KULTer.hu - „Most csak az Iliászt fogom olvasni”
109113
post-template-default,single,single-post,postid-109113,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

„Most csak az Iliászt fogom olvasni”

Iliász-olvasás

A Festival Européen Latin Grec, vagyis a Latin-Ógörög Európai Fesztivál fő célja az antikvitás nyelveinek és kultúrájának ünneplése. A kezdeményezés a lyoni École Normale Supérieure egyetemi intézményből indult, és 2005-ben rendezték meg először. A minden év márciusának végére időzített programsorozat középpontjában 2016 óta egy-egy kiemelkedő jelentőségű antik szöveg áll, a 2019-es évben az Iliász és a trójai háború kapott főszerepet.

Az idei lyoni fesztivál keretei között (a történetében először) rendeztek egy antik könyvvásárt, a Salon du livre Antiquitét, emellett kísérletet tettek Patroklosz temetési ünnepségének rekonstruálására is. A résztvevő érdeklődőknek lehetőségük nyílt megtekinteni Akhilleusz kocsiját, és idén tartották az első úgynevezett „lyoni randevút az antikvitással”, amely az Oktatási Minisztérium és az École Normale Supérieure által szervezett továbbképzés pedagógusok számára.

A kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozott.

A programsorozat fontos része a fesztivál középpontjában álló szöveg nyilvános felolvasása, Budapesten, a Színház- és Filmművészeti Egyetem Ódry Színpadán március 22-én 15.30-kor kezdődött az Iliász-olvasás. Három egyetemi oktató – Ritoók Zsigmond akadémikus, Radnóti Sándor esztéta és Karsai György klasszika-filológus – felvezető beszélgetése után, 16 órakor Ritoók professzor belekezdett ógörögül az Iliász első énekébe. Hozzájuk csatlakoztak a hazai kulturális élet meghatározó szereplői, az egyetem volt és jelenlegi hallgatói, munkatársai és civilek.

A Debreceni Egyetemen Tóth Judit szervezésében a Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet könyvtárában került sor az Iliász egyes részleteinek felolvasására 15 órától. A szervező rövid köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a programnak az a fő célja, hogy „hitet tegyünk az európai kultúra antik kultúrában gyökerező örök értékei mellett”. A bevezető szavak után Pierre de Ronsard Most csak az Íliászt fogom olvasni című szonettjét Kiss Sándor olvasta fel franciául, Rónay György fordítását pedig Skutta Franciska előadásában hallhattuk. A lyoni egyetem felhívását, a fesztivál rövid történetét, az idei újdonságokat és a programsorozathoz kapcsolódó budapesti rendezvényeket Bódi Katalin ismertette. Tegyey Imre rövid megnyitója után pedig a mű első tizenhat sorát hallgathatták meg az érdeklődők ógörög nyelven.

A felolvasók közül mindenki maga választhatta ki, hogy mely részletet szeretné előadni.

A szövegrészletek nem az eposzban való elhelyezkedésük sorrendjében hangzottak el, hanem egyfajta tematikus sorrendben, az istenek világától indulva a háborús jeleneteken át az emberi érzésekre koncentráló részletekkel bezárólag. A felolvasások alatt valamennyi szöveghez kapcsolódóan megjelentek különféle művészeti alkotások a vetítővásznon.

Minden jelentkezőnek lehetősége volt személyes élményeit, történeteit, tapasztalatait is megosztani az antikvitással, az Iliásszal kapcsolatban.

Az első felolvasó Némethné Horváth Margit volt. Az általa választott részletben (VI. ének) az istenek, a háború és az emberi érzelmek egyaránt megjelentek. Elmondása szerint több oka is volt jelentkezni a felolvasásra. Számára az Iliász egyenlő a görögséggel, és úgy látja, a mai görögség még mindig őriz valamit a klasszikus archaikusságból. Nagy élmény volt számára a „jólépült Mükéné” megtekintése, amelynél Tróját jóval szolidabbnak és szerényebbnek tartja. Hangsúlyozta, hogy szerinte a trójaiak valójában nem vesztesek, hiszen Aeneas igazságot szolgáltat. Kiemelte, hogy Hektór és Andromakhé búcsúját nem olvasná fel magyar nyelven, mert benne ez a közismert részlet görög nyelven él,

ám a hexameter magyar nyelven is ugyanolyan szépen lüktet, mint görögül.

A Géczy Erzsébet és tanítványa, Szemán Réka által választott részleten (VIII. ének) keresztül az istenek világába nyerhettünk bepillantást. Az általuk felolvasott részletben a halhatatlanság és az ez iránti vágy kap hangsúlyt. Berecz Gábor történelem-latin szakos hallgatóként úgy gondolta, nagy jelentősége van ennek a felolvasásnak, az ő előadásában Hektór halálának eseményét hallhattuk (XXII. ének).

A részlet azt is megmutatta, hogy az istenek sem teljesen pártatlanok, sőt még a főisten Zeusz sem marad mindenkor semleges.

Akhilleusz harcba indulása és Hektor meggyilkolása előtt az eposzban Patroklosz arra kéri Akhilleuszt, hogy hadd csatlakozzon az ő fegyvereit viselve. Akhilleusz beleegyezik, Hektor pedig később megöli Patrokloszt. Akhilleusz és Patroklosz párbeszédét (XVI. ének) jelen sorok írója fel. Kovács István, az Ókortudományi Tanszék tanársegéde arról mesélt, hogy az első görög szövegélménye az Iliász első éneke volt, egy emlékezetes vizsgája alkalmával pedig Ritoók Zsigmond professzor úrnak Menelaoszról kellett beszélnie, így esett a választása a Menelaosz vitézkedéséről szóló szövegrészletre (XVII. ének).

A homéroszi hasonlatok kapcsán Brusznyai Árpád klasszika-filológus és tanítványa, Havas László emlékét idézte meg néhány gondolattal Havas Lászlóné.

Akhilleusz és Agamemnón kibékülésének jelenetét (XIX. ének) olvasta fel Tóth Áron és Kovács Edward. Leendő tanárként hangsúlyozták a mű fontosságát, s emellett azt is, hogy kihívást jelenthet a pedagógusok számára az antik kultúra és irodalom szeretetének átadása a fiataloknak. A szövegválasztásuk oka az volt, hogy ez a pont igen fontos fordulatot jelent a mű cselekménye szempontjából. Gacsal Dóra földrajz-történelem tanárszakos hallgató szívéhez a római kultúra és irodalom áll igazán közel, ezért azt a részletet olvasta fel a műből, amelyben az istenek Aeneas pártjára állnak (XX. ének).

Burai Erzsébet spanyol nyelven olvasta fel az evokációt, majd azt a részletet ismertette, amelyben Priamosz király fia tetemének kiadatását kéri Akhilleusztól (XXIV. ének). Ez a részlet a harcok világában is jelen lévő mély emberi érzések bemutatására fókuszál. Kiss Sebestyén latin-német-görög szakos tanárként szintén az antik kultúra tanításának nehézségeire hívta fel a figyelmet. Glaukosz és Diomédész találkozásának jelenetét adta elő, benne a Bellerophontész-történettel (VI. ének), melyhez saját diasorral is készült. A rendezvényen a fiatalabb korosztály is képviseltette magát, Fecske Benjámin, a Tóth Árpád Gimnázium diákja azt a részletet választotta a műből, melyben Andromakhé elsiratja Hektórt (XXII. ének). Utolsóként Tóth Judit Akhilleusz pajzsának leírásából választott egy részletet (XVIII. ének), azt szemléltetendő, hogy Homérosz mindennapjai is megjelennek az eposzban, valamint felolvasott néhány sort Devecseri Gábor Líra az eposzról című munkájából.

A rendezvény végén Tegyey Imre megköszönte Tóth Juditnak a nagyszerű szervezést,

Gesztelyi Tamás pedig zárszavában hangsúlyozta, örvendetes, hogy hallgatók, sőt gimnáziumi tanulók is részt vettek az eseményen. A főszervezőnek és a résztvevőknek köszönhetően egy antik kultúrához méltó délutánt tölthettek együtt az érdeklődők. A program maradéktalanul eleget tett a fő célnak: a résztvevőknek valóban lehetőségük volt hitet tenni az európai kultúra antikvitásban gyökerező örök értékei mellett.

Iliász-olvasás, Debreceni Egyetem, Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézeti Könyvtár, Debrecen, 2019. március 22.

A fotókat Áfra János készítette.

Bodnár Noémi

szerző: Bodnár Noémi
honlap e-mail
Bodnár Noémi 1993-ban született Miskolcon. A Debreceni Egyetemen végzett magyar nyelv és irodalom mesterszakon, jelenleg az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza, valamint a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karának gyógypedagógus hallgatója. Alkalmazott nyelvtudományi kérdésekkel foglalkozik, érdekli a magyar jelnyelv és siketkultúra.

KULTprogramok

<< 2019. nov. >>
hkscpsv
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum