KULTer.hu - Dobó Kata első dobása
108022
post-template-default,single,single-post,postid-108022,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Dobó Kata első dobása

Kölcsönlakás

Ha azt a szóösszetételt olvassuk, hogy „magyar vígjáték”, akkor sokunk gyomra összeszorul, mert olyan, nem túl színvonalas filmekre asszociálunk, mint a pár évvel ezelőtt bemutatott Megdönteni Hajnal Tímeát vagy a Pappa pia. Szerencsére a tavaly év végén mozikba került BÚÉK bizonyította, hogy lehet igényes, izgalmas, egyszerre szórakoztató és gondolatébresztő vígjátékot is rendezni. Jó hír, hogy Dobó Kata színésznő rendezői debütálása, a Kölcsönlakás nem a „magyar gagyik” csapatát erősíti, még ha amúgy nyomába sem ér Goda Krisztina 2018-as dramedyjének.

A magyar filmtörténet kétélű fegyvere a vígjáték.

Egyfelől az első világháborút követő egy évtizedes apátiából az 1930-as hangosfilmváltáskor éppen egy komédia, a Hyppolit, a lakáj, valamint a kabarészínész Kabos Gyula rántották ki a magyar filmet. A rendszerváltás után újra feldolgozott Hyppolit hatalmas sikere meghatározta a két világháború közötti filmgyártást, és a vígjáték népszerűsége arra ösztönözte a magyar rendezőket, hogy a későbbi évtizedekben is használják ezt a műfajt.

Viszont a komédiát lehet nagyon jól és nagyon rosszul is művelni.

A rendszerváltás után javarészt utóbbira találunk igen sok, altesti humorral, bárgyú poénokkal operáló példát Koltai Róbert (Megy a gőzös, Magic Boys) és Szőke András filmjeitől (Hasutasok) Sas Tamás romantikus vígjátékain (9½ randi, S.O.S. Love!) át a Pappa piáig. Ezért sokunk fél, ha egy-egy friss magyar premier vállaltan ebbe a műfajba tartozik. A Kölcsönlakás előzetesei sem ígértek sok jót, és a végeredményben sok a tipikus szexista poén, ennek ellenére

Dobó Kata első filmje meglepően szórakoztatóra sikeredett.

A Kölcsönlakás John Chapman és Ray Cooney Move over Mrs. Markham című sokszor feldolgozott darabjának adaptációja (Cooney jegyzi a 90-es évek legsikeresebb magyar filmjét, A miniszter félrelépet is). A történet főszereplői fiatal, felső középosztálybeli házaspárok, akik már bizonyítottak professzionális életükben, és gyerekvállalás előtt állnak. Illetve állnának, mert a Balázs-Anikó duó görcsös férfitagja retteg a gyerekneveléstől, míg Henrik és Linda kapcsolata kihűlni látszik a férj nőkalandjai és szexuális perverziói miatt.

Henrikék arra készülnek, hogy kölcsönösen megcsalják egymást, és ehhez barátaik, Balázs és Anikó lakását szeretnék felhasználni.

A férfi titokban Balázst, Linda pedig Anikót fűzi, és ahogy az lenni szokott a vígjátékokban, a sorozatos félreértésekből hajmeresztő és a nézőt remélhetőleg megnevettető szituációk alakulnak ki, melyek lassan az őrület és a szakítás szélére sodorják mindkét házaspárt. Közben pedig valahogyan meg kellene menteni Henrik és Balázs közös gyerekkönyvkiadóját a megsemmisüléstől, ami nem fog menni, ha a négy főszereplő egymásnak esik.

Dobó Kata ugyanúgy biztosra ment a brit színdarab feldolgozásával, mint Goda Krisztina, aki az olasz sikerfilmet, a Teljesen idegeneket remake-elte.

Azonban Goda és írótársa, Divinyi Réka nagy érdeme, hogy az eredetit feltöltötték sajátosan magyar társadalmi jelenségekkel, így a BÚÉK-nak volt egy plusz rétege.

A Kölcsönlakásban alig kapott helyet a magyar valóság.

Hacsak a Szabó Simon által játszott dekoratőr, Márió tévéműsorát nem tekintjük ironikus utalásnak a magyar média bárgyú kínálatára, illetve a 15 perc hírnév miatt önmaguk szerepét túlértékelő alkalmi celebekre. A film inkább a romantikus vígjátékokban általában megjelenő nemi szerepviszonyokra alapozva azt a kérdést teszi fel, hogy ha a férfinek joga van átvernie és megcsalnia a nőt, illetve joga van azt követelni, hogy a nő önmagát fétissé változtatva rendőrnőnek vagy takarítónőnek öltözzön a férfi szexuális vágykielégítése végett, akkor a másik nem képviselője ugyanúgy előállhat követelésekkel.

Jóllehet, annak ellenére, hogy Dobó Kata a rendező, a női karakterek inkább a filmes sztereotípiáknak felelnek meg.

Anikó a szelíd és normakövető háziasszony, míg Linda a „veszélyes”, lázadó vamp, akinek sorsa a klasszikus hollywoodi filmekben a bukás vagy a megszelídülés. Ez még akkor is igaz, ha alapvetően mindkét nő jogosan kel ki párja ellen. Azonban végső soron a Kölcsönlakás azt sugallja, hogy a férfinek egy kicsit többet szabad, mint a nőnek, főleg, hogy a cselekményben valójában csak Linda jut el párja megcsalásáig, Henrik a félreértések vígjátéka miatt nem. Ami miatt úgy tűnhet, hogy a kapcsolat zsákutcába futásának oka a női szexualitás, melyet a hagyományos patriarchális társadalmak tabuként kezelnek a mai napig.

Tehát a Kölcsönlakás nem próbál több lenni egy tradicionális vígjátéknál, azonban amit vállal, azt viszonylag jól teljesíti.

A fentiekből következik, hogy Dobó Kata vígjátékában nem szabad kifinomult poénokra számítani, a Kölcsönlakás a Howard Hawks komédiái óta ismert fordulatokkal és szituációkkal van tele. Avagy minden elkerülhető lenne, ha a szereplőknek nem volna valamilyen kattanása, és leülnének egymással beszélni, vagy legalább meghallgatnák a másikat. Ám abból, hogy ez nem történik meg, számos félreértés adódik, ezek nagy része szexuális jellegű, melyeket javarészt sikerül ízlésesen előadni.

A legviccesebbek egyértelműen a Szabó Simon által alakított, a színész korábbi hőseihez képest visszafogottabb dekoratőr jelenetei.

Az önmagáról túl sokat gondoló Márió végig a lakás egyik szobáján dolgozik, illetve dolgozna, ha a házaspárok hagynák őt és Anikó húgát, Szilvit „elmélyülni a munkában”. Azonban véletlenül Balázs kezébe kerül egy cetli, melyen Linda jógamestere üzent a nőnek, és a férfi egy félreértés miatt azt hiszi, Márió írta az erotikus üzenetet Anikónak. Innentől pedig persze, hogy a festékkel leöntött Márió éppen akkor jön ki egy szál törülközőben a zuhany alól, mikor Anikó telefonjának kameráján keresztül bizonygatná férjének, hogy a dekoratőr már elment, és nincs közöttük semmi. Dobó Kata filmje tulajdonképpen ezeket a félreértéseket, és az ezekből fakadó kínosabbnál kínosabb szituációkat variálja a 30-as éveket idéző párbeszédekkel, ki nem mondott nevekkel, dadogva előadott, rögtönzött hazugságokkal.

Az, hogy ezek a poénok jelenetről jelentre működnek, természetesen nagyban köszönhető a jól teljesítő színészeknek.

Ismét Szabó Simont emelhetjük ki elsőként, aki általában kőbunkó suttyókaraktereket alakít (lásd a Megdönteni Hajnal Tímeát amúgy felettébb szórakoztató Bögöcsét), itt viszont megmutatja, hogy tud más is lenni: a beképzelt Márióról gyorsan lehull a lepel, és kiderül, hogy egy félénk és önbizalomhiányos, már-már feminin férfi. De meggyőző Haumann Máté túl precíz Balázsa és Balla Eszter elfojtott frusztrációkkal teli, időzített bomba Anikója is. Klem Viktor és Martinovics Dorina párosa egy kicsivel gyengébb.

A legjobb karakter egyértelműen Oroszlán Szonja megszállott, kutyamániás írónője, aki a film utolsó harmadát szabályosan ellopja a főhősök elől.

A fasisztoid és szociofób Szakács Petra nagyon el lett találva, számos groteszk dialógus és szituáció kötődik hozzá, és kiváló karikatúrája az elefántcsonttoronyban élő (sokszor önjelölt) művészeknek.

Jót tesz a Kölcsönlakásnak a csipetnyi groteszk a film végén, azonban nem tesz jót a döcögő bevezető.

Dobó Kata vígjátékának animált kezdő képsorai sem a legjobb részei, azonban a karaktereket felvezető kimerevített, rajzfilmhatású képeket egyértelműen elhagyhatták volna az alkotók. Ugyanis minden egyes főszereplő feltűnésekor megáll a film, és egy bárgyú mosoly kíséretében megjelenik a hős neve. Ez még önmagában nem lenne baj, azonban pár percen belül ez olyan sokszor lejátszódik, hogy megtöri a film ritmusát. És amíg be nem kerülünk a jógakurzusról és a könyvbemutatóról Balázs és Anikó lakására, addig kínos jelenetek és párbeszédek során kell átverekednünk magunkat. A legsutább Linda és Henrik veszekedése a kocsiban, melyet Linda azzal zár, hogy egyszer csak kipattan, és hogy, hogy nem, az egyik sarkon éppen egy ruhabolt áll, ahová beszalad vásárolni a tervezett esti pásztorórára a jógaguruval.

Amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy a film a magyar vígjátékok tipikus hibájába esik.

Király Jenő filmteoretikus a 30-as évek magyar komédiáit „középfajú vígjátékok”-nak nevezte, mert ezekben nincsenek valódi konfliktusok, csupán álkonfliktusok. Ez pedig teljes mértékben érvényes Dobó Kata művére is. Egyfelől említettem, hogy a szereplők a legtöbb problémát egyszerűen megbeszélhetnék, ha figyelnének egymásra. Igaz, ennek lehetne komoly, társadalomkritikus, szatirikus funkciója is, azonban az alkotók nem különösebben reflektálnak arra, hogy a hősök nem hallgatják meg egymást.

Másfelől a Kölcsönlakásban szinte egy huszárvágással feloldható minden „konfliktus”.

A BÚÉK-nak is az az egyik legnagyobb hibája, hogy az egyik főszereplő pár tagjai hiába csalják meg egymást, a cselekmény végén újra összejönnek, mintha mi sem történt volna. Valami hasonlóra kell számítani a Kölcsönlakásban is, csak ebben a filmben a párok tagjai között izzó feszültség lecsillapítása még összecsapottabb, még mesterkéltebb.

Ám már az is valami, hogy Dobó Kata és írótársai nem csábultak el, és nem a Pappa piához hasonló igénytelen filmszemetet hoztak össze. A Kölcsönlakás pont olyan, mint a moziban, az előadás előtt vásárolt kóla és pattogatott kukorica: amíg tart, kellemes élmény, azonban gyorsan megemésztjük, gyorsan túl leszünk rajta.

Kölcsönlaklás, 2018. Rendezte: Dobó Kata. Írta: Buss Gábor Olivér, Ray Cooney, John Chapman. Szereplők: Haumann Máté, Klem Viktor, Martinovics Dorina, Balla Eszter, Oroszlán Szonja, Szabó Simon, Kiss Ramóna, Fehér Tibor, Kopek Janka. Forgalmazza: InterCom.

Benke Attila

szerző: Benke Attila
honlap e-mail
Benke Attila 1986-ban született Kerepestarcsán. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett 2012-ben filmtudomány mesterszakon, ugyanitt 2016-ig a Filozófiatudományi Doktori Iskola Film-, média- és kultúraelmélet programjának hallgatója volt. Jelenleg filmkritikusként, újságíróként, szerkesztőként tevékenykedik, valamint filmes műfajelméleti kutatást végez és magyar filmtörténettel is foglalkozik.

KULTprogramok

<< 2019. aug. >>
hkscpsv
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum