KULTer.hu - Művésznagyságok testközelből
118207
post-template-default,single,single-post,postid-118207,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Művésznagyságok testközelből

Élet/Kép – Keleti Éva retrospektív kiállítása

Időutazásra invitálja a látogatót a Keleti Éva munkásságát bemutató Élet/Kép című tárlat, melyen a Kossuth- és Prima Primissima-díjas fotóművész több száz műve tekinthető meg az ötvenes évektől egészen napjainkig.

A magyar fotográfia történetében Keleti Éva személye nemcsak megkerülhetetlen, de túlzás nélkül állítható, hogy a neve fogalommá lett. Keleti az ötvenes évek óta ugyanis nemcsak a magyar társadalom hétköznapjait és az ország legnagyobb művészeit örökítette meg, de esztétikai érzékével megvilágította korának és a későbbi generációknak, hogy milyen is a remekbe szabott riport- és portréfotó.

A Műcsarnok Élet/Kép című tárlata is arra tesz kísérletet, hogy a művész fél évszázadon átnyúló életművét bemutassa,

és a fotókat kronológiai, valamint tematikus csoportokba rendezve képet adjon az alkotói pályáról. A kurátori feladat egy ilyen gazdag és szerteágazó anyagnál sosem egyszerű, de Szarka Klára fotótörténésznek sikerült egy könnyen áttekinthető, és az életművet izgalmasan bemutató tárlatot rendeznie.

A kiállítás tehát időrendben halad, az első teremben Keleti Éva karrierjének kezdetére, így két fő sarokpontra esik a hangsúly: az ötvenes-hatvanas évek hétköznapi történéseiről készített riportfotókra, valamint a művészekről készített portréfotókra. Az első csoport képein egy egész korszak hangulata tárul fel, és a régmúlt olyan alakjai jelennek meg, mint a kürtöt fújó úttörők, a mátraházi Sportszálló napozói, a Fővárosi Kenyérgyár dolgozói vagy a Csepeli Vas- és Fémművek egy túrázó brigádja. Keleti a pályáját még az MTI elődjénél, a Magyar Fotó Állami Vállalatnál kezdte, ahol a saját szavaival élve a „fotográfia bűvöletébe” került, és ahol

olyan mennyiségű fotóanyagot hozott létre, hogy idővel a közönség körében a képek alatt olvasható „MTI Fotó: Keleti Éva” fogalommá vált.

A hétköznapi témájú képeket követően a terem második felében már a korabeli hírességeké a főszerep – és valójában a kiállítás további részében is rajtuk a fókusz. A képeken a zenei élet, valamint a színházi és a filmes világ ünnepelt alakjai tűnnek fel, úgymint Szécsi Pál nagy szerelme, Domján Edit színésznő, Honthy Hanna operetténekes, aki a róla készült fotón éppen a Moszkvában kapott aranyóráját igazítja a pesti időhöz, vagy a Táncdalfesztivál két ikonikus alakja, Koncz Zsuzsa és Zalatnay Sarolta.

A második terembe lépve a látogató még több sztárral találkozhat,

noha a falszöveg felidézi, hogy a korszakban a sztárság fogalma hazánkban még ismeretlen volt, a híres művészeket azonban az egész ország ismerte, és figyelte szereplésüket. A fotók kapcsán örvendetes megjegyezni, hogy Szarka Klára nemcsak a szigorúan beállított, a művészeket munka közben ábrázoló képeket válogatott ki – többek között Cseh Tamásról, Hobóról, Deák Bill Gyuláról, Psota Irénről és Gobbi Hildáról –, de olyanokat is, amelyeken a művészeket „civilben” figyelhetjük meg. Láthatunk képet például Komlós Juciról és Bessenyei Ferencről, amint a színész lajosmizsei otthona előtt jókedvűen nevetnek, vagy Törőcsik Mariról, aki a Nemzeti Színház farsangi bálján önfeledten ropja táncát. A második terem legjobb fotója azonban az az 1971-ben készült portré, melyen Latinovits Zoltán és élettársa, Ruttkai Éva látható, amint otthonuk ablakában ülnek, és kezükben tartják azt a szintén Keleti Éva által nyolc évvel korábban készített képet, melyen a Rómeó és Júlia szerelmespárját alakítják.

A fókuszpontot a harmadik teremben már a tánc képezi, mely Keleti Éva életében szintén fontos szerepet játszott,

fiatal korában ugyanis maga is klasszikus balettet tanult. A táncosokat megörökítő fotográfiák pedig – akárcsak a színészekről és zenészekről készült portrék – személyes hangvételűek: a képeken nemcsak az adott mozdulat minél pontosabb megörökítése volt a cél, de a táncos testi-lelki harcának vagy a táncosok közötti változó viszonyoknak a bemutatása is. A terem másik felében pedig érdekes életrajzi adatokat tudhatunk meg, például hogy Keleti Éva felmenői között volt Kabos Endre többszörös olimpiai vívó, valamint Miklós Jutka költő-fotográfus, aki Ady Endre, Babits Mihály és Juhász Gyula mellett publikált a nagyváradi A Holnap című antológiában, majd nemzetközi hírű fényképész lett.

A látogató az utolsó terembe lépve végül a saját „jelenében” találja magát, ahol Keleti Éva legújabb, 2019-ben készített színes és fekete-fehér portréfotói sorakoznak, melyeken szintén híres művészeket kapott lencsevégre – többek között Nádasdy Ádám költő-műfordítót, Fischer Ádám karmestert, Dragomán György írót és feleségét, Szabó T. Anna költőt, a Csányi Sándor-Tenki Réka színészházaspárt, valamint a Pa-Dö-Dőt.

A kiállítás négy terme közül talán az utolsó a legszemélyesebb, mivel itt „színfalak mögötti” képeket is láthatunk,

melyek már magáról a fotósról készültek az alanyai társaságában.

A Keleti-fotók azonban az utolsó teremmel nem érnek véget, ugyanis

a Hamu és Gyémánt Kiadó a kiállításhoz kapcsolódóan megjelentetett egy 320 oldalas, a művész életművét bemutató fotóalbumot,

mely nemcsak több száz fotográfiát tartalmaz, de a hozzájuk tartozó történeteket is. A kötetben azonban mégis a fotóké a főszerep, Keleti Éva a könyvbemutatón ugyanis elárulta, a szerkesztés során lényegi szempont volt, hogy a szavak helyett inkább a képeknek adjanak helyet.

Az Élet/Kép – Keleti Éva retrospektív kiállítása a budapesti Műcsarnokban tekinthető meg 2020. február 2-ig.

P. Szabó Dénes

szerző: P. Szabó Dénes
honlap e-mail
P. Szabó Dénes 1985-ben született Budapesten. Kulturális újságíró, prózaíró, az ELTE Szociológia Doktori Iskola doktorjelöltje az Interdiszciplináris Társadalomkutatások Doktori Programon. Képzőművészeti, irodalmi témájú cikkei, valamint novellái több folyóiratban is megjelentek, legutóbb a 48 Másképp című antológiában.

KULTprogramok

<< 2020. ápr. >>
hkscpsv
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum