KULTer.hu - litKULT interjú
116
archive,category,category-interju,category-116,ajax_updown_fade,page_not_loaded

litKULT interjú

  • Janáky Marianna:
    „kinek egy a vallása: a zene”

    A verses interjúkból eddig harminc jelent meg, az ötlet a Makói Medáliák-díjasok népszerűsítése érdekében született. A 2015 óta készülő anyagokat eddig elsősorban a Tiszatáj Online közölte. A szerzőket mindig arra kértem, hogy kérdéseimre új vagy régebbi verseikkel, verssoraikkal válaszoljanak.

  • Pótor Barnabás:
    Neuralgikus pontok

    Az idén tavasszal második kiadását is megérő, 2018-as Lélekszakadtak – Téboly az irodalomban című kötetében filológiailag is jelentős, számos címet felvonultató gyűjtést nyújt a(z elsősorban 19-20. századi) magyar- és világirodalom azon műveiről, melyek valamilyen módon az őrületnek, a mentális

  • Szabó Bernadett:
    (In)stabil

    Tavaly jelent meg Moesko Péter első novelláskötete, a Megyünk haza, s szerzői indulását a kritikusok egyként ígéretesnek találták. Ezt jól mutatja az is, hogy 2019-ben a három legjobbnak minősített alkotás közé került a Margó-díjra jelöltek listáján. A kötet aktualitásokkal

  • Plausz Anna:
    Elválaszt, összeköt

    Tavaly ősszel jelent meg Gáspár-Singer Anna első novelláskötete Valami kék címmel a Kalligram Kiadó gondozásában. Ennek apropóján beszélgettünk vele magányról, távolságtartásról, idegenségérzésről, sorsokról, a kék szín jelentőségéről, valamint a jövőbeli terveiről. 

  • Vigh Levente:
    Átmozgatott emlékezet

    Fodor Pétert, a sportszempontú kultúrakutatás jeles hazai képviselőjét az Új Alföld Könyvek sorozatban megjelent, Újrajátszás című kötetének apropóján kérdeztük irodalom, mozgókép és sport összetett viszonyáról, e vonatkozásban műfaj- és médiumspecifikus reprezentációs sajátosságokról, illetve média-, sajtó- és sporttörténeti átalakulásokról.

  • Orbán Krisztina:
    Karanténtanácsok íróktól, költőktől

    Az irodalommal foglalkozók, akár fő-, akár mellékállásban, de azért általában otthon írnak, így megtanulhatták már azokat a trükköket, amelyek most sok kezdő otthonról dolgozónak jól jönnének. Íróknak, költőknek, műfordítóknak, irodalomkritikusoknak tettünk fel körkérdést. Lehet, hogy éjszaka dolgoznak, lehet, hogy

  • Papp Sára Írisz:
    Ember-kép

    Bár Bódi Katalin közel két évtizede publikál gender studies-t és művészettörténetet keresztező tanulmányokat, e tudás rendszerezett formában 2019-ben látott napvilágot az Éva születése című kötetében. A felvilágosodás irodalmának kutatójaként is ismert szerzőt különböző tudományelméleti, művészeti és társadalomtörténeti témákról kérdeztük.

  • Bodrogi Ferenc Máté:
    Benne az időben

    Dr. Debreczeni Attila akadémikus, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének egyetemi tanára, sok évig vezetője idén ősszel lett hatvanéves. Ebből az alkalomból tanítványai köszöntőkötetet állítottak össze számára. Az ünnepeltet a könyv egyik szerkesztője, Bodrogi Ferenc Máté kérdezte.

  • Varga Ákos:
    Adaptációk nyomában

    Milyen különböző adaptációs módszerek figyelhetők meg Csáth Géza, Mészöly Miklós vagy épp Parti Nagy Lajos műveinek filmváltozataiban? Szükségszerűen hű lesz-e az adaptáció, ha az alapmű szerzője írta a forgatókönyvet? Megfilmesíthető-e a megfilmesíthetetlen? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a

  • Mikoly Zoltán:
    Ősjelenetek, írás, irodalmi közélet

    Akkor még alig egy hónapja adták ki Németországban Terézia Mora Darius Kopp-trilógiájának várva várt befejező kötetét Auf dem Seil (Kötélen) címmel, a Berlinben élő magyar írónő a legutóbb megjelent Szerelmes ufók című kötetéből olvasott fel. A debreceni bemutatót követően néhány

KULTprogramok

<< 2020. jún. >>
hkscpsv
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum