KULTer.hu - Palotás Zsuzsi versei
113493
post-template-default,single,single-post,postid-113493,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Palotás Zsuzsi versei

Tágulófélben 

Nagy terekben alkotni olyan,
mint kirúgni az univerzum oldalát.

Felmelegszenek a falak, kitapintható
az üveg alakja, az árnyék hidege.

Eljátszom a gondolattal, ha a Duna
befolyna a fénnyel együtt, levegőt venne-e
helyettem a közös álmunk egy kitörni készülő
vulkánról.

Összesen ezt a verset írtam egész hónapban,
mert nem akartam kimaradni a keringésből.

A világnak vérátömlesztésre van szüksége,
a napelemek elolvadtak, és szétrepültek
a szélerőművek lapátjai.

A szükséges vércsoport kimutathatatlan.

Fáradt gőzmozdony 

Buborékokban esik az eső,
összeragadtak a házak, és
a híd két oldalán két Duna folyik.
Habosak, túláztatottak
a gyerekkori emlékek.

Mintha ránőttünk volna régi önmagunkra,
mintha csak le kéne fejteni pár réteget, és
újra átférnénk a kerítés résein,
átszökni a szomszédos üres telekre,
hogy egy bokor takarásában füvet ültessünk
az árnyékba.

A megdézsmált szőlőültetvényektől keletre
és attól a vadászlestől északra, ahonnan
plüssmadarakat dobáltunk a fák tetejére,
ötforintost tettünk a vonatsínre. Fogadtunk,
mikor rázza le a közeledő vonat remegése.

Borítófotó: World of Tanks

Palotás Zsuzsi

szerző: Palotás Zsuzsi
honlap e-mail
Palotás Zsuzsi 1997-ben született Budapesten. Évek óta dolgozik újságíróként, leginkább művészeti vonatkozású cikkeket ír. A Budapesti Corvinus Egyetemen kommunikáció szakon végzett. Versei megjelentek már a ContextUs, a Napút Online és a Drót oldalakon.

KULTprogramok

<< 2019. nov. >>
hkscpsv
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum