KULTer.hu - „Hosszadalmas, máig tartó bolyongás”
114745
post-template-default,single,single-post,postid-114745,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

„Hosszadalmas, máig tartó bolyongás”

KULTopik: KULTer stART díj, 100 ezer költő a változásért

Második alkalommal adták át az oldalon rendszeresen publikáló, 30 év alatti fiatal kritikusok és szépírók elismerésére olvasói támogatásból alapított KULTer stART díjat. A 8-as shortlistről idén a partiumi születésű, egyetemi tanulmányait jelenleg Debrecenben folytató Kovács Edward költő, kritikus vehette át az emlékplakettet, illetve az azzal járó pénzjutalmat és ajándékcsomagot.

„Na, ehhez mit szólsz?” – kérdezte hetykén a díjazottat Vigh Levente, a litKULT rovat szerkesztője, miután a DESz24-et teljesen megtöltő közönség tanúja volt az ünnepélyes díjátadásnak, és meghallgatta Áfra János főszerkesztő köszöntő szavait, aki többek között arra is kitért, hogy

neves szülinap is egyben a mai, hiszen 2010 őszen hozzávetőlegesen ezekben a napokban kezdte meg működését a KULTer.hu.

Válaszában Kovács Edward megköszönte az oldal szerkesztőinek a bizalmat, valamint kitért az előző években velük közösen elvégzett munka – szépírói és kritikusi tevékenységében egyaránt – meghatározó szerepére.

A versírással, irodalommal való kezdeti ismerkedésére térve a friss KULTer stART díjas felolvasta legelső publikált – Amikor átlépem a vámot című – versét, mely 2015-ben jelent meg a felületen. Ezt a szöveget egy hosszabb műhelyfolyamat előzte meg. Ahogyan Kovács Edward elmondta, első verseit még középiskolai magyartanárja biztatására írta, az érettségi után a pszichológia alapszakról lemaradva került a Debreceni Egyetem magyar szakjára, ahol lassacskán kapcsolatba került a városban működő összes fiatal irodalmi műhellyel: először a DEIK-kel, majd a LÉK-kel és a KULTerrel, később pedig az Áfra János vezette Versműhellyel. Így utólag visszatekintve már egyáltalán nem bánja, hogy nem sikerült bejutnia pszichológiára:

debreceni magyar szakosként olyan pezsgő, intenzív kulturális közegben találta magát, ami a partiumi kisváros, Székelyhíd után egy egészen újfajta tapasztalat volt számára.

Az egyetemen megismert hazai folyóiratkultúra, a városi kulturális rendezvények, illetve az említett műhelyek a díjazott elmondása alapján mind-mind jelentős szerepet töltöttek és töltenek be előmenetelében, fontos visszacsatolások a saját költői és kritikusi hangjának megtalálásában.

Kezdő műhelyre járóként leggyakrabban azt a tanácsot kapta, hogy olvasson több kortárs szerzőt. Ezt a folyamatot egy „hosszadalmas, máig tartó bolyongásként” jellemezte Kovács Edward, aki ma már a LÉK elnökeként ugyanezt szokta javasolni a legfiatalabb generáció szárnyaikat bontogató képviselőinek.

A személyi átfedések miatt nem gondolja, hogy ezek között a műhelyek között volna komolyabb rivalizálás,

ugyanakkor annál színesebbként jellemezte ezt a szcénát, mintsem hogy valamiféle egységes generációs tapasztalatról beszélhessünk. A díjazott számára meghatározó alkotók közül Borbély Szilárdot említette, valamint Áfra Jánost és Horváth Imre Olivért, akikkel aktív munkakapcsolatban is állnak. Ezután újabb versfelolvasás következett, A bizonyosság, A krizantémok ősszel nyílnak és a Saját sírbolt című szövegeket hallhattuk, melyek a 2018-as Szép versek antológiában is helyet kaptak, illetve a 2017-es líraközlésekből szemezgető KULTköltemények toplistára is felkerült közülük kettő.

Kritikai munkásságának laudálására térve a moderátor kiemelte, hogy Kovács Edward szövegei nem akarják magukra ölteni a tévedhetetlenség illúzióját,

szerzőként nem próbál az elemzett művek elé tolakodni – a művek poétikai sajátosságait fürkészve maga is nyelvkeresést folytat, s „az eltűnés retorikai akrobatikájával” igyekszik visszavonulni az értekezői nyelvbe. A litKULT rovat szerkesztője szerint az különösen izgalmas, ahogy szépírói, kritikusi és kutatói munkásságában folyamatosan előkerülnek a jelenlét előállításának és az eltűnésnek, az elmúlásnak az össze- és szétszálazódó problémakörei.

Az újdonsült KULTer stART díjas szerint talán alkati kérdés is lehet nála ez a fajta visszahúzódás, a permanens kétely,

ugyanakkor a szövegek mögötti eltűnés helyett meglátása szerint inkább a „jelenlét távollétéről” lehet itt szó, ami azzal is kapcsolatban állhat, hogy mindig megpróbál saját írásainak a lehetőségekhez mérten legobjektívebb olvasójává válni. A beszélgetés zárásaként Vigh Levente megemlítette Kovács Edward (a díjátadó napján megjelent) friss kritikáját, melyből betekintést nyerhettünk abba is, hogy egyebek mellett mi foglalkoztatja jelenleg a díjazottat: a poszthumanizmus problematikái, illetve ehhez kapcsolódóan Olivier de Sagazan performanszművész munkássága.

A „porondmester” szerepét ekkor Juhász Tibor, a szépirodalmi rovat szerkesztője öltötte magára, ugyanis

az est második fele a világ egyik legnagyobb költészeti eseményéhez, a 100 Thousand Poets for Change (100 ezer költő a változásért) című nemzetközi programhoz való kapcsolódás jegyében telt.

Az esemény során, melynek célja, hogy a résztvevők a szövegeikkel reflektáljanak a kor problémáira és kiálljanak az általuk fontosnak tartott értékek mellett, a következő szerzők a következő sorrendben olvasták fel verseiket: Poór István, Konyári Ildikó, Gajdos Ágoston, Papp-Für János, Horváth Imre Olivér, Gyarmati Dominik, Szegedi Eszter, Kósa Eszter, Áfra János, Kovács Edward, Papp Gréta, Aradi Vivien, Láng Eszter, Maklári Judit, Kulcsár Edmond, Juhász Tibor, Dankó Tímea.

Központi, egyértelműen domináló tematikát, problematikákat nem igazán lehetett detektálni a felolvasott szövegek között, ugyanakkor

többen is reflektáltak például a klímaválság, a klímakatasztrófa jelenségére.

Egy kalappá avanzsált sapkából Juhász Tibor húzta ki a felolvasók neveit, ezáltal állapítva meg a sorrendet, s kicsit transzformálva, de az est jelmondatává váló „olvassatok kortárs szerzőket” felhívás is megvalósult, amennyiben kortárs szerzők olvasták fel saját szövegeiket.

KULTopik: KULTer stART díj, 100 ezer költő a változásért, DESz24, Debrecen, 2019. szeptember 24.

A fotókat Áfra János készítette.

Pótor Barnabás

szerző: Pótor Barnabás
honlap e-mail
Pótor Barnabás 1992-ben született Nyíregyházán. A Debreceni Egyetem Irodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskolájának PhD-hallgatója, a Szkholion folyóirat szerkesztője. Első publikációja a KULTer.hu-n jelent meg, a portál gyakornoka volt 2014-ben.

KULTprogramok

<< 2019. nov. >>
hkscpsv
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum