KULTer.hu - Mi a módi Debrecenben?
119665
post-template-default,single,single-post,postid-119665,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Mi a módi Debrecenben?

Polgári sikk

Az elmúlt hónapokban számos, a divat, pontosabban a divat- és viselettörténet tematika köré szerveződő kiállítást láthattunk Magyarországon is, elég csak a Kiscelli Múzeum, a Vigadó vagy éppen a Magyar Nemzeti Múzeum egy-egy időszaki tárlatára gondolnunk. A debreceni Déri Múzeum Polgári sikk című, 2020. február 12-én megnyílt időszaki tárlata egy olyan divatkiállítás, amely vállaltan nem csupán a polgárság ruháinak bemutatására fókuszál, hanem a polgári életmód különböző színtereire, valamint eseményeire, többek között az otthonra, a szalonra és a bálokra is.

A divat a debreceni polgári réteg mindennapjainak részeként értelmezhető, ennek okai pedig egyszersmind a társadalmi változásokban érhetők tetten.

Előtérbe kerül a sokszínű, látványos női viselet bemutatása

Debrecen tekintetében az 1860-as évektől egészen az 1940-es évekig. A kiállítás kurátora Ormosi Viktória, az anyag pedig az Iparművészeti Osztály alá tartozik. Ez a terület az állandó kiállításegységben nincs reprezentálva, így született meg egy önálló tárlat ötlete – hangsúlyozta a kurátor.

A látványtervet Orbázi Zoltán jegyzi, aki a rózsaszín tüdőszín árnyalatának, a fehér és a fekete színek játékával egy ízléses, letisztult, rendkívül harmonikus kiállítóteret hozott létre. Ez a színkombináció dominál a plakáton is.

A tárlat kétszintes, az emeleten a bordó, a fehér és a fekete az uralkodó színek, de jól illeszkedik a lent megteremtett atmoszférához.

Amint belépünk, az első szinten, a bal oldalon egy hálószobát és annak berendezési tárgyait – például az éjjeli szekrényt, a zsebkendőtartót, az imakönyvet, a hálóinget, a mosakodótálat, a pipereasztalkát, a parfümös üvegeket stb. – pillantjuk meg. Tehát az első blokk a fehérnemű, a női alsóruházat történetére, változásaira koncentrál. „A kiállítás alsó szintjén egy mai nő álmodja magát vissza a bemutatni kívánt korba” – olvashatjuk a kiállításhoz tartozó szóróanyagban.

Egy-egy korabeli fénykép, valamint tablószöveg segít kontextualizálni a látottakat,

sőt, még számos érdekességet is megtudhatunk az acélmerevítéses fűzők, az első melltartók, vagy éppen a kombinédressz megjelenéséről, valamint elterjedéséről. E kiállítórész egyik leglátványosabb szegmense egy szekrény, ahol szemügyre vehetünk egy-egy fűzőt, melltartókat, vásznakat, sőt még néhány pár, különböző alkalmakkor viselhető női lábbelit is.

Az alsó rész másik izgalmas tere a szalon, ahol egy kanapé és két fotel mellett a falon tükör és az 1920-as évek hangulatát megidéző festmények kaptak helyet. A térben itt-ott, próbababákon elhelyezett ruhákat, blúzokat láthatunk, melyek a korszakok polgári divatjának változásait jelenítik meg ismételten, mely az 1860-as évektől egészen az 1940-es évekig húzódva igencsak izgalmas kontrasztot teremt.

A következő nagyobb blokkok a kiegészítőket, valamint társasági élet színtereit mutatják be.

Az anyagukban eltérő, különböző stílusú fülbevalók, gyűrűk, karkötők, nyakláncok, kisméretű táskák, táncrendek, valamint korabeli papírpénzek – melyeken nőalakok találhatók – egy részét a jól megszokott, hagyományos vitrines formában láthatjuk jelen esetben is. Ugyanakkor érdemes kiemelni, hogy a vitrinek által körbezárt próbababa, az azon lévő fehér ruha és a háttérben fehér alapra feltűzött kiegészítők – melyek messziről a festmény vagy fotográfia hatását keltik – egy másféle dimenzióba emelik a bemutatott tárgyakat.

Többet tudhatunk meg a legyező- és kesztyűdivatról, a kitűzőviseletről és a napernyőhasználatról is.

A fiat és idősebb asszony öltözködési „szabályainak” említését sem mellőzik, hiszen ugyanúgy, mint a ruhák tekintetében, az ékszerviselésnél is figyelembe kellett venni a nő családi állapotát és korát. Az egyik ok, hogy a debreceni polgárság elkezdett foglalkozni a ruha- és kiegészítődivattal, hogy

a 19. század második felére az ipari fejlődés lehetővé tette a legújabb párizsi, valamint londoni divat másolását.

A polgári családok különböző lapokat járattak, a városban könnyen hozzáfértek a legkülönbözőbb anyagokhoz is. A külön asztalon elhelyezett különböző stílusú üveg- és porcelántárgyak pazar látványt nyújtanak.

A galérián egy kilencpontos idővonalat helyeztek el,

a nagyobb korszakonkénti nőideál, valamint a ruhadivat, a kiegészítőviselet és a kozmetikumok jellemzőinek részletes leírásával domborítják ki ismét a divat változásának hátterét. Az idővonalon korabeli fotók szemléltetik a legdivatosabb darabokat.

A fenti kiállítótérben még található egy stilizált kifutó, a látogatóknak pedig lehetőségük van felpróbálni egy-egy ruhadarabot is.

A tárlat követi ugyan a „klasszikus” divatkiállítás-formát, a polgárság divatkultúráját mégsem „poros” vitrinekbe zárva mutatja be. Dinamikus, modern és átgondolt koncepcióval találkozhatunk, mely izgalmas és látványos tárgyelhelyezéseket tartalmaz, mindezt megfelelő, arányos mennyiségű magyarázó/tablószöveggel.

A divatlapformát követő, gazdag képanyaggal ellátott kiállításkatalógus még több érdekes információt tartalmaz

a debreceni polgári életmód és a divat változásairól, a viselettörténeti pillanatokról, a Déri Múzeum alapítójáról és a selyemgyáráról, de találunk írást a divat színházi vonatkozásairól is.

Ezúton is köszönöm Ormosi Viktóriának a tárlatvezetést, valamint azt, hogy a kiállítással kapcsolatos valamennyi szöveges anyagot a rendelkezésemre bocsátotta.

A Polgári sikk című kiállítás a debreceni Déri Múzeumban tekinthető meg 2020. május 3-ig.

A fotókat a szerző készítette.

Lengyel Emese

szerző: Lengyel Emese
honlap e-mail
Lengyel Emese 1996-ban született, jelenleg a Debreceni Egyetem néprajz szakos hallgatója. A 19–20. századi bécsi-magyar operettekkel, a 20. századi magyar vígoperákkal és kortárs operadarabokkal foglalkozik.

KULTprogramok

<< 2020. Júl. >>
hkscpsv
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum