KULTer.hu - könyvkritika
17
archive,category,category-konyvkritika,category-17,ajax_updown_fade,page_not_loaded

könyvkritika

  • Tarczy Péter:
    Gondolathidak szöveg és kép között

    A Debrecenben élő irodalmár és egyetemi oktató tanulmány-, esszé- és recenziógyűjteménye „angyalos” kiadványainak harmadik kötete, s így együtt, ha nem születik több, egy sokoldalúan gondolkodó tollforgató trilógiájaként kap helyet a magyar művelődés- és irodalomtörténetben. A Könyvek angyalai öt fejezetbe

  • Vékony Gábor:
    Lexikális líraértelmezés

    Valószínűleg jó néhány általános és középiskolai tanár ábrándozik néha arról, milyen jó lenne, ha az óráin megbeszélt, előadott, a közös gondolkodásban felszínre került ismeretek nemcsak a tanulók füzetében, és (a pedagógus reményei szerint) emlékezetében maradnának meg, hanem valamilyen rendszerezett,

  • Domján Edit:
    „Valami baj történt?”

    „Sidi és Tödi: két hasonló hangzású név. Mindkettő jelentős vonzerőt gyakorol Karl K.-ra, ugyanakkor mindkettő arra kényszeríti, hogy távolságot tartson a név viselőjétől.” Márton László a Két obeliszk megírásával (színleg) olyasmire vállalkozott, amire gazdag életművében talán sosem: egy sírig

  • Förköli Gábor:
    Megalomán megismerés

    Az Ulysses Szerb Antal szerint talán csak blöff volt, de ez a blöff végül is jól sült el. Ha jó pillanatban kerül a kánonba, Bartók Imre Jerikó épül című monumentális könyve is kultikus szöveg lehet, ennek hiányában azonban aligha

  • Lapis-Lovas Anett Csilla:
    Negyedik dimenzió

    Az elmúlt évek egyik legmeghökkentőbb címét Szőcs Margit könyve viseli: összecsukható nagymamáról még a legvadabb sci-fikben sem igazán olvashattunk eddig. A cím a hozzá társuló borítórajzzal válik rendkívül gondolatébresztővé (az illusztrátor Kürti Andrea): miért kell egyáltalán összehajtogatni egy nagymamát?

  • Szarvas Melinda:
    Mentesség

    Egészen furcsa helyzetbe került Péntek Orsolya legutóbbi, második regénye, tudniillik aligha túlzás azt állítani, hogy a megjelenése óta az önálló létjogért küzd. A szerző előző, egy regénysorozat nyitódarabjaként megjelentetett műve, Az Andalúz lányai, komoly súlyként nehezedik a legújabbnak, a sort folytató másodiknak az értelmezésére.

  • Szolcsányi Ákos:
    Közép-Európa középeurópáz(ik)

    Papp-Zakor Ilka új kötete, Az utolsó állatkert elég világosan kijelöli a novellák fő hangsúlyait: a címadó darab egyben az utolsó is; az alcím (A cinizmus sorsa Kelet-Közép Európában) mind novellacímként, mind az egyik visszatérő szereplő szövegeként megjelenik a könyvben;

  • Szeles Judit:
    A pókpapír

    Emlékeznek még a fényképalbumokban a képeket elválasztó-védő finom pókhálót mintázó, leheletvékony papírra? A pókpapírra, amely megakadályozza, hogy az albumban, egymással szemben található fotók összeragadjanak. Nagyapáméknál sok ilyen hatalmas, lapozgatós fényképgyűjtemény volt. És jól emlékszem a fekete lapok között susogó

  • Pótor Barnabás:
    Megközelített távolságok

    Szeles Judit második verseskötetében megtalálhatóak a debütáló Ilyen svédből már ismerős stíluselemek, poétikai eljárások, a 2016-ban megjelent kötetben domináns (ön)ironikus, humoros megszólalásmódot azonban egy sokkalta személyesebb, vallomásos-alanyi költészet váltja fel.

  • Tukacs Tamás:
    M&M és W&W

    Siri Hustvedt regénye, az eredetileg 2003-ban megjelent What I Loved, amely a Park Kiadó jóvoltából immár magyar fordításban is élvezhető, első látásra a „művészregény” kategóriájába illeszkedne, ám a regény erőssége, hogy emellett – két család történetén keresztül – értően

KULTprogramok

<< 2018. nov. >>
hkscpsv
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum