KULTer.hu - Rábai Dóra versei
107803
post-template-default,single,single-post,postid-107803,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Rábai Dóra versei

Sziszüphoszi 

hömpölyög a szájban a nyelv,
mondani kellene valamit ott, ahol a szavak
széttördelik a gondolatot, és megjelenik
valaki valahol, bámul, hiszen nem láthatom
a falat, a sarkot, a fát, ami mögé okádni jár
a teljesség, betonrepedések között szaladva,
akadva, ágazva cseppen a nyakamba, és bámul
valaki, valahol, hogy meddig, hova jut, mire letörlöm,
mondani kellene valamit, szabadkozni, hogy nincs
jobb szavam a hallgatásra, hömpölyög a szájban
a nyelv, nézni, kutatni, ki mondta, hogyan,
egyszer, valaha lépett és koppant a föld,
egyszer végre számot kellene vetni, kitől,
honnan és kinek tartozok, letéphetem-e a virágot,
a gazt, és kitől kell megkérdezni: bűn-e,
megdöglesztem a kezeim között, nézem, hogyan,
hiszen úgy is, és az ember visszahull:
lép és koppan a földhöz

Vénusz nem a melleit takargatja 

festmények lehunyt szemű alakjai mögött, talán
bújva, bujtatva megfeszül az értelem egy apró
foltja, mely megragadható formában már elenyészett
a pillanat törtrészében, rosszkor rossz helyen lenni
örökké, ahol az a bizonyos másik belső kéz
már csontos ujjpercei között szorongatja a megismerést,
a titkot, és pőrén állva, hülyén, szalad, tántorog haza
a vágy, magába csúszva, mit is, hol, mikor, hogy félkegyelművé
váljon önmaga bírósága előtt: hol jártál báránykám, és dadogva
mutogat a kéz odaát, mire ő csak azt feleli, mosollyal az ajkán:

én nem láttalak

Borítófotó: Images Unsplash

Rábai Dóra

szerző: Rábai Dóra
honlap e-mail
Rábai Dóra 1997-ben született Baján. Jelenleg az ELTE magyar-esztétika szakos hallgatója. 2016-ban a Kárpát-medencei Középiskolás Irodalmi Pályázat és Találkozó díjazottja volt Sárváron.

KULTprogramok

<< 2019. okt. >>
hkscpsv
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum