KULTer.hu - Ábrahám Erika versei
113981
post-template-default,single,single-post,postid-113981,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Ábrahám Erika versei

alapjárat

a busz
mint egy
óriás vibrátor
minden lámpánál üresben
rezeg
szemben a nő
jó tízessel öregebb
egy férfi blazírt pofával
tarkóm gödre
fogamban
a
tömés
bajuszkaszálamon
a páracsepp combom
gerincem íve a mozdulatlan néni
a város rezeg
rezeg rezeg
a lámpa
vált még két piros bársony
kék üléshuzat
a tied

függő

még fekve fáj
talpon már küzdés
rugóra jár a test
a védtelenség megkérgesül
párnák között a kis vacok nehéz
múlt süt a falakból fázom
hány réteg alatt takaratlan
vibrálás óriás szemekben
és amit semmi szer sem old
jó vagy hiába mondja mind
csak annak az egynek hinném el

az isteni dé

cselló üres húrja
férfihangra zúdul így a vér
a vágyó testben
neon búgását
ahogy a csontok viszik
megszokás szinusz hullámai
virrasztás hangja utcazaj
hajnalban tompul egy kicsit
elhal a város
esőben egy kisszekunddal
élesebb a kétségbeesés
szűkülő erek könyörgése a fülben
morzejelekké torzult áldás
a kódra nem emlékszem
csak az SOS jelzést tudom
időnként fényjelekkel írom az égre
vagy lekopogom a vízcsöveken

Borítófotó: Olga Karlovac

Ábrahám Erika

szerző: Ábrahám Erika
honlap e-mail
Ábrahám Erika 1967-ben született Gyulán. Budapesten él és dolgozik, könyvekkel, irodalommal, fiatalokkal foglalkozik. Szövegei 2014 óta jelennek meg a Hévíz, a Prae, a Székelyföld és a Tekintet folyóiratokban, valamint a FÉLonline-on és a Műút portálon.

KULTprogramok

<< 2019. Sze. >>
hkscpsv
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum