskadva, összegabalyodva, mégis megmásíthatatlanul elkülönülve sorstársaiktól is. Ahogyan a Pigment versei, önmagukban talán ők is kevesek lennének, de együtt, nyugtalanító kapcsolódási pontjaik révén megtépáznak, nem eresztenek.

7. Scolar LIVE sorozat

A Scolar LIVE sorozat 2016-os indulása után szinte azonnal a figyelem kereszttüzébe került. Nemcsak azért, mert egy nagy, döntően nem szépirodalmi kötetek közreadásában érdekelt kiadó adott teret a pályakezdőknek és a már befutott költőknek, íróknak, hanem azért is, mert a Scolar grafikusa, Papp Rita nagyon is érti a módját annak, hogyan kell irányítani a könyvesboltok választékába veszett vásárlók figyelmét.

A borítók élénk, pop artos színvilága vonzza a tekintetet, a szokatlan motívumhasználat pedig arra késztet, hogy mikor kézbe veszed ezeket a kiadványokat, ne olvass rögtön beléjük, bármilyen kíváncsi is vagy, inkább várj, időzz el a kérdésnél: vajon milyen szövegek is kerülhettek például a kólásdobozból ivó (vagy éppen abból kinövő) rinocéroszfej mögé?

6. Hartay Csaba: Rajongók voltunk (Athenaeum Kiadó)

Mintha a magyar borítótervezői gyakorlat íratlan szabálya lenne, hogy az előlapon a szerző nevén és a címen, esetleg egy rövidebb idézeten kívül ne legyen olvasható más szöveg (kivételt képeznek persze a már több kiadást megért, díjakkal is elismert kötetek). Innen nézve Hartay könyve meglehetősen pimasz, hiszen a címénél sokkal nagyobb betűmérettel szerepel az előlapon a többnyire már csak vidéki és eldugott városi kisboltokban beszerezhető korszakos jelentőségű rágógumi márkaneve, a Turbo.

Körülötte más szövegek is olvashatók, de ez a megoldás különösen unikálissá teszi ezt a pirosra festett lapszélű novellafüzért. Egyrészt a könyvtárgy szinte kínálja magát, ess neki, olyan türelmetlenül, mint annak idején a csomagolásának, hogy minél hamarabb megtudd, milyen képet rejtettek a rágó mellé. Másrészt viszont könnyen úgy tűnhet, mintha két címet kapott volna a kötet. A Rajongók voltunkat a könyvkereskedelemben használják, a Turbót pedig az olvasmányélményeiket egymással lelkesen megvitató olvasók.

5. Veres Attila: Éjféli iskolák (Agave Könyvkiadó)

A hazai wierd fiction frissen koronázott királyát szereti a kritika a magyar Stephen Kingként pozicionálni. Eltekintve attól, hogy indokolt-e a párhuzam, az bizonyos, hogy a 2017-ben megjelent Odakint sötétebb című hátborzongató és letehetetlen bestsellere után Veres novelláskötetének 15 története újabb félelmetes élményekkel teli éjszakát okoz az olvasóinak – ahogyan azt már a borító is sejteti. Az éjbe magasló és ködbe vesző óriásról elsőként talán a lovecrafti univerzum ősöreg teremtményei juthatnak eszünkbe, de ha elolvassuk, majd ismét szemügyre vesszük a kötetet, már nem kételkedhetünk abban, hogy ki alkotta ezt az alakot.

4. Debreceni Boglárka: A belső tó (FISZ)

Debreceni első regénye páratlan elő- és hátlappal büszkélkedhet. Előző köteteinek vizualitása is kiemelkedő (a Bébikommandó és a Panoráma borítója egyaránt Veréb Csaba kiváló munkájának eredménye), idén megjelent könyve e tekintetben semmivel sem marad el a korábbiaktól. Sőt, a vörös-fekete háttér előtti buborékokban a cselekmény helyszínéül szolgáló város, Salgótarján néhány épületfotójának részletei, valamint a könyv mikrokozmoszának főbb motívumai láthatók. A Remsey Dávid által készített borító mesebeli atmoszférája, valamint a regényvilág kilátástalansága között megdöbbentően érzékletes a kontraszt, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az olvasó már az első oldalak után lesokkolódjon.

3. Varró Dániel: A szomjas troll – Kis viking legendárium (Jelenkor Kiadó)

Az olvasók a nagy sikerű Túl a Maszat-hegyen óta vártak a szerzőtől egy hasonlóan jól formált mesevilágot. Megtérült a türelem. Varró formafegyelme, páratlanul gazdag versnyelve és fantáziája lenyűgöző, ahogyan a kötet vizualitása és anyaghasználata is. A borító és a lapok strapabíró vastagsága jól tűri, ha a gyermekek az északi mondakör felfedezésének örömétől indíttatva egyre nagyobb elragadtatással lapoznak, Maros Krisztina vicces, szerethető illusztrációi pedig ellenállhatatlanul vonzzák a tekintetet.

2. És boldogan éltek? – Mesehősnők utóélete (Cser Kiadó)

A 16 kortárs írónő eltérő hangvételű szövegei ellenére az antológia nem széttartó, jóllehet az egységes atmoszféra megteremtésében nagy szerepe van Szabó Imola Julianna illusztrációinak. A képeken mesealakok és mesei motívumok tűnnek fel, de a baljós, szürke és ultraviola alaptónusú színvilág miatt olyan, mintha egy varázslatos, ugyanakkor meglehetősen félelmetes álom részletei elevenednének meg az oldalakon. A költőként is ismert és elismert grafikus-tervező egyébként több idei kiadványon is otthagyta a keze nyomát, az ő munkája például Gothár Tamás, Szabó R. Ádám és Csombor Rita első kötetének figyelemreméltó borítója is.

1. Kele Fodor Ákos: A szív vége – Cigány újmesék (Tea Kiadó)

Az idei év leglátványosabb és legkimunkáltabb vállalkozása. Kele Fodor előző audiovizuális költészeti munkája, az Echolália is több mint figyelemre méltó, új kötete pedig, amit négy éves kutatómunka előzött meg, semmivel sem marad el attól.

A cigányság hiedelem- és mondavilágán alapuló Kele Fodor-szövegekkel Bán Sarolta manipulált fotói lépnek párbeszédbe, de a kötetet elkészítő csapat tagja volt még Zádor György grafikus, valamint, ahogyan egy a szerzővel készített interjúból kiderül, a Néprajzi Múzeum Fényképtárának és a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumának a munkatársai is.

És a sor még hosszan folytatható. Sok szakember dolgozott azon, hogy a cigányság népi hagyományainak és a kortárs irodalomnak a találkozásából kihozzák a lehető legtöbbet. Sikerült nekik.

Juhász Tibor

szerző: Juhász Tibor
honlap e-mail
Juhász Tibor 1992-ben született Salgótarjánban. Költő, a KULTer.hu szépirodalmi rovatának szerkesztője, a Kortárs Online irodalmi rovatvezetője. Egészségügyi szakközépiskolába járt, majd a Miskolci Egyetemre, most a Debreceni Egyetem hallgatója. Első verseskötete Ez nem az a környék (2015), első prózakötete pedig Salgó blues (2018) címmel jelent meg.

KULTprogramok

<< 2019. Már. >>
hkscpsv
25 26 27 28 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum