KULTer.hu - litKULT interjú
116
archive,category,category-interju,category-116,ajax_updown_fade,page_not_loaded

litKULT interjú

  • Orbán Krisztina:
    „Az írásaim a női nézőpontot tükrözik”

    Kirsten Thorup vette át 2017-ben az Északi Tanács Irodalmi Díját. A dán szerzőt hazájában talán leginkább történelmi témájú Jonna-regényeiről ismerik. Önéletrajza szerint „édesapja földműves és kioszktulajdonos volt, 1961-ben, elsőként a családból, érettségit szerzett”. A díj kapcsán a skandináv irodalmi

  • Pájer Szabolcs:
    Történelmi drámát írni nehéz

    Díjnyertes művet vitt színpadra az irodalom helyi ünnepén a debreceni Csokonai Színház november 6-án. A Debreceni Irodalmi Napokon műsorra tűzték a reformáció 500. évfordulójára meghirdetett „Akikre nem méltó e világ” elnevezésű drámapályázat győztes művét, a Menekülők című alkotást. Az

  • Németh Ványi Klári:
    „Ami eltávolít, az az elhallgatás”

    Csutak Gabi Csendélet sárkánnyal című novelláskötetének (JAK+PRAE.HU) megjelenését régóta várom, ugyanis a könyv egyes helyszíneihez személyes gyerekkori élményeim fűződnek. Egy Szamos menti faluban töltöttem a nyári szüneteket, közel a román határhoz, így többször jártam Szatmárnémetiben. Mindig foglalkoztatott, hogy milyen

  • Juhász Tibor:
    Térképlapok

    Hogyan viszonyulunk saját testünkhöz a betegségek alatt? Milyen perspektívába teszi az ember a belső történéseit? Mennyit mutat meg belőlük? A Térkép nélkül és a Gézlapok című verseskötetek szerzőjével, Szita Szilviával beszélgettünk.

  • Németh Ványi Klári:
    „A regényekért meg kell harcolni”

    Hét Európa Könyvkiadónál töltött év után 2017 elején átigazolt a Magvetőhöz, ahol 2017 őszén érkezik legújabb regénye Egyformák vagytok címmel, de már elkészült nőtörténeti kötetének (A budapesti úrinő magánélete – Európa Könyvkiadó) folytatása is. A regényírás nehézségeiről, feminizmusról, női szerepekről, politikáról

  • Juhász Tibor:
    Ájfon a fonóban

    Irodalommal nem csak könyvtárakban és „tudományos fotelokban” lehet találkozni. Akár egy fesztivál is lehet a költészet közege, ahol a rockzenésszé avanzsált Balassi hangszert hangol, Arany János pedig érdeklődve hallgatja, mit danolásznak az egymással incselkedő ifjak. A fesztiválköltő Lackfi Jánossal

  • Maczák Orsolya Rita:
    Halál, ami semmire sem elég

    Pauer Emánuel áprilisban jelentette meg első kisregényét Magamon kívül címmel. A fiatal író munkája egy nemzedék céltalan énkereséséről, fásultságáról ad hírt. Egészen magával ragadó, hömpölygő elbeszélői technikával vall a termékenység és tétlenség mint a kint és a bent, a

  • Németh Ványi Klári:
    „Mindig ugyanazt a témát kerülgetem”

    Az idei könyvhétre jelent meg Rakovszky Zsuzsa új regénye, a Célia. Mint minden Rakovszky-regényben, ebben is pillanatok alatt elmerülhetünk és elnyúlhatunk, miként az elbeszélő, Ádám „öreg, néhai macskák szagát őrző szürke fotelében”. A regény lírai szavakkal szőtt, mégis nagyon

  • Herczeg Ákos:
    Zenében, versben otthon

    Az irodalom adomány, amelyből mindenki egyformán részesülhet. Papp-Für János költő, zenész irodalomszervező nemcsak tudja mindezt, hanem tanúsítja is – Árnyékapa címmel tavaly jelent meg új verseskötete, valamint az Akik gyerekek maradnak című, korlátozott értelmi képességűek számára készült, oktatási segédanyagként

  • Keszeg Anna:
    Az amnézia fővárosai

    A Double nationalité (Kettős állampolgárság) Nina Yargekov harmadik könyve, mely a kettős etnikai identitás, kettős állampolgárság jelenségét járja körül. (A „double nationalité” szó szerinti fordításban kettős nemzetiséget jelent. Viszont jogilag a kettős állampolgárság kategóriáját fedi le. A fogalom kettőssége a

KULTprogramok

<< 2018. jan. >>
hkscpsv
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum