KULTer.hu - A kék ötven árnyalata
123463
post-template-default,single,single-post,postid-123463,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

A kék ötven árnyalata

A végtelen színe

A végtelen színe című kiállítással újranyitó Kálmán Makláry Fine Arts Galériában ezúttal olyan európai és ázsiai kortárs művészek alkotásait tekinthetjük meg, akiknek a munkáiban van egy közös nevező, nevezetesen a kék szín használata, amely különböző árnyalatokban jelenik meg.

Ahogyan Antalffy Péter történész a kiállítás megnyitóján elmondta, a 2020-as évek színe a kék, amely Európa és a világ művelődéstörténetében is az egyik legrejtélyesebb szín.

Eredete egészen az ókorig, időszámításunk előtt 2200-ig nyúlik vissza.

Ekkor született meg az úgynevezett „egyiptomi kék”, amelyet szobrok, kerámiák festésére, fáraók síremlékeinek díszítésére használtak. Később, a Római Birodalomban is népszerű maradt, és divatos színné vált Pompejben. A történelem során a legkülönbözőbb árnyalatait (ultramarin, kobaltkék, égszínkék, indigó) alkották meg.

A kék szín fontos szerepet tölt be a művészettörténetben is. Jól ismert Szűz Mária színeként, aki a legtöbb róla készített ábrázoláson kék színű ruhát, palástot visel. Megjelenik Jan Vermeer Leány gyöngy fülbevalóval című festményén, amelyen a művész modellje sötétkék, azaz tengerészkék kendőt visel. A japán művész, Kacusika Hokuszai A nagy hullám Kanagavánál című munkáján három csónak fölé tornyosuló, kéken tajtékzó hullámot ábrázol. Vincent van Gogh Csillagos éj című képén kékes dombok alatt meghúzódó falucskát látunk. Egyes művészek erősen kötődnek a kék színhez, gondoljuk csak Picasso kék korszakára, vagy a francia festőművészre, Yves Kleinra, akinek már-már védjegyévé vált a kék egy bizonyos árnyalata, amelyet vödrökből locsolt a vásznaira.

A végtelen színe, a kék számos magyar, 20. század eleji és kortárs művészt is megihletett.

A kiállítóteret bebarangolva olyan absztrakt és szürrealista művészek alkotásait látjuk, mint Réth Alfréd, Konok Tamás, Méhes László, Reigl Judit és Major Kamill. Érdekessége a tárlatnak, hogy az úgynevezett párizsi iskola európai követői mellett egy távoli kultúra, Dél-Korea kortárs művészeinek munkáit is megtekinthetjük. Hur Kyung-Ae, Ilhwa Kim, Lim Dong-Lak, Sung-Pil Chae és Suh Jeong Min alkotásai ugyancsak a kék jegyében fogantak.

Felfedezőutunk Réth Alfréd Anyagok harmóniája (1958) című absztrakt alkotásától indul, hogy aztán eljussunk a kortárs festőművészekig.

Az absztrakt festmények többségén a kék különböző árnyalatai (a világoskéktől a türkizig és királykékig) hol háttérként, hol dimenzionált faktúraként jelennek meg. Ahogy a szín maga lehet levegő, tenger, víz, nyugalmat vagy szorongást keltő, a fenséges vagy az ijesztő színe is.

Konok Tamás Csíkos kék piramis (2010) című képe a kiállítás egyik grandiózus műve. Az alkotó geometrikus formákkal, csíkokkal építi fel optikai piramisát. Képe a perspektivikus szerkesztés hagyományait követi, voltaképpen térhatású mű, mérnöki pontosságú kompozícióval. Méhes Lászlónak két alkotása tekinthető meg: az Akt (1975) és az Hommage à Yves Klein (1975). Képeinek különlegessége, hogy az összegyűrt fehér vásznon haloványkék, leheletkönnyű aktokat látunk kirajzolódni.

A Párizsban alkotó Major Kamill az emberi asszociációs képességre építő Palmyre (2011) című képe királykék-fehér sormintákból áll,

amelyeket egymás mellé helyezett antik írásjegyekként is értelmezhetünk. Reigl Judit nagyméretű képe az Eva (1967), melyen a kék szín egy homogén hátteret alkot, ebből rajzolódik ki egy feketével körvonalazott, fehér női alak.

Suh Jeong Min Lines of travel (2015) című műve kékre színezett fa rudacskákból készített domborműves, absztrakt alkotás. Ilhwa Kim Seed Universe 18 (2015) címet viselő képe ugyancsak plasztikus, felülete néhol éles, hegyes és kidomborodó. A keszekusza térben szemünk is könnyedén eltévedhet,

csak közelről megfigyelve vesszük észre, hogy a kék színek becsomagolva magukba rejtik a szivárvány színeit,

amelyeket távolról szemlélve magába szív a kék.

A kiállításon néhány szobor is helyet kapott, például Lim Dong-Lak Point Blue-Bird (2008) című műve, egy lemezekből felépített madár. Beszámolómban néhány művet emeltem ki, de Antalffy Péter részletes tárlatvezetése és elemzése megtekinthető a galéria YouTube-csatornáján.

Soós Éva, a galéria vezetője elmondta, hogy maga a pandémia is ráerősített a kék szín jelentőségére.

Szimbolizálhatja a biztonságot, a nyugalmat, a szabadságot, vagy éppen a reményt, mindazt, amire a járványhelyzet ideje alatt szükségük volt az embereknek, hogy erőt merítsenek belőle. Mint ahogyan a kiállításon szereplő művek is egymást erősítik, összekapcsolódnak. Ehhez pedig a kék és annak majdnem ötven árnyalata tökéletes eszköz.

A végtelen színe – kék dimenziók a kortárs művészetben című kiállítás a budapesti Kálmán Makláry Fine Arts Galériában tekinthető meg 2020. július 31-ig.

A borítófotón, melynek forrása a KMFA, Méhes László Hommage à Yves Klein (balra) és Konok Tamás Csíkos kék piramis (jobbra) című képe látható.

Takáts Fábián

szerző: Takáts Fábián
honlap e-mail
Takáts Fábián 1987-ben született Budapesten. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán végzett művészettörténet szakon. Szenvedélye a 20. század művészete. Ezzel a területtel is foglalkozik művészettörténészként, kurátorként, kutatóként. Írásai több online művészeti portálon megjelentek már.

KULTprogramok

<< 2020. aug. >>
hkscpsv
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum