KULTer.hu - Rekordok a Guggenheimben
110399
post-template-default,single,single-post,postid-110399,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Rekordok a Guggenheimben

A korábban szinte ismeretlen Hilma af Klint műveiből 75 évvel az alkotó halála után rendezett Festmények a jövőnek (Paintings for the Future) című kiállítás 600 ezres látogatószámával a New York-i Guggenheim Múzeum valahai legnépszerűbb tárlata lett, ezzel bekerült a világ tíz legnépszerűbb impresszionista és modern kiállításai közé.

A Guggenheim Múzeum 2018 októberétől 2019 áprilisáig adott otthont a svéd festőnő 170 munkáját felvonultató kiállításnak. A Tracey Bashkoff kurátor jegyezte tárlat nyitvatartását a nagy sikerre való tekintettel egyszer meghosszabbították az április 23-i zárás előtt. A múzeum ekkor adta ki közleményét, amely szerint a Festmények a jövőnek nem csupán a látogatószám rekordját döntötte meg: a kiállítás tudhatja magáénak a legtöbb Guggenheimben eladott katalógus címét.

30 ezer katalógust vettek meg a kiállítás látogatói.

A kiállítás címe arra utal, hogy af Klint életében nem állította ki az okkultizmus ihlette absztrakt festményeit,

illetve végrendelete halála után még két évtizedre elzárta azokat a közönség elől. A kiállítás soha nem látott népszerűsége miatt a Guggenheim Múzeum baráti köre 34%-kal gyarapodott. A siker megdobta a múzeumi bolt eladásait is: a vizsgált időszakban a forgalom 42%-át a kiállításhoz kapcsolódó kiadványok és egyéb, af Klint motívumait magukon viselő termékek tették ki. Ezt az is magyarázhatja, hogy eredeti af Klintet nem vásárolhattak: az életművet egyben kell tartani, szintén a végrendelet értelmében.

A közel 1300 alkotás többsége máig a festőnő unokaöccse által alapított Hilma af Klint Alapítvány tulajdonában van.

Hilma af Klint szinte az ismeretlenségből robbant a Guggenheimbe.

1862-ban született Stockholmban, ahol a Királyi Képzőművészeti Akadémián művészeti tanulmányait végezte. 1887 és 1905 között portré- és tájképfestőként ténykedett, azonban később is állított ki naturalista alkotásokat. 1889-ben csatlakozott a Teozófiai Társasághoz. Okkultista érdeklődésében osztozott négy festőnő barátnőjével, akikkel 1896-ben megalapították Az Ötök (De Fem) elnevezésű csoportot. Spiritiszta szeánszokat tartottak és automatikusan rajzoltak. Egy szeánsz nyomán elkezdte A festmények a Templomhoz című sorozatát, később tanulmányokat készített az élővilág ezoterikus kategorizálásának céljából.

1908-ban Stockholmban találkozott először Rudolf Steinerrel, aki azonban nem értette az alkotásait.

A Teozófiai Társaság német csoportjának vezetője megjósolta, hogy 50 évig még senki sem fogja érteni őket.

Az áttörést aztán 1985 jelentette, amikor a Los Angeles-i LACMA beválogatta af Klint néhány művét A spiritualitás a művészetben. Absztrakt festészet 1890–1985 között című kiállításába. A jelenlegi Guggenheim-rekordok az ezt követő érdeklődés kicsúcsosodásának is tekinthetőek.

Forrás: Artportal

Borítókép: Guggenheim Múzeum

KULTer.hu Hír

szerző: KULTer.hu Hír
honlap e-mail
A KULTer.hu rendelkezésére bocsátott és a szerkesztőség által továbbszerkesztett, vagy a szerkesztőség által összeállított sajtóanyagok és a szerkesztőségi hírek megjelenési formája.

KULTprogramok

<< 2019. Sze. >>
hkscpsv
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum