KULTer.hu - Túlzásba vitt Szentírás-tudat
109798
post-template-default,single,single-post,postid-109798,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Túlzásba vitt Szentírás-tudat

Marius von Mayenburg: Mártírok

Több mint egy emberöltő, harmincöt év telt el azóta, hogy Gyergyószentmiklóson előbb Bocsárdi László alapította színjátszó csoportként, majd pedig 1990-től teátrumként, Figura Stúdió Színházként működve töretlen hittel áldoznak a művészek a színjátszás oltárán. Ennek ékes bizonyítéka a 2019. április 3-5. között megrendezett FiguraFeszt elnevezésű Miniévad is, amely a jelenlegi – Albu István vezette – társulat munkájába engedett egy, a születésnapot ünneplő igen színvonalas bepillantást.

A háromnapos fesztivál keretében öt, jelenleg is futó előadást láthatott a magyar és román közönség, valamint a színházi szakma. Az idei évad terméséből kiemelkedő Három nővér című produkcióról korábban már beszámoltam, a fennmaradó, a FiguraFeszt repertoárját képező további négy darab: a Kövekkel a zsebében, a Mártírok, a Drognapló, valamint A vágy villamosa című előadás közül

most a Mártírok keltette fel leginkább a figyelmemet.

Nemcsak azért, mert igen ritkán színpadra állított kortárs német drámáról van szó, hanem amiatt is, mert Marius von Mayenburg műve és az ebből készült előadás olyan kérdéseket feszeget, amely manapság,

az egyre inkább szekularizálódó és/vagy vallásos képmutatást tanúsító világunk magatartásmintáit is leleplezi.

A Mártírok fejezeteit kiváló helyzetgyakorlatok sorozataként láttató gyergyószentmiklósi produkciót annak a középiskolás srácnak, Benjamin Südelnek a személye köti össze, akit Keresztes Attila rendezésében és Gedő Zsolt kiváló alakításában egy hatalmas, a stúdiószínház közepére állított asztalon ülve, kapásból egy Bibliával a kezében pillantunk meg.

Az sajnos nem derül ki az előadásból, hogy a fiú kitől, honnét kapta a Szentírást – azaz, hogy ki fertőzte meg vele –, ám ez nem az adaptáció, hanem a dráma hiányossága, amiről jelen esetben a szöveghű előadás alkotói egyáltalán nem tehetnek. Mindenesetre a fiút ekkorra már olyannyira beszippantotta a Biblia, hogy „kizárólag bibliai idézetekben hajlandó beszélni”, s a teljes környezetét számon kéri.

Minden és mindenki ellen lázad, sőt, undorodik attól, aki nem az ő idézeteinek megfelelő magatartást tanúsítja.

Mindezt a hittantanárnak (Kolozsi Borsos Gábor) panaszkodó, fiáért aggódó édesanyától (Bartha Boróka) tudjuk meg. A fiú a szekularizált és/vagy vallásosan képmutató világgal szembeni problémáinak egyik fő csoportját – a Tízparancsolat Ne paráználkodj! kitételét követve – a testi vágyakkal szembeni undora képezi. Ezen undor alapján az épp aktuális helyzetgyakorlatok közül egy kalap alá vonható az ÚSZÁS, a BEMERÍTKEZÉS, az ÉRINTÉS, a PARÁZNASÁG és az ÓVSZER, amely címeket – a történet könnyebb követhetősége érdekében – a stúdió négy falán található kivetítőn magyarul és románul is olvashatjuk. Az első jelenetből kiderül, hogy Benjamin azért nem akar úszásoktatásra járni, mert a bikini és a fürdőnadrág viselése az ő szemében erkölcstelen, s hiányzásait épp a szemében szintén megsemmisült, elvált édesanyjának kellene igazolnia, akit a Biblia szerint azzal, hogy a „férje elbocsátott, házasságtörővé tette”.

Ám nemcsak az édesanya nem érti, mi történt „az eddig átlagos módon elviselhetetlen kamasz fiával”, hanem a kortársai sem.

Akik közül egy lány, Lydia Weber (Vajda Gyöngyvér) – megunva a fiú tutyimutyiságát – maga közeledik testileg, ám a srác lepattintja magáról. A testiség visszautasítását jelző helyzetgyakorlatok csúcspontját a Máthé Annamária alakította Erika Roth biológia-tanárnő felvilágosító órája, pontosabban annak kudarca szemléleti. A tanárnő az ÓVSZER című jelenetben ugyanis a kotont egy-egy répára akarja ráhúzatni a tanulókkal, mire Benjamin a szemünk láttára anyaszült meztelenre vetkőzik, hogy ténylegesen demonstrálja az óvszer helyét, amelynek használatát a Biblia szintén ellenzi. Nem mellesleg ezzel a jelenettel a rendező a fiatal Gedő Zsoltot rendesen mély vízbe dobja, de Gedő a legtermészetesebb módon oldja meg a rá bízott feladatot.

A parázna testiség elleni provokáció azonban az előadás remek dramaturgiai ívének köszönhetően nemcsak a helyzetgyakorlatok újabb nagyobb tematikus blokkjához, hanem a többi szereplő közötti konfliktushoz is elvezeti a nézőt. S mivel ezek a konfliktusok egytől egyig láthatóan a fiú – környezetét zavarba ejtő – magatartásának következményei, kiváló megoldás, hogy

amikor a többi szereplőt, s azok összetűzéseit látjuk a stúdió asztalának tetején, az asztal alatt mindig ott bújik Benjamin is.

Ezzel is demonstrálja, hogy miatta vagy épp rajta megy a vita. A tekintélyt parancsoló iskolaigazgató (Faragó Zénó) több mindenben a fiú mellé áll, például kijelenti: elrendeli a zártabb fürdőruhák viselését, hogy ettől kezdve „az egész iskola keresztény alázattal ússzon”. Illetve a felvilágosító óra demonstrációs eszközei miatt megrovásban részesíti a biológia-tanárnőt is. Utóbbi védelmében ki kell jelentenünk, hogy ő az egyetlen, aki meg akarja érteni a srácot. Ám emiatt oly mértékben kezdi tanulmányozni a Bibliát, hogy azt már ateista párja, az úszásoktató (Moşu Norbert-László) képtelen elviselni.

Ám mintha a Biblia szempontjából „tudatlan” emberek konfliktusa jól jönne Benjaminnak, mert egyre inkább fanatikussá válva

magát az egymással viszálykodó emberekre haragvó, bosszúálló Isten földi helytartójának képzeli.

Ezt jó néhány egymással tematikailag szintén összefüggő jelenetben bizonyítani is kívánja. Elhiteti magával, hogy ebben a közegben csakis ő tehet „igazságot”, például meggyógyíthatja a sánta Georg Hansen (Fodor Alain Leonard) lábát, akit a Biblia tanítása szerint – anyját ismét meglepve – nem barátként, hanem „nyomorékként” hív meg magukhoz halvacsorára.

Majd pedig, szintén a biológia-tanárnővel szembeszállva, kizárólag a teremtéstörténet igazát hirdetve, az evolúcióelméletet kigúnyolva nem átall majomnak öltözni.

A színművészek végig kiválóan helytállnak ezekben a korántsem egyszerű jelenetekben, ahol a feszültség a srác egyre elvakultabb Biblia-olvasata miatt szinte az elviselhetetlenségig fokozódik. Egészen addig, amíg a fiú tanárnővel való konfliktusa a nagyon erősen vallásosból átmegy a már-már faji kérdéseket feszegetőbe, ahol Benjamin a tanárnő nevéből, a Roth-ból bizony levonja azt a következtetést, hogy zsidóval áll szemben, aki épp emiatt ennyire ellenséges vele.

Az utolsó jelenet, a KERESZTREFESZÍTÉS is ennek a jegyében telik, jó néhány csavarral megtoldva még a történetet.

A bibliai idézetekkel teli tűzdelt, a Dies irae, dies illa dallamával körbefont stúdióelőadás leginkább az ügyben gondolkodtatja el a nézőt, hogy vajon fel lehet-e oldani a mai világban a dogmává görcsösült hitet, s engedékenyebbé válhat-e egy ateista a vallásos meggyőződésű embertársával szemben? Vagy marad közöttük a feloldhatatlan ellentét? A válaszért, ha tehetik, tekintsék meg ezt a remélhetőleg a közeljövőben Magyarországon is vendégszereplő kiváló figurás produkciót.

Marius von Mayenburg: Mártírok. Rendező: Keresztes Attila. Játsszák: Faragó Zénó, Máthé Annamária, Moşu Norbert-László, Kolozsi Borsos Gábor, Gedő Zsolt, Bartha Boróka, Fodor Alain Leonard, Vajda Gyöngyvér. FiguraFeszt, Gyergyószentmiklós, Figura Stúdió Színház, 2019. április 4.

Gyürky Katalin

szerző: Gyürky Katalin
honlap e-mail
Gyürky Katalin 1976-ban született, irodalomtörténész, műfordító. A Debreceni Egyetem magyar-történelem-orosz szakán végzett, Dosztojevszkij művészetéből szerzett doktori fokozatot. Kutatási területe a klasszikus és kortárs orosz próza, illetve más, szláv nyelvterületeken megjelent regényekkel is foglalkozik. Írásai és novellafordításai az Élet és Irodalom, az Új Könyvpiac, a Kalligram, a Jelenkor és az Irodalmi Szemle hasábjain jelennek meg.

KULTprogramok

<< 2019. Sze. >>
hkscpsv
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum