KULTer.hu - Gabriel Daliș versei
123009
post-template-default,single,single-post,postid-123009,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded

Gabriel Daliș versei

csilingelés

(I)

: a nevetésetek vagyok.

a nevetés mely cafatokba tép,

a nevetés mely elhozza a visszatérések örömét,

vadállat és érzelem

együttesen,

cérnával kettévágott hold,

akár a puliszka.

gyönyörűségek

: egymásnak támaszkodó fák között élek.
zöld mélabúkat szokok meg
túlélni a sűrű átjárás helyén,
melynek neve mozdulatlanság.

más idők fái közt élek,
az egyiknek odvában kunyhóra leltem –
fiatalságom és öregsége,
ennyi feledés után,
két gyönyörűség így együtt.

esőről esőre zöldül a kunyhóm.
nemsokára ki sem fogok látszani belőle,
ahogy a magány sem szokott, mikor mosolyogsz,
vagy kitárt karok közt a nap.

Fordító: Mihók Tamás

Borítófotó: Pexels

Gabriel Daliș

szerző: Gabriel Daliș
honlap e-mail
Gabriel Daliș 1978-ben született Dorneștiben (Szucsáva megye), román költő. Gazdaságot és teológiát hallgatott Bukarestben és Jászvásáron. Folyóiratközleménnyel 1995-ben, kötettel pedig egy évvel később mutatkozott be. Öt kötet szerzője, a legújabb – Piedici și arme (Fegyverek és fegyverzárak) – 2014-ben jelent meg. Több rangos román irodalmi díj kitüntetettje.

KULTprogramok

<< 2020. aug. >>
hkscpsv
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum