A szövet és szöveg, azaz a textília és textus kifejezések közös eredete és hasonlósága nyilvánvaló, s a Deák Erika Galéria Hímzett történetek című kiállítása kapcsán ez látványos formát is ölt. A Je Suis Belle legújabb kollekciójához Marozsán Erika színművész

Számos példát sorolhatnánk arra, hogy egy író végül a könyvszakmában helyezkedik el, miközben ennek fordítottja talán ritkábban fordul elő. Huszti Gergely a Libri egyik kiadói ágának vezetése után önálló, kreatív tevékenységekbe fogott, az idei könyvhéten pedig egy portal fantasyval

„Hetek óta arcokat keresel, mintha valamiféle önigazolást találnál bennük.” Ezzel a mondattal kezdődik Szöllősi Mátyás Simon Péter című könyve, amelyben a „keresel”-re és az „önigazolás”-ra kulcsszavakként is tekinthetünk, köréjük szerveződik az egész regény. Ahogy a fülszövegben is olvasható, a

Igen, egy virág teherbírása, ez volt az első, ami eszembe jutott a Deák Erika Galéria új, csoportos kiállításáról, a Floral Centrepiece-ről. A természet eme törékeny és múlékony teremtménye számos konnotációval bővült az évszázadok során a világ vallásainak, illetve a

Képzőművészet és irodalom találkozása a szívem csücske, ezért amikor megláttam Herbert Aniko új kiállításának meghívóját, egyértelmű volt számomra, hogy megnézem. Az pedig különösen üdítő élmény, hogy itt a képek nem illusztrálják a szöveget (Simon Márton verstöredékeit), nem egymástól különálló

A legkifejezőbb Don Quijote-ábrázolást a prágai Museum Kampában láttam, mégpedig a fiatalon elhunyt Otto Gutfreundtól, aki az 1910-es évek elején még kubista stílusban alkotott. Ha a mellszobor bal profilját szemléljük, akkor egy nagyon keskeny, szikár, ám annál karakteresebb spanyolos

A debreceni b24 Galéria megalakulása óta tárt kapukkal fogadja a progresszív magyar képzőművészeket, szeptember 14-től pedig egy újabb izgalmas kortárs kiállításnak ad teret: Ráskai Szabolcs Nyitott víziók című anyagának.

Első pillantásra beleszerettem, minden szabad percemet vele akartam tölteni, és amikor vége lett, még sokáig a bűvöletében éltem, olyannyira rabul ejtett, hogy fanyalogva kezdtem bele újabb könyvbe. Hogy miről beszélek? Mathias Énard Mesélj nekik csatákról, királyokról és elefántokról című

Ha csak a könyv külleme alapján kellene választanom, akkor Venko Andonovszki Boszorkány című regényét le sem emeltem volna a polcról: borzasztó kényelmetlen ebben a terjedelemben a ragasztott kiadás, a borítón pedig rettenetesen hatásvadász a cím betűtípusa, háttérben a tűz

Egyre gyakrabban vetődik fel a kérdés, hogy vajon mi lehet a művészet szerepe, amikor a pazarló és elkényelmesedett életmód hatására napról napra közelebb kerülünk a globális, ökológiai összeomláshoz? Milyen szerepet vállalhat magára a művész, meddig terjed a felelősség?