KULTer.hu - litKULT
16
archive,category,category-litkult,category-16,ajax_updown_fade,page_not_loaded

litKULT

  • Orbán Krisztina:
    A magukét mondják

    Mihez kezdjek az íróval, akit svéd sztárszerzőként, könyvét pedig az év egyik fénypontjaként akarja eladni a kiadó, de az olvasók nagy része sosem hallott róla? A helyzet az, hogy Khemiri tényleg jó. Az indulása óta jó, és azóta csak

  • Énekes András Előd:
    A megtisztulás keserűsége

    Bérczesi Róbertnek, a hiperkarma frontemberének több mint tíz év folyamatos megpróbáltatás jutott részül, azonban a legtöbb akadályt saját maga állította fel, hogy elbukjon bennük. A Kiss Lászlóval közösen írt Én meg az ének sem felépítését, sem tematikai csomópontjait tekintve

  • Pintér Dóra:
    Zacc és bársony

    A Puncs című regény az elmúlt évek tükrében különösen aktuálisnak mondható témát jár körül. A hatalmi helyzettel való visszaélés problémája a #MeToo-kampány keretében bejárta a média minden zugát, azonban jelen kötet ezt egy teljesen más szemszögből láttatja – már

  • Vigh Levente:
    Ritmikus áramlás, szaturnuszi lassúság

    Lanczkor Gáborral az újraolvasásról és -tervezésről, a fade-elt loopokként visszatérő témákról és motívumokról, a performativitásról és performanszokról, a különböző ritmusok egyidejű kattogásairól és gellert kapott mániákról, valamint a készülő köteteiről és a műfordítás helyzetéről beszélgettünk.

  • Kiss Júlia:
    Életváltozatok halálra

    Schein Gábor rendkívüli pontossággal individualizálja a rögeszme és a kiábrándultság, az elmagányosodás és a társas magány pszichodinamikáját, a normalitás és az őrület határán ingó emberi tulajdonságokból és tettekből alkotott ok-okozati összefüggésrendszer pedig akarva-akaratlanul is a saját őrültsége felé irányítja

  • Juhász Tibor:
    A lelkesedés címszava

    A József Attila Kör néhány korábbi kezdeményezése volt annyira eredményes, hogy az egyesület égisze alól kikerülve is továbbműködjön. Ilyen például a hagyományteremtő szándékkal 2017-ben indított JAK Líraműhely, amely az idei évtől Amper Műhely néven várja az érdeklődőket. A régóta

  • Áfra János:
    „Nem embernek tekintjük a másikat”

    Az idei év egyik legizgalmasabb szépirodalmi vállalkozása Lesi Zoltán Magasugrás című kötete, amelynek versei elsődlegesen a nemi szerepek diskurzusban való alakulásának és narratívába íródásának folyamatát világítják meg. A Harmadik Birodalom időszakában aktív sportolók történeteit felidéző monológokat, valamint a Duchamp

  • Domján Edit:
    Angyali férfiak

    Karinthy Frigyes Tanár úr kéremjének egyik humoreszkjét juttatta eszembe a Mi van veletek, semmi?, Szeifert Natália új regénye. A Rossz tanuló felel végén van egy nagyon lírai, nosztalgikus álomleírás. A bukásra álló névtelen ifjú egy sikertelen matekfelelet után a végtelenről

  • Závada Péter:
    A költészet mint városidentitás

    Mikor az ember abban a ritka és kitüntetett helyzetben van, hogy egy nyugati irodalmi fesztiválra utazik, hajlamos mindent derűsebb színben látni. Kint magasabb az életszínvonal, látszólag kedvesebbek az emberek, olajozottabb a szervezés és persze különlegesek az ételek. Végre kiszabadulhat

  • Petneházi Erzsébet:
    A felbomlás küszöbén

    „Tészta a fejem. / Túróstészta a fejem.” (37.); „Magára hagyták, ez a mániája, / és van benne valami anyámból, / a húgomból, s kivált a nővéremből, / ki régóta nem látogatja már / az álmaimat.” (38.) – olvashatjuk két

KULTprogramok

<< 2019. Sze. >>
hkscpsv
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum