KULTer.hu - A kortárs kiállítások jövője Debrecenben
119546
post-template-default,single,single-post,postid-119546,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

A kortárs kiállítások jövője Debrecenben

Interjú Koroknai Edittel, a Modem Kft. ügyvezetőjével

A debreceni önkormányzat február 13-án elfogadta az idei év költségvetését. Ezzel együtt pedig hivatalos lett, hogy a város legjelentősebb kortárs kulturális intézményének, a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központnak idén 74 millió forinttal csökkentik a pénzügyi keretét. Ez a döntés hatással van a Modem Kft.-hez tartozó b24 Galéria és Sesztina Galéria sorsára is. A MODEM ügyvezetőjével, Koroknai Edittel beszélgettünk az intézmények múltjáról, jelenéről és tervezett jövőjükről.

KULTer.hu: A 2020-as városi költségvetés ismertté válása után mi volt az elsődleges és legfontosabb döntés, amit meg kellett hoznia a MODEM működésének átalakításában?

Az önkormányzati intézmények működésében az egyik legnehezebb kérdés mindig az, hogy mit merjünk bevállalni a következő év elejére. Mivel januárban-februárban az adott év költségvetését még nem ismerjük, nagyon nehéz az év első harmadára-negyedére tervezni. Ugyanakkor a kiállításokat nem lehet a megnyitó előtt egy vagy két héttel elkezdeni szervezni –

egy adott év kiállítási programja azért tud megvalósulni, mert azt már az előző évben pontosan megterveztük és előkészítettük.

Az adott évben a munka nagy része gyakorlatilag már a kivitelezés. Igyekszünk minden évet úgy tervezni, hogy a legnagyobb kiállítótérben a tárlat a következő évben legalább 2 hónapra áthúzódjon. A Mélyáramok kiállítás most például március 15-én zár be. Ugyanakkor a földszintre és a harmadik emeletre a februári és márciusi megnyitóval tervezett kiállításokat későbbre halasztottuk. Antal Balázs és Hatházi László tárlata év végén nyílik majd, a Lýdia Pribišova kurátorságával tervezett kiállítást pedig – részben olyan technikai kérdések tisztázása miatt is, hogy például miként lehet gombát termeszteni a kiállítótérben a klímarendszer károsodása nélkül – 2021-re toltuk.

Egy későbbre tervezett, szerényebb költségvetésű kiállítást előre hoztunk:

a rendszerváltás óta eltelt 30 év magyar képzőművészetét feldolgozó edukációs projektünk részeként március 7-én nyílik egy izgalmas összeállítás (amelyet Don Tamás kurátor kísérleti művészetpedagógiai programként definiál), és amelyre nagy számban várunk középiskolásokat. A projekt több mint egy éve fut Don Tamás vezetésével, nagy sikerrel, így szinte biztos vagyok abban, hogy maga a „kiállítás” is a MODEM idei évének egy kiemelkedő eseménye lesz. Mindezek mellett a városvezetéssel – igazodva az EKF-pályázattal párhuzamosan formálódó, 2030-ig szóló kulturális stratégiához –

újragondoltuk az általunk programozott két projektgaléria működését, a helyi közösségek lehetőségeit, az erősségeket és a hiányosságokat.

KULTer.hu: A MODEM-ben 2018 óta működő művészeti tanácsadó testületet felszámolták, melynek tagjai kurátorok, művészek és művészettörténészek voltak. Szükséges-e, és ha igen, hogyan lehetséges a testület munkájának a pótlása?

A művészeti tanács gondolata 2017 őszén fogalmazódott meg, akkor kértem fel öt szakembert, hogy segítsék a MODEM úgynevezett újrapozicionálását, az irányok kijelölését, az első időszak szakmai programjának, kiállítástervének összeállítását. Az első időben havonta-kéthavonta összeültünk, majd úgy gondolom,

a MODEM egyre inkább önálló pályára állt, megtaláltuk a helyünket, az intézmény is, a kollégák is.

Ezúton is köszönöm a művészeti tanácsnak a javaslatokat, észrevételeket, és köszönöm, hogy a továbbiakban, ha kisebb intenzitással és kevésbé hivatalos formában is, de tovább segítik a munkánkat. Ők maguk egyébként ezt fel is ajánlották, amit mindannyian nagy örömmel fogadtunk a MODEM-ben, szükség van az észrevételeikre, javaslataikra vagy kritikáikra.

KULTer.hu: Várhatóak-e jelentős változások a tárlatok és egyéb kulturális programok számában, kivitelezésében?

A nyitás óta berögzült gyakorlathoz képest alapvetően folyamatosan törekszünk arra, hogy a sok, rövid ideig tartó kiállítás helyett jobban előkészített, a felfutásra, látogatásra, programokra több időt hagyó tárlatokat rendezzünk. Tapasztalat, hogy szükség van időnként 3-4 hónapra is egy kiállítás felfutásához, kifutásához.

A korábbi évi 12–14 kiállítás helyett így idén 8 tárlatot rendezünk, ugyanakkor a befogadott kiállítások helyett ezek egy kivételével mind saját rendezésű, igazi „modemes” tárlatok.

Emellett rendezünk egy külső projektet is: a Baltazár téren a Goethe Intézettel közösen egy konténerkiállításra várjuk április közepétől a közönséget.

KULTer.hu: Hány dolgozót bocsátottak el az intézményből, és milyen szempontok alapján választották ki azokat, akiknek munkaviszonyát meg kellett szüntetniük? Az elbocsátottak kaptak esetlegesen bármilyen előzetes tájékoztatást a kialakult helyzetről, vagy hirtelen, váratlanul érte őket állásuk megszűnése?

Az elmúlt bő három évben – azt gondolom – nagyot ment a MODEM. Megsokszoroztuk a Modem Kft. költségvetését és létszámát, újra a Modem Kft. programozza a teljes művészeti központot, és a két projektgaléria mellett számos más városi feladatot is kaptunk. Ugyanakkor szeretnénk az energiákat a MODEM-re koncentrálni – nagyon szerettük az Ady parkot, a nagyrészt éppen általam megálmodott első belvárosi nyitott közösségi teret vagy a PAD Utcafesztivált, de

sokszor úgy éreztük, szétforgácsolódunk a rengeteg programban és munkában.

A feladatot, amelyet részben önként vállaltunk, részben kaptunk, miszerint a MODEM-et újra a régió vezető művészeti központjává szeretnénk/kellene emelni, a presztízsét visszaállítani, regionális művészeti centrummá és kiállítóhellyé „varázsolni”, ugyanakkor a már ismert és elismert hazai és nemzetközi képzőművészek mellett a helyi vagy helyi kötődésű képzőművészeknek, különösen a fiataloknak, terepet, lehetőséget adni és mindemellett még belvárosi tereket is megtölteni, teljesítettük. Most átadjuk a terepet másoknak, maguknak a fiatal, helyi vagy helyi kötődésű művészeknek – a képzőművészet mellett a színház, a zene, a tánc és az irodalom terén egyaránt. A struktúra megváltozása együtt járt a szervezeti és működési szabályzatunk gyakorlati módosításával is, az átalakítás hét munkatárs esetében jelentett felmondást, továbbá próbaidős, illetve határozott idejű munkára alkalmazott kollégáknál a munkaviszony megszűnését.

Elsősorban teremőröket és két kurátort érint mindez, utóbbiaknak rögtön tudott a város máshol munkát ajánlani, és a teremőrök foglalkoztatására is igyekszünk megoldást találni.

KULTer.hu: Nem egyértelmű hírek terjednek a b24 Galéria és a Sesztina Galéria sorsát illetően. Tovább működnek majd? Ha igen, akkor az ez évre tervezett kiállítások megvalósulnak, vagy erre már nem lesz lehetőség?

A b24 Galéria jövőjéről sokat egyeztettünk az elmúlt hetekben a kulturális alpolgármesterrel. A város célja, hogy egy olyan, nyitott tér legyen a Batthyány utca 24. alatt (beleértve a DESz24-et és az ugyancsak a Modem Kft. hasznosításában álló, 775 négyzetméteres, most felújítás alatti belső udvart is), amely elsősorban a fiatal debreceni művészeket és közösségeket karolja fel, illetve az ő számukra biztosít teret vagy akár továbblépési lehetőséget a művészet bármely ágából.

Felkértek egy koncepció kidolgozására, amelyben törekedtem arra, hogy amennyire csak lehet, a b24 Galéria körül kialakult közösség, szellemi közeg megmaradjon,

részben a fiatal képzőművészek számára továbbra is bemutatkozási lehetőséget biztosítson, ugyanakkor az emlegetett nyitott és nyilvános belső és külső tér is tovább formálódjon. Az EKF pályázat és a kulturális stratégia keretében már megfogalmazódott egy hasonló igény. Ezek alapján a Batthyány utca 24. alatt egy intézményi háttérrel, szakmai kuratórium mentorálásával, de pályázati, civil és közösségi finanszírozási formában működő nyitott és nyilvános összművészeti tér kialakítása a cél. Továbbra is itt működik a DESz24, reményeink szerint a felújított udvar még jobb kihasználásával, a képzőművészeti vonalat Szoboszlai Lilla mentorálja majd, de bevonjuk a zene és az irodalom területét is a körbe. A konstrukció egyik lényeges eleme, hogy

minden hónapban egy-egy közösség, csoport, csapat programozhatja majd itt a teret,

tereket, egy jelképes összegből, az adott szakterülethez tartozó intézmény vagy szakemberek mentorálásával. Erre hamarosan kiírja a város a pályázatot.

A Sesztina Galériában az eredeti terveknek megfelelően április 3-án megnyílik Váczi Lilla és Piti Marcell Termő/Föld című kiállítása. Utána azonban komolyan felül kell vizsgálni az épület adottságait és mérlegelni, hogy néhány hónapra még különböző művészeti kezdeményezéseknek és programoknak teret adjon, vagy a bezárás terhe mellett, de bekerüljön egy felújítási programba, megoldást remélve a beázásból, a fűtés és a szociális blokk hiányából eredő problémák nagy részére.

KULTer.hu: Mennyiben tud majd megvalósulni a MODEM eddig felvállalt és jól működő regionális szerepe a pénzügyi megszorítások után?

Működési támogatásként tavaly 312 millió forintot kaptunk, a MODEM mellett a két projektgaléria, valamint az Ady park, a DESz24, az utcafesztivál, a nemzetközi művésztelep programozására, rezsijére, működtetésére.

Idén a működési támogatás 240 millió forint,

magára a MODEM mint modern és kortárs művészeti központ programozására, rezsijére. Ígéretet kaptunk erre az évre további 50 és 16 millió forint támogatásra a klímarendszer javítására, illetve az idei év kiemelt tárlatára. Azt gondolom, ebből

a MODEM idén meg tudja valósítani azt a programot, amit elterveztünk,

és amelyen már hónapok, sőt a francia kiállítás kapcsán több mint egy éve dolgozunk, ezek révén továbbra is azon az úton megyünk, amelyen 2017-ben elindultunk. Három év után is szeretnénk megtartani azt az egyébként igen vékony jégen táncoló, de annál szilárdabb meggyőződésen alapuló hitet, miszerint – ahogyan azt már többször megfogalmaztam – a kortárs művészetnek jót tesz a MODEM, mi ezen vagyunk.

KULTer.hu: Hallhattunk arról, hogy a közeljövőben több olyan esemény is lesz az intézményben, melyek debreceni alkotókat is bevonnának a programba. Ezekről az eseményekről kaphatunk részletesebb tájékoztatást?

Folyamatosan bevontuk eddig is a helyi művészeket a programjainkba, akár egy-egy csoportos kiállítás alkotójaként, akár kurátorként, akár egyes programok résztvevőjeként vagy épp szervezőjeként. Idén mindezek mellett kifejezetten a debreceni grafikusművészekkel, grafikusművészeknek is rendezünk egy kiállítást: október második felében nyílik a nagy hagyományokkal bíró debreceni grafika múltját, jelenét és mindenekelőtt jövőjét bemutató összeállítás, modemes rendezésben, modemes kurátorral.

KULTer.hu: Mit lehet tudni a ’30-as évek Párizsának nonfiguratív festészetét bemutató, nagyobb költségvetésű kiállításról, amelynek a megvalósulását 2020-ban az önkormányzat külön támogatással segíti?

A Mészáros Flóra művészettörténész sokéves kutatására épülő tárlat a valaha volt legnagyobb nonfiguratív összefogásra és az avantgárd egy késői korszakára fókuszál.

2018 decemberétől dolgozunk Flórával ezen a kiállításon, amelyre a legnevesebb európai múzeumokból, kiállítóhelyekről és magángyűjtőktől kölcsönzünk munkákat. A kiállítás középpontjában az a művészeti csoport áll, amely az avantgárd viszonylag késői szakaszában született meg, az 1930-as évek művészeti központjában, Párizsban. Ez a csoport egyszerre kínált lehetőségeket a geometrikus és az absztrakt alkotóknak, elsődlegesen festőknek és szobrászoknak, és így képet adott az 1930-as évek nemzetközi progresszív művészetének legjaváról. A több mint másfél éves munka eredményeként létrejövő tárlat nemcsak a magyar származású nemzetközi kvalitású alkotók műveit, de a csoport további világhírű internacionális alkotóit is reprezentálja majd, egy friss nemzetközi kiállításpolitikába illeszkedve.

Ilyen nagyszabású, nemzetközi kvalitású művekre és nívós külföldi gyűjteményekből érkezett anyagra épülő tárlat önálló rendezésben még nem valósult meg Magyarországon.

Olyan helyekről kölcsönzünk munkákat, mint a Belvedere, a Pompidou vagy az Albertina. Nagyon komoly szakmai-tudományos munkán alapuló kiállítás formálódik, amelynek a gyakorlati kivitelezése, úgy érzem, a MODEM eddigi életében a legnagyobb kihívásnak ígérkezik.

A fotókat Czeglédi Zsolt készítette.

Zudor Boglárka

szerző: Zudor Boglárka
honlap e-mail
Zudor Boglárka 1993-ban született Debrecenben. Alkalmazott grafikus szakképesítést a debreceni Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában szerzett. A Debreceni Egyetem magyar nyelv és irodalom alapszakján végzett, majd ugyanitt magyar nyelv és irodalom mesterképzésen szerzett diplomát. Első publikációja a KULTer.hu-n jelent meg.

KULTprogramok

<< 2020. ápr. >>
hkscpsv
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum