KULTer.hu - Keresztárnyak
115489
post-template-default,single,single-post,postid-115489,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Keresztárnyak

Csurgai Ferenc: Kereszteződések

„A tudomány és művészet hazája nem a lét, az »esse«, hanem a lehetőség, a / »posse«, s ha a létben / megnyilvánul, attól a lét lesz gazdagabb; a / tudomány és művészet részéről végtelen alázat, hogy a / létben magát / megnyilatkoztatni engedi…” 

Weöres Sándor A teljesség felé című művének szavai jutottak eszembe, amikor Csurgai Ferenc munkáival találkoztam. Filozofikus alkotói tevékenységéhez és tudományos munkájához olyan alázattal viszonyul, amely szelíden engedi, hogy kibontakozzon előttünk a munkák mögött lappangó mély tartalom. A 26 darabból álló Árnyak című sorozatot nézve elsőként talán az anyaghasználatra és a festés módjára figyelhetünk fel.

A reliefek betonból készültek, abból a matériából, amely első pillantásra a legkevésbé sem tűnik nemesnek és művészinek.

Kérdés, hogyan lesz ebből mégis művészet, vagyis az anyag létezése, az „esse” hogyan válik lehetőséggé, azaz „posse”-vá, hogy gazdagítsa azt.

A cement, a mészkő, a kavics, a homok és a víz pontos elegye akár eredendően is jelentőségteljes és szakrális lehet,

elég, ha az ókori Róma templomára, a több mint kétezer éves Pantheon máig a világ legnagyobb átmérőjű vasalatlan betonszerkezetű kupolájára gondolunk. Csurgai itt látható munkáinak anyaga mégis különbözik ettől, hiszen ezt saját, hosszú évekig tartó tudományos kísérleteinek és kutatásainak eredményeként alakította olyan könnyűszerkezetes, öntömörödő és a művészi megformáláshoz ideális betonná, amely jelentéktelen mivolta ellenére is a magas művészet közvetítőjévé válhatott. Tehát mondhatjuk, hogy ennek

a sokak által csak az építőiparból ismert szürke anyagnak lehetősége van rá, hogy mély filozofikus tartalmakat és üzeneteket közvetítsen.

A festett beton így akár pusztán hordozóként is értelmezhető, amely engedi a mögöttes megnyilatkozását.

A reliefek megformálása egyedi, sajátos, hiszen először mindig negatív módon kell megmintázni azokat, hogy a grammra kimért receptúra szerinti beton a szilárdulási folyamatok során végső művé alakulhasson. A negatívból pozitív szobrot kell tehát készíteni, hogy valami új születhessen.

Alázatos és kitartó munkát kíván ez, melynek eredménye mindig csak hosszú hetek múlva lesz kézzelfogható.

A negatív pólus Csurgait mindig is érdekli, amikor valami ellenében, valamivel szemben lehet alkotni, amikor valaminek az ellentétét kell elkészíteni, hogy aztán a dialektika jegyében a pozitívval együtt legyen meg a teljesség. A betonszobrász elődökhöz képest Csurgai mindig valami újat talál ki, és az csupán addig foglalkoztatja, ameddig tömegessé nem válik, ezután mindig továbblép, és valami újnak kezd neki.

Az elkészült domborművek pigmentálása szintén nagy erőfeszítést igényel,

mondhatjuk, hogy küzdelmes folyamat az is, amelynek során a festési és visszatörlési munkálatok végére megkapjuk az eredményt. A szürkés és fekete színek baljós, sötét árnyakat idéznek, igazodva a mitikus jelentéstartalmakhoz.

A 26 darabos sorozatban a négyszög formán belül az alapstruktúrák ismétlődéseit, ugyanakkor azok különbözőségeit fedezhetjük fel, az azonosságokat a sokféleségben. A reliefeken megfeszülnek és átbújnak egymás alatt és felett az egyes rétegek, amik mögött szimbólumok, szakrális és mitológiai tartalmak, matematikai feladványok tűnnek elő. Ha befogadóként engedjük, hogy az absztrakt formákban hasson ránk a művészet és a tudomány sajátos nyelvezete, a világegyetem leképeződését, ellentéteit, tökéletességét vagy épp annak töredékességeit ismerhetjük fel. A teljesség, a negatív és pozitív polaritása, a négy elem szimbólumai, a lent, a fent ellentétei, az élet és halál, a női és férfi energiák, a jó és rossz dialektikája mind jelen vannak a munkákban.

Harmonikusan építkezve mutatnak rá létünk ciklikusságára, mulandóságára, ugyanakkor arra is, ami soha nem változik.

Az örök tudást közvetítik, hogy mi, befogadók is továbbadhassuk azt.

A keresztek absztrakt formái mögött mindig ott rejtőzik a „bűvös négyzet” is, amely Csurgai munkáinak fontos témája. A mágikus szerepű, matematikai ismereteket rejtő négyzetet a hagyomány szerint a kínaiak rajzoltak fel elsőként egy teknős páncéljára, és hasonlót láthatunk Dürer Melankólia I. című rézmetszetén is. Az ősi szimbólumok, számok ismerete a régi időkben kevesek kiváltsága volt, sőt, azok felfedezése küzdelmes tudományos-művészi utat jelentett, hasonlóan Csurgai munkamódszereihez és kísérletezéseihez. A bűvös négyzet számainak összeadhatósága, sorok szerinti rendezése mindig azonos eredményre vezet, ahogyan a világunkban is azonos módon váltakoznak és ismétlődnek a minták és formák.

A mitikus tudás közvetítése, a tudományos ismeretek továbbvitele tehát a beton feladata és egyben lehetősége.

E művészi és filozofikus tudásformák továbbadására hivatottak Csurgai Ferenc betonreliefjei, melyek elsősorban a Magyar Műhely Galéria látogatóit építik és nyűgözik le, ugyanakkor Weöres Sándor szavaival együtt mondhatjuk, hogy lehetőséggé válva, végtelenül alázatos módon a létet gazdagítják.

Csurgai Ferenc Kereszteződések című kiállítása a budapesti Magyar Műhely Galériában tekinthető meg 2019. október 9. és 31. között. (Az írás a tárlatmegnyitó beszéd szerkesztett változata).

A fotókat Kocsis Ferenc készítette.

Fazakas Réka

szerző: Fazakas Réka
honlap e-mail
Fazakas Réka 1979-ben született Debrecenben. Jelenleg Budapesten él. A Debreceni Egyetem magyar és művelődési menedzser szakán végzett. 2006 és 2011 között a MODEM egyik alapító munkatársaként szervezett kiállításokat. 2011 óta a Műcsarnok munkatársa, legizgalmasabb feladata 2012-ben és 2013-ban a Velencei Biennále magyar pavilonjában megvalósult kiállítások koordinálása volt. Más tárlatok szervezése mellett évek óta a Derkó kiállítások kurátora, ahol a 35 év alatti Derkovits-ösztöndíjat nyert fiatalok kapnak bemutatkozási lehetőséget.

KULTprogramok

<< 2019. nov. >>
hkscpsv
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum