KULTer.hu - Egy virág teherbírása
108479
post-template-default,single,single-post,postid-108479,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Egy virág teherbírása

Floral Centrepiece

Igen, egy virág teherbírása, ez volt az első, ami eszembe jutott a Deák Erika Galéria új, csoportos kiállításáról, a Floral Centrepiece-ről. A természet eme törékeny és múlékony teremtménye számos konnotációval bővült az évszázadok során a világ vallásainak, illetve a művészeknek hála. A virág egyidejűleg idézi fel a szépséget, a megújulást, a tavaszt, ugyanakkor az elmúlást, a halált is; a lágy szár, a bársonyos, színes szirmok meg sem érzik ezt a terhet.

A Floral Centrepiece A. K. Blakemore Date című versének zárósora.

Rendhagyó módon kortárs költeményekben is elmélyülhetünk a képek mellett, így reprezentálva a két művészeti ág szoros és egyenrangú kapcsolatát. A galériába lépve Klenyánszki Csilla lélegzetelállító virágcsokra fogadott, amelyet a művésznő erre az alkalomra állított össze olyan virágokból, amelyek idővel elszíneződnek, és a finisszázsig lassan elhervadnak, ezzel pedig meghatározzák a kiállítás vezérgondolatát:

a virág számos többletjelentése közül az elmúlás a leghangsúlyosabb.

Erre reflektál Szűcs Attila Skulls című kisméretű olajfestménye a koponyákkal és virágokkal, vagy azt is mondhatnám koponyaformákat kirajzoló virágokkal, amely sötét tónusaival ránehezedik a szemlélőre.

A festmény rendkívül nyugodt hangulatot áraszt, szinte kiérezni belőle a burjánzó növények bódító illatát, de ebben a nyugalomban volt számomra valami erőteljesen nyomasztó. Ahogy a galériába látogatók elhaladnak a kép előtt, egy valóságos „danse macabre”-nak lehetünk szemtanúi.

Mintha a középkorban elterjedt allegorikus műfaj elevenedne meg a kiállítótérben.

Gáldi Vinkó Andrea Notes (Flower) című alkotása utalás az 1980-as évek Polaroid-generációjához tartozó Jean-Michel Basquiat munkásságára, egy naplómásolat és annak illusztrálása látható instantfilmes kamerával készített fotóval. Az instant filmben rejlő nosztalgikus energiák lengik körül ezt a munkát, amely az élet törékenységének gondolatát is magában hordozza. Itt, az előtérben találkozhatunk A. K. Blakemore verseivel, a fiatal angol költőnő stílusa egészen sajátos: az intimitás, a nőiesség, az ifjúság, a szex, az erőszak, az alkohol, a drog témáit néhol komolyan, másutt brutálisan nyersen vagy éppen dacos hangvételben közelíti meg.

Erőteljes költői képei szinte sokkolják az olvasót.

A galéria másik részében hasonló szókimondással találkoztam Kemény Zsófia Megbaszott királynők, corona de flore című költeménye kapcsán, amelyben irodalmi és nem irodalmi hagyományokon, szokásokon fiatalos öntudattal és bátorsággal lép át. A virágmotívum viszont az ő alkotásában megőrzi a szépség és az ártatlanság mellékjelentését. Alexander Tinei Beauty című képén szintén ez látható. A régóta Magyarországon élő moldáviai származású festőművész alkotása az egyetlen ezen a kiállításon, ahol a virág a nőiességhez, a női szépséghez kapcsolódik.

A stilizált virágmotívumokat úgy hímezte a testre, ahogy az emberi szervezetet szövi be az erek hálózata.

Emberalakot láthatunk Klenyánszki Csilla My Beautiful Flower című csendéletén is, de ott egy virágcsokor (azaz a növény szaporítószerve) takarja el a lefotózott személy elsődleges nemi jellegét, illetve az arcát, ezzel az egyszerű ötlettel pedig az értelmezések és asszociációk sorát engedi szabadjára az ember és a virág közötti kapcsolati tengelyen csúszkálva. Moizer Zsuzsa Táj4 című nagyon érzékeny és nőies olajfestményén az emberi alak körvonalait elveszítve finoman mosódik bele a tájba, akár egy lágy szár. Ezzel szemben Csató József virágai Touch / do not touch című vegyes technikával készült munkáján vibrálóak és játékosak. Kiss Adrián két alkotással szerepel a kiállításon: a Bowl5-val és a Bunica Gate-tel, ez utóbbi egy nagyméretű installáció, egy fém kapu elszáradt levélkoszorúval. és ezzel visszakanyarodunk az elmúláshoz.

Pósalaki Anett falról leömlő fotósorozata, a Flowers a gyászt és a virágot összekötő tradíció útján jár.

Ember Sári Petals with gold című képén felfedezhető a művésznő által gyakran használt sárga szín, a hervadt virágokkal díszített papírtekercs az út/életút toposzát idézi fel. Simon Márton néhány költeménye is helyet kapott a galériában új kötetéből, a Rókák esküvőjéből. Köztük van a 691 betű a múlt vasárnapról, amelyen egyszerre fedezhető fel Petri György és Tandori Dezső hatása. Csak a címből következtethetünk arra, hogy itt emlékezés, múltidézés történik, azzal hogy a lírai én jelen időben beszél, lebegteti ezt az emléket egy időtlen térben.

A galériába látogatók a kiállított versekből másolatot is hazavihetnek „take away” módon,

hiszen egy szöveg befogadása talán lassabb és bensőségesebb folyamat, amelynek megkönnyítéséhez ezzel a gesztussal próbálnak hozzájárulni. A versek és a képek itt most nem kerülnek egymással dialógusba, de ez a szervezőknek láthatóan nem is volt célja.

A Floral Centrepiece című kiállítás a Deák Erika Galériában (Budapest, Mozsár utca 1.) tekinthető meg 2019. április 13-ig (szerdától péntekig 12 és 18, szombaton pedig 11 és 16 óra között).

A fotókat Rákossy Péter, a borítófotót Demeter Ádám készítette.

Vass Edit

szerző: Vass Edit
honlap e-mail
Vass Edit 1980-ban született Szegeden, a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarán végzett magyar nyelv és irodalom tanár szakon. Azóta folyamatosan tanít és 2006-tól rendszertelenül jelennek meg írásai: könyvajánlók, színház- és filmkritikák, esszék, álnéven pedig a mai napig kisprózákat ír. 2006 és 2009 között a prokontra.hu ismeretterjesztő oldal szerkesztője és munkatársa volt.

KULTprogramok

<< 2019. nov. >>
hkscpsv
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum