KULTer.hu - Karakterekből kiindulva
117629
post-template-default,single,single-post,postid-117629,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Karakterekből kiindulva

Interjú Regős Ábel filmrendezővel

A KULTer.hu különdíjasa a Malter Vándor Filmfesztiválon idén Regős Ábel alkotása lett. A Kék óra megtekinthető online, a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál kalendáriumában – ennek kapcsán beszélgettünk a rendezővel a díjnyertes filmről és a netes megosztás tapasztalatairól.

KULTer.hu: Mi sarkallt arra, hogy a Kék órát elérhetővé tegyétek online?

Korábbi filmjeim közül is van olyan, amely teljes egészében megtekinthető volt online.

A Lili című dokumentumfilmem fent volt YouTube-on, és közel 400.000 ember látta.

A pályázatnak, amelyben ez megvalósult, egyik kritériuma volt, hogy az online térben is megtekinthető legyen az alkotás.

Noha a Kék óra nem lesz egy virálisan terjedő film: annál tétovább és nem is túl didaktikus, feltöltöttük. Mivel a fesztiválozását nagyjából befejezte, miért ne tárnánk az internet társadalma elé?

KULTer.hu: A Kék óra egy női történetet mutat be. Hogyan instruáltad Gazdag-Kötél Orsolyát?

Annak idején, amikor megszületett a gyermekem, intenzíven éltem meg azokat a változásokat, amelyen a párom és magam is átmentünk. Ezek a megfigyelések adták a film alapötletét, a többi rész már fikció.

Számomra nem is az a legérdekesebb, ahogyan maga az anyaszerepbe lépő nő átalakul,

hanem ahogyan az egész környezete megváltozik és elkezd máshogyan viszonyulni hozzá. Például este nyolc után a barátai már nem hívják fel, mert feltételezik, hogy a gyereket altatja vagy fürdeti. Aki alapvetően szociális alkat, annak ezt nem könnyű megélni. Ehhez hasonló adalékokból építkeztünk a karakteralkotás során, Orsi pedig rögtön ráérzett.

KULTer.hu: Tudtad, hogy Orsolyát szeretnéd a főszerepben látni?

Ezelőtt nem ismertük egymást, egy hagyományos castingon kerestem a szereplőket a filmhez: így figyeltem fel Orsira. A személyes találkozó után

biztos voltam benne, hogy ő a megfelelő színész erre a szerepre,

és a tavalyi díjak is ezt mutatják – a legtöbb elismerést ő seperte be a Kék órában nyújtott alakításáért.

KULTer.hu: A stáblistán zeneszerzőként is megjelensz.

Igen, ezeket a módfelett egyszerű külső zenéket én prüntyögtem fel. A filmet egy olyan, három akkordból álló motívum indítja el, ami folyamatosan fogyatkozik: két akkordra, majd egyre csökken. Régóta zenélek, zenekarokban is játszottam, és most is van egy zenei projektem.

Nem csak a Kék órában talált közös nevezőre a filmezés és a zenélés:

pár éve a Manaky együttes klipjét, a Bloodshedet rendeztem. Néhány dalban gitározok is az albumukon.

KULTer.hu: Mit gondolsz arról, hogy a Malter zenei fesztiválokra is elviszi a versenyfilmeket, valamint vidéki vetítéseket szervez?

Nagyon jó kezdeményezés, így sokkal több emberhez eljuthatnak az alkotások. A vándorcirkuszok jutnak erről eszembe: ugyanaz a program lemegy rengeteg különböző helyen.

A friss kultúra sajnos valamilyen szinten beszorult a fővárosba,

ott van olyan infrastruktúra és közönség, hogy megéri hasonló programokat csinálni. Viszont a vidéki városok többsége kultúrafogyasztás tekintetében elszigetelt, ezért ezt egy hasznos projektnek tartom: mondhatnám már-már missziós tevékenységnek, amit a Malter Vándor Filmfesztivál csinál. Elviszi az alkotásainkat, ahová csak tudja. Azzal pedig, hogy

az alkotókkal beszélgetéseket, közönségtalálkozókat szerveznek, közvetlen kapcsolatba tudják hozni a nézőket a filmekkel és velünk.

KULTer.hu: Nevezed még a Kék órát fesztiválokra?

Szerencsére sok fesztiválon bemutatták a Kék órát, elsősorban tavaly. Nemrég volt Dublinban. Korábban ezzel díjat nyertünk Hollandiában és az Országos Függetlenfilm Fesztiválon, illetve a Friss Húson is. Ugyanakkor ez egy „talált film”, nem versenyeztettük tudatosan, nem volt se stratégiánk, se keretünk az utóéletére.

KULTer.hu: Mit jelent a „talált film”?

Valójában ez az egyik cimborám, Mátéffy Bendegúz operatőri diplomafilmje volt a Metropolitan Egyetemen. Biztos voltam benne, hogy a klasszikus megközelítés, hogy írunk egy forgatókönyvet, azt csiszoljuk, majd legyártjuk, nem fog működni.

Nem volt pénz erre a filmre. Mindenképpen valamilyen módszertani kísérletben gondolkoztunk.

KULTer.hu: Hogyan kezdtétek el a munkát ebben a rendhagyó helyzetben?

Csak karaktervázlatokat írtam, forgatókönyvet nem. Az előkészítés során a szereplőválogatás játszotta a legfontosabb szerepet. Megkerestük azokat a helyeket, ahol forgatni szerettünk volna, és

a konkrét cselekmény, a dialógusok ott helyben, munka közben születtek meg.

Ezért is szabálytalan, esetleges néhol. Ezt vannak, akik a bájának tartják, de vannak olyanok is, akiket zavar. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem terveztünk, hiszen anélkül nem igazán lehet filmezni, csak kevesebb egzakt válaszunk, megoldásunk volt.

Egyfajta rendszert alakítottunk ki, amelynek határain belül létrejöhetett az improvizáció.

Továbbá fontos volt az, hogy a képiség ne legyen tolakodó. Nem volt cél az esztétizálás. A vizualitás szerényen szolgálta ezt a csöppnyi cselekményt. A hagyományos, forgatókönyv alapján haladó forgatáshoz képest ezt a scriptless technikát követve sokkal nehezebben szervezhető maga a forgatás. Mindössze pár nap alatt vettük fel a teljes anyagot.

KULTer.hu: Min dolgozol mostanában?

Több forgatókönyvön is dolgozunk egy kollégámmal, egy rövidfilmen, egy dokumentumfilm sorozaton és egy low budget nagyfilmen is.

Tölli Szofia

szerző: Tölli Szofia
honlap e-mail
Tölli Szofia (Rukmini Sofia) 1992-ben született Debrecenben. Jelenleg a Debreceni Egyetem magyar-orosz szakos hallgatója. Tagja a Bán Imre Kultúratudományi Szakkollégium diákvezetőségének és a DETEP-nek. Indiai klasszikus tánccal foglalkozik, tanulmányait Bhubaneswarban, Indiában végezte. A Padmini Táncegyüttes művészeti vezetője.

KULTprogramok

<< 2020. jan. >>
hkscpsv
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum