KULTer.hu - Néhány négyzetméternyi lét
114224
post-template-default,single,single-post,postid-114224,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Néhány négyzetméternyi lét

Panel – Lét, közösség, esztétika – a lakótelepek hatvan éve

Mindenki kötődik a panelházakhoz valamilyen formában. Van, aki egész életét ott éli le, valaki csak rövidebb időt tölt el egy ilyen épület falai között. Bárhogy is, a debreceni MODEM 2019-es kiemelt tárlatán ezúttal mindenki megtapasztalhatja a tömbházi lét minden aspektusát. A Panel – Lét, közösség, esztétika – a lakótelepek hatvan éve című kiállítás célja meglehetősen összetett.

Egyszerre kívánja bemutatni a magyar paneles építkezés elmúlt hatvan évét, hogy kik és hogyan élnek ezekben az épületekben, létezik-e egyáltalán az a fogalom, hogy „panelség”, és ha igen, mit is jelent valójában. Miért és milyen céllal kezdtek el lakótelepeket építeni Európa-szerte?

Miben különbözik egymástól egy kelet- és nyugat-európai ország tömbháza? Beváltották-e eredeti céljukat?

Hogyan lehet egyedivé tenni a legtöbbször egyhangú és szürke létesítményeket? Mi lesz a jövőjük ezeknek az épületeknek? De a legfontosabb kérdés, hogy a lakótelepek milyen hatással vannak a társadalomra, az egyénre, a gondolkodásra – olvashatjuk a célkitűzéseket a kiállítótér falán. A tárlat nagyon sok problémát vet fel, így felmerülhet a kérdés, hogy mennyiben lehetséges mindre választ adni egyetlen projekt keretén belül.

A legelső térrészben rögtön egy monokróm panellakásban találjuk magunkat, ahol megtapasztalhatjuk a jellegzetes életformát minden velejárójával együtt.

A kicsi és szűk helyiségeket, az állandó zajt, a morajlást, és olyan berendezési tárgyakat is láthatunk, amelyek a nyolcvanas-kilencvenes éveket idézik meg. Ilyenek például az állatfigurás nippek a szekrényen, a karóra formájú falióra, az erdőt ábrázoló tapéta a hálószobában vagy a régi centrifuga a fürdőszobában. A „nappali” ablakából pedig egy magas bérház látható.

A makett összezavarja az érzékeket, egy valódi lakásban érezhetjük magunkat.

Amikor egy tárlat ilyen sokrétű problémakörre koncentrál, akkor olyan kivitelezésre van szükség, ami logikusan és jól irányítja a befogadó figyelmét, illetve végig fent tudja tartani azt. Ezen a kiállításon ez sikerül, hiszen a szekciók megfelelően elkülönülnek egymástól, köszönhetően annak, hogy nagyon határozott elképzelések születtek arról, melyik résznek mi a célja, milyen információt akar közölni. A fekete-fehér lakást követi az első, Panel-lét elnevezésű szekció, ahol részletesen tájékozódhatunk a magyar és az európai panelépítkezésről egyaránt. Kovács Péter és Süli-Zakar Szabolcs készített interjút Boruzs Bernát Ybl-díjas építészmérnökkel, aki a debreceni lakótelepek történetéről, technikai megoldásairól beszél.

Ebben a szekcióban több makettet is láthatunk, melyek regionális jelentőségű és világhírű épületeket egyaránt megörökítenek.

A lakóegységekről, a panelek történetéről rengeteg információ olvasható a falakon elhelyezett különböző méretű, kocka- és téglalapformájú, a panelek struktúráját megidéző információs felületeken. Ez a kivitelezés ötletes, azonban egyes elemeket lehetett volna alacsonyabbra helyezni, a szövegek mennyisége miatt a szemmagasság lenne praktikus. Az írott tartalmaknak kulcsszerepük van a kiállításon, hiszen ezek ismertetik a lakótelepek történetét, egyúttal azonban sokszor túlmagyarázzák az alkotásokat, ezzel jelentősen leszűkítve a szubjektív gondolatok szerepét.

A tárlat legelső részében a művek a lakótelepen élők hétköznapjait, lakberendezéseit, szórakozási lehetőségeit dokumentálják. A lengyel Józef Robakowski hosszú éveken keresztül saját ablakából vette filmre háztömbje életét, és rögzítette a környezetében bekövetkező változásokat. Az ablakomból (19781999) című filmben végigkísérhetjük, ahogy az alkotó személyes történetébe beavatkoznak a politikai változások, és beköszönt a kapitalizmus Lengyelországban.

A német Susanne Hopf és Natalja Meier Privát panel, 60 enteriőr (2004) című fotósorozata a szobabelsőket állítja vizsgálódásainak középpontjába.

Hopf és Meier azt kutatta, hogyan teszik a panelben élők egyedivé, a sajátjukévá a teljesen egyforma lakásokat. A képeken a legkülönfélébb berendezéseket láthatjuk az üres szobától kezdve a túldíszített bútorokig.

A tárlat első, dokumentációs jellegű szakasza után a Lét a panelben szekció következik, ahol a kiállított művek teljesen új, szokatlan közegben és környezetben ábrázolják a lakótelepeket. Itt látható a lengyel Bartos Mucha Lakás (2012) című nagyszabású, acélcsövekből készült installációja.

Az alkotás – ahogy azt a leírásban olvashatjuk – a legkisebb lengyel lakás alaprajzát eleveníti meg egy az egyhez méretarányban, vagyis életnagyságban.

A mű a kiállítótérben monumentálisnak hat, ugyanakkor élettérnek meglehetősen kicsi. Korniss Péter betlehemes fotói (Betlehemesek a Vénkert utcában, 2009; Betlehemesek a lakótelepen, 2010; Betlehemesek a hóesésben, 2010) népviseletbe öltözött férfiakat ábrázolnak lakótelepi környezetben. A látvány éles kontrasztot képez jelen és múlt között, a beöltözött alakok rendkívül groteszkül hatnak a lepusztult, graffitis falak előtt.

A tárlat harmadik része a Panel esztétikája, a panel mint motívum címet viseli, mely azt vizsgálja, hogy milyen művészeti alkotásokkal díszítették a panelházakat – kívül-belül egyaránt – illetve, hogy maguk az épületek miként jelennek meg egyes műalkotásokon. Ehhez a szekcióhoz kiváló atmoszférát teremt Keserue Zsolt és Polyák Levente Lekerekítés (2006) című videója, amit piros, retró stílusú fotelekből egy régebbi típusú, képcsöves televízión tekinthetünk meg.

A filmmel a lakótelepen élők életébe nyerhetünk betekintést, megtudhatjuk, hogy milyen egyedi mozgáskultúra alakult ki a szűkös lakásokban,

hogyan játsszák ki a lakók a tűzvédelmi előírásokat, milyen a közös terek – mint például a háztömb földszintjén található kisbolt – hangulata. A rögtönzött nappali mellett látható Lantos Ferenc műve A Dédász épületének zománcfríze (részlet, Pécs, 1970), melynek különlegessége, hogy hosszú éveken keresztül díszítette a Dél-Dunántúli Áramszolgáltató vállalat épületét, majd eltávolították eredeti helyéről, és az absztrakt, geometrikus formákból építkező mű most bekeretezve a kiállítótér falán kapott helyet.

Míg Korniss Péter munkáin a betlehemesek és a szocialista építészet össze nem illő párosítása keltett feszültséget, addig Szabó Kristóf Cell-Icon I-IX. (2019) című festménysorozatán az együtt nem megszokott színek és formák teszik ugyanezt. Olajképei panelházakat ábrázolnak aranyozott hátterek előtt, az így megképződő szakrális képeket sehogy sem lehet összeegyeztetni a szocialista épületekkel.

Kroó Anita akrilképei a maguk rideg valóságában ábrázolják a panelházakat.

Munkáira a lendületes ecsetkezelés, a hideg színek használata jellemző. A Haller utca (2014) című monokróm alkotása egy panelház homlokzatára nagyít rá olyan hatást keltve, mintha a sötét ablakok mögött senki nem élne. A Betondzsungel (2014) című képén több lakótömb látható, a háttérben egyre elnagyoltabb ecsetvonásokkal megfestve, ezzel a házak végtelenségének illúzióját keltve. A Köztársaság tér (2014) című munkáján pedig egyetlen, óriási szürke lakóház látható, amely monstrumként tölti be a vásznat.

A legutolsó – egyben a legizgalmasabb – szekció a Panel mint utópia, disztópia címet viseli. Itt láthatjuk Bajkó Dániel Memento (2014) című olajfestményét, amelyen egy elhagyatott panelház emelkedik ki a fák lombjai közül, a háttérben hegyekkel. Ahogy arra a kép melletti szöveg utal, ez egy utópia, hiszen az alkotáson azt a pillanatot láthatjuk, amikor a természet már visszahódította saját területét. Hasonlóan Bajkó munkájához,

itt olyan alkotások kaptak helyet, melyek arra keresik a választ, hogy mennyiben váltották be a panelek eredeti, az építésük fénykorában meghatározott céljaikat.

Erre a kérdésre a legironikusabban és a legmegdöbbentőbben az orosz Elena Chernyshova műve válaszol. Az Éjszakai nappalok, nappali éjszakák (2011) című fotósorozata autentikusan ábrázolja a fokozatosan lepusztuló panelházakat, Norilszk város lakosságát, ahogy a legnagyobb természetességgel élik az életüket, dacolva az éghajlattal és az egészségtelen levegővel egyaránt. Az utolsó szekció egyszerre dokumentálja a lakótelepek gyakran lesújtó valóságát, ugyanakkor megpróbálja vizionálni a lehetséges – leginkább negatív kimenetelű – jövőjüket.

A látogató méltán érezheti úgy, hogy minden felvetett problémát és kérdést alaposan körüljár a tárlat.

Rengeteg alkotás látható a kiállításon, és kifejezetten szerencsés, hogy a táblaképek mellett installációk és egyedi kivitelezésű munkák is helyett kaptak a térben, amelyek még sokszínűbbé teszik az anyagot, ezzel egyidejűleg rámutatnak a paneltematika művészi feldolgozásának változatosságára. A kiállítás a paneles építkezés kezdeteinek bemutatásával indul, majd a lehetséges jövőjükkel és jelenlegi helyzetükkel foglalkozva zárul. Az utolsó térrészben az egyedi, kocka és téglalap alakú információs felületeken olvashatunk olyan városokról, ahol a lakótelepes építkezés és felújítás már egy következő, előremutató szintre lépett.

Ezzel az utolsó, áttekintő résszel lesz teljes a kiállítás: a panellét és életmód egészét feltérképezi, és minden szempontot alaposan végigvesz.

Ráadásul bárki hozzájárulhat a kiállítás anyagához, hiszen a Paneles emlékeink szekció lehetőséget nyújt olyan fényképek és történetek megosztására, melyek valamilyen formában a panelházakhoz kötődnek. A cél, hogy minél több képi és írott emlék gyűljön össze. Mindenki, aki kedvet érez hozzá, bemutathatja, hogy számára mit jelent a panel.

A Panel – Lét, közösség, esztétika – a lakótelepek hatvan éve című kiállítás a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban tekinthető meg 2019. november 17-ig.

A fotókat Czeglédi Zsolt készítette.

Zudor Boglárka

szerző: Zudor Boglárka
honlap e-mail
Zudor Boglárka 1993-ban született Debrecenben. Alkalmazott grafikus szakképesítést a debreceni Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában szerzett. A Debreceni Egyetem magyar nyelv és irodalom alapszakján végzett, majd ugyanitt magyar nyelv és irodalom mesterképzésen szerzett diplomát. Első publikációja a KULTer.hu-n jelent meg.

KULTprogramok

<< 2019. nov. >>
hkscpsv
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum