KULTer.hu - Irodalom, képregény, médiakultúra
117495
post-template-default,single,single-post,postid-117495,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Irodalom, képregény, médiakultúra

Médiakultúra, irodalomtörténet, képregénytudomány

Izgalmas beszélgetés bontakozott ki a Médiakultúra, irodalomtörténet, képregénytudomány című eseményen, ahol Kálai Sándor Irodalom és Médiakultúra, valamint Maksa Gyula Képregények kultúraközi áramlatokban című könyvei mellett a Current Trends in Hungarian Comics Studies című tanulmánykötetet is bemutatták.

Keszeg Anna, a beszélgetés moderátora elárulta, számára igazán izgalmas ez a hármas könyvbemutató, hiszen hosszú évek óta ismeri az érintetteket, végigkövette a munkásságukat, személyes szálak fűzik mindkét szerzőhöz. Fontosnak tartotta, hogy egy ilyen eseményen ne csak a kötetekről beszéljenek, hanem az írók pályaképéről is. Ekkor felhívta a figyelmet arra is, hogy

Kálai Sándor és Maksa Gyula is komoly szerepet vállalt egy évtizede a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének alapításában,

így a könyvbemutató azt is reprezentálhatja, hogy milyen irányba fejlődött ez a tudományterület az elmúlt időszakban. Mielőtt a résztvevőket arra kérte, hogy beszéljenek pályájuk alakulásáról, hozzátette, a kötetek a kolozsvári kötődésű Letöltés könyvsorozat részeiként jelentek meg, amelynek célja, hogy hiánypótló, új tudományos beszédmódokat honosítson meg a magyar nyelvterületen.

A magyar és francia szakot végzett Kálai Sándor a Debreceni Egyetem napokban jubilált Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének oktatója. Komoly hatást gyakorolt rá, amikor felfedezte a bűnügyi regények világát, valamint az, hogy elkezdte foglalkoztatni, milyen kulturális kontextusban létezik maga a műfaj. Erre a felismerésre fordulópontként tekint, amely kutatói pályáját egészen új mederbe terelte. Maksa Gyulának a magyar szak befejezése után lehetősége nyílt Belgiumban továbbtanulni, ekkor vált igazán vonzóvá számára a kommunikációtudomány. Hazatértekor már médiatudományi, televíziózással kapcsolatos témával felvételizett a debreceni doktori iskolába. A képzés közben változott meg kutatásának fókusza, ekkor fordult a képregények felé. Azt is elárulták, hogy ebben az időszakban

heti rendszerességgel beszélgettek az őket érdeklő jelenségekről, tudományos fejleményekről,

majd 2009-ben, a kommunikáció tanszék megalakulásával ezek az utak találkoztak, ekkor már taníthatták is azt, ami korábban csak a szenvedélyük volt. A pécsi Képregénytudományi Kutatóközpont vezetőjeként még elmondta, hogy a Current Trends in Hungarian Comics Studies angol nyelvű kötet elsősorban a központ munkatársainak írásaiból szemezget. Ezek összerendezésével és kiadásával növelni szeretnék a párbeszéd lehetőségét más nemzetközi kutatókkal, kutatóközpontokkal –

a nemzetköziséget az oktatásban is fontosnak tartják, angol és francia kurzusaik is vannak.

Keszeg Anna egyetemi oktatóként úgy érzi, komoly felelősség neki és a kollégáinak, hogy a diákokat kutatói, tudományos pályára tereljék, majd ott tartsák őket. Afelől érdeklődött, kik voltak azok a két szerző számára, akik irányt mutattak nekik munkájukban, kutatásaikban. Mint kiderült, mindkettejüknél meghatározóak voltak a magyar és francia tanszék oktatói, de Maksa és Kálai is úgy érezte,

mivel populáris kultúrával és irodalommal foglalkoztak, kevéssé voltak itthoni minták.

Keszeg Anna ekkor elmondta, kultúrakutatóként néha gondot jelent számára azzal szembesülni, hogy a munkája és a hobbija között ilyen nagy az átfedés. A sorozatok, filmek vagy más kulturális produktumok fogyasztása az ő kutatásához is szervesen hozzátartozik, amelyeknek, ahogy fogalmazott, „míg megbecsültségük kicsi, élvezeti értékük nagy”. Kálai szerint igazán szerencsés helyzetben vannak kutatóként,

arról írhatnak és adhatnak elő, ami a hobbijuk, tehát hivatásszerűen kell művelniük, amivel egyébként is foglalkoznának.

A következőkben Kálai néhány szóban ismertette a könyvét. Olyan szerzők gyűjtemény ez, mondta, akiket kissé elfedtünk vagy talán soha nem is ismertünk. Példaként megemlítette a borítón szereplő férfiakat: két magyar származású alkotóról van szó, akik a harmincas években újságíróként dolgoztak Párizsban, emellett bűnügyi regényeket is írtak. Bár életük igazi sikertörténet, sajnos egyáltalán nincsenek a köztudatban.

Az elfeledett szövegek, szerzők felfedezése jelenti az igazi kihívást.

A figyelem aztán Maksa Gyulára irányult, a beszélgetés pedig a képregényiparban tapasztalható elképesztő tempójú termelésre terelődött. Keszeg Anna arról kérdezte, hogyan birkóznak meg ezzel a mennyiséggel a kutatóközpontban. Maksa elárulta, mivel kutatócsoportokban gondolkoznak, a különböző csoportoknak eltérő típusú képregényekhez van hozzáférése. Vannak kollégái, akik az önéletrajzi képregények specialistái, ahogy olyanok is, akik a mangának, vagyis a keleti típusú képregényeknek a szakértői.

A bemutatott angol nyelvű kötet elsősorban a Képregénytudományi Kutatóközpont munkatársainak írásaiból szemezget.

Kálai Sándornak ez a harmadik, Maksa Gyulának a második kötete. Kálai elmesélte, pár évvel ezelőtt még azt gondolta, meg tudja írni a magyar krimi történetét, azonban rájött, ez hatalmas munka, amelyet egyedül képtelenség véghezvinni. Bár ez az ambíció még nem teljesedett be, születtek szövegek a témában, így a mostani könyv gerincét is főleg ezek adják.

Mindkét könyv olyan írásokat tartalmaz, amelyek a 2010-es években születtek, ekkor rengeteg változás történt a médiatudományban.

Maksa példaként emelte ki Császi Lajos hatását, ami az évtized elején rendkívül erős volt, de manapság a hangsúlyok már áthelyeződtek. A kötet esetében is kirajzolódik ez a változás: míg az első tanulmány a magyar képregények helyzetével foglalkozik az évtized elején, követve a Császi által meghonosított szemléletet, addig a zárótanulmány, a Média Geopolitikája már egy új megközelítési módra hívja fel a figyelmet, s már kritikusan viszonyul a korábban alkalmazott módszertanhoz.

Bár nemzetközi szinten irányzatok helyett inkább nézőpontokat lehetne meghatározni, Keszeg Anna arról kérdezte a szerzőket, akad-e olyan irányzat, ahová be tudják sorolni a munkájukat. Kálai Sándor főleg franciás hagyományokat emelt ki. Fontosnak tartja az irodalom tanulmányozásának kommunikációs fordulatát, amely után már nem elsősorban szövegekkel, hanem

az irodalommal mint társadalmi rendszerrel kezdtek el foglalkozni.

Maksa Gyulához leginkább a médianarratológia állt a legközelebb, amely a narratológia és a médiaelméletek találkozásaként írható le. Ez a módszertan a képregénykutatásban is eredményesnek bizonyult. Jelenleg azok a kötetek bizonyulnak számára legizgalmasabbnak, amelyek a tér, a hatalom és a média kapcsolatát boncolgatják.

Maksa Gyula személyes élményekről is beszámolt a könyv kapcsán, a borítón egy saját készítésű fotó kapott helyet, amely abban a Hong Kong melletti szoborparkban készült, amely a helyi képregény történetét mutatja be, azzal a különlegességgel, hogy egymás mellett vannak szobrok, amelyek a nyugati és keleti típusú képregényekből inspirálódtak, így igazán különleges kulturális hibridizáció tapasztalható ezen a helyen. A kép szerinte jól illusztrálja a címben is szereplő áramlatokat, a kultúraköziséget.

Az utolsó kérdések a kulturális tájékozódásra vonatkoztak.

Mint kiderült, Kálai Sándor olvasmányainak kilencven százaléka krimi, bűnügyi regény, ez a tendencia valószínűleg a következő néhány évére is jellemző lesz, valamint egy pályázat kapcsán jelenleg bűnügyi sorozatokkal foglalkozik, így figyelemmel kell kísérnie azokat is. Maksa Gyula kultúrafogyasztására nagy hatást gyakorol a gyermeke: gyermekkönyveket olvasnak, a klasszikus zene világát is közösen fedezik fel kisfiával, emellett a következő néhány évben tervez elkészíteni egy Képregénytudományi Kézikönyvet is.

Médiakultúra, irodalomtörténet, képregénytudomány – Kálai Sándor és Maksa Gyula könyvbemutatója, Debreceni Egyetem, 2019. november 27.

A fotókat Kocsis Ferenc készítette.

Tisza Eleonóra

szerző: Tisza Eleonóra
honlap e-mail
Tisza Eleonóra 1998-ban született Fehérgyarmaton. A Debreceni Egyetem anglisztika szakos hallgatója. A Bán Imre Kultúratudományi Szakkollégium alelnöke. Kutatási területe a web 2.0 hatása az olvasási szokásokra.

KULTprogramok

<< 2020. ápr. >>
hkscpsv
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum