Kujbus János képein rendszerint kiüresedett, színpadiasan pózoló emberalakok tűnnek fel tájidegen elemként egy kiállítótérben vagy a természeti környezetet díszletszerűen megidéző közegbe helyezve. A figurák tájidegen volta rendre a képi tér szimulákrum jellegére hívja fel a figyelmet, miközben szatirikusan utal

Az idei év egyik legizgalmasabb szépirodalmi vállalkozása Lesi Zoltán Magasugrás című kötete, amelynek versei elsődlegesen a nemi szerepek diskurzusban való alakulásának és narratívába íródásának folyamatát világítják meg. A Harmadik Birodalom időszakában aktív sportolók történeteit felidéző monológokat, valamint a Duchamp

A debreceni művésztanárokból álló, tavaly májusban alakult Sublimation Art Team (SAT) szeptemberben jelentkezett először csoportos tárlattal. Az akkor kiállító Bagdány Franciska helyett most Deák Anita szerepel vendégművészként, és bár tárgyapplikációi a témaként kijelölt szublimáció fogalmat mozgósítják, ám a Bessenyei

A tavalyi év legemlékezetesebb tárlatain közéleti áthallásoktól sem mentes tematikák, a szomszédos országok kortárs művészeti szcénáját bemutató reprezentatív válogatások, a fiatal tehetségeknek teret engedő kísérletező megoldások, valamint a testreprezentáció kérdései kerültek előtérbe. Egyszer albumokból ismert vagy oda kívánkozó remekművek, máskor

Az állatiság, az érintetlen tájak felfedezése, a kulturális interferencia, az otthonkeresés, a hétköznapok esztétikuma és a tervezett terek tiszta szerkezetisége került középpontba a jelen listára hosszas mérlegelés után beválogatott tárlatokon. Az előző éveknél kevesebb helyre jutottam el 2017-ben, ráadásul

Az Arkt Építész Stúdió vezetői, Fajcsák Dénes és Fábián Gábor egy rabokat is aktivizáló szociális építészeti projekt keretében alakították ki az Arkt Művészeti Ellátót, amely gyorsan Eger fontos összkulturális helyszínévé vált. A hely revitalizációjának folyamatát a 15. Velencei Nemzetközi

A fogalmak újragondolhatóságáról, a koncepcióleírások fontosságáról, a tervezettség kérdéseiről, a hiányukkal jelölt alakokról és a látszólag jelentéktelen részletek fontosságáról beszélgettünk – az idei Debreceni Nemzetközi Művésztelep apropóján – Szabó Károllyal, aki festő szakon végzett, de egy ideje már táblaképekben

Váczi Lilla MOME-s tanulmányai után oktatóként tért vissza egykori középiskolájába, a debreceni Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakgimnáziumba, ahol mozgókép- és animációkészítést tanít, nemrég egy, az iskola szakképzéseinek történetét bemutató tárlatot is összeállított, s ő volt a 2017-es Debreceni

Major Lajos egyszerre érzi magát otthon a Siemens csapatában és a nagyobb szabadságfokú projektekben, amelyek összehozzák a másra-másra specializálódott szakembereket. Több saját betűtípust tervezett már, izlandi áldokumentarista betűállatos projektjével pedig nemzetközi díjat nyert. Világpolgár, aki jelenleg Párizsban él, de

Tavaly 25 éves lett a Hajdú-Bihar megyei professzionális vizuális művészet éves seregszemléje, amely elsődlegesen mindig a tradicionális alkotói megnyilatkozások regionális fóruma volt, de rendszerint teret engedett egy-egy újszerű kísérletnek és ezzel együtt az alkotói technikák egyre szélesebb körének is.