KULTer.hu - litKULT interjú
116
archive,category,category-interju,category-116,ajax_updown_fade,page_not_loaded

litKULT interjú

  • Szirák Sára:
    Humorból lehet várat építeni

    „Képtelen egy pillanatra is megnyugodni, mindig izgul, hadar, dadog, lelkesedik. Kikotyogja a mozifilmek végét, és még mindig nem zavarja, ha a metrón beleolvasnak az újságjába. Író és humorista, aki leginkább író szeretne lenni. És humorista” – olvasható Tóth Eduról

  • Orbán Krisztina:
    Az északiaknak keményebb realizmus kell

    Kim Leine a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron mutatta be – a Scolar Kiadó jóvoltából immár magyar fordításban elérhető – legutóbbi regényét, A szellemidéző és a tiszteletest. A kötetről, Luther nőképéről, a barokk realizmusról és a grönlandi olajmezőkről beszélgettünk a

  • Urbán Andrea:
    Az underground mint elsődleges valóság

    Ha egyetlen szóval kellene jellemeznem a földalatti szcénát, az a szabadság lenne. Talán ezzel a kifejezéssel ragadható meg leginkább Legéndy Jácint legújabb, Földalatti Oltár című kötetének atmoszférája is. A költő-performerrel underground életérzésről, avantgárd költészetfelfogásról, intuitív alkotásról, valamint a versek vizualitásáról beszélgettünk.

  • Vigh Levente:
    Ritmikus áramlás, szaturnuszi lassúság

    Lanczkor Gáborral az újraolvasásról és -tervezésről, a fade-elt loopokként visszatérő témákról és motívumokról, a performativitásról és performanszokról, a különböző ritmusok egyidejű kattogásairól és gellert kapott mániákról, valamint a készülő köteteiről és a műfordítás helyzetéről beszélgettünk.

  • Juhász Tibor:
    A lelkesedés címszava

    A József Attila Kör néhány korábbi kezdeményezése volt annyira eredményes, hogy az egyesület égisze alól kikerülve is továbbműködjön. Ilyen például a hagyományteremtő szándékkal 2017-ben indított JAK Líraműhely, amely az idei évtől Amper Műhely néven várja az érdeklődőket. A régóta

  • Áfra János:
    „Nem embernek tekintjük a másikat”

    Az idei év egyik legizgalmasabb szépirodalmi vállalkozása Lesi Zoltán Magasugrás című kötete, amelynek versei elsődlegesen a nemi szerepek diskurzusban való alakulásának és narratívába íródásának folyamatát világítják meg. A Harmadik Birodalom időszakában aktív sportolók történeteit felidéző monológokat, valamint a Duchamp

  • Plausz Anna:
    „Végérvényesen belecsúsztam az irodalomba”

    Költészet napján adták át az idei Makói Medáliák díjat, amit Vajna Ádám vehetett át az Oda című kötetéért. Vele beszélgettünk a díjról, a kötetéről, fordításról, a szakmáról és az elhivatottságról.

  • Vass Edit:
    Mágia kis dózisokban

    Számos példát sorolhatnánk arra, hogy egy író végül a könyvszakmában helyezkedik el, miközben ennek fordítottja talán ritkábban fordul elő. Huszti Gergely a Libri egyik kiadói ágának vezetése után önálló, kreatív tevékenységekbe fogott, az idei könyvhéten pedig egy portal fantasyval

  • György-Fazakas Fanni:
    Három szívvel szeretni

    Izsó Zita legújabb verseskötete, az Éjszakai földet érés kapcsán megbocsátásról, őszinte érzelmekről, gyászról és az elengedés nehézségeiről kérdeztük a költőt.

  • Urbán Andrea:
    „Mintha egy kilégzés lenne az egész”

    Szabó Imola Julianna művészetében összefonódik szöveg és grafika, irodalom és képzőművészet. A frissen megjelent Lakása van bennem a harmadik kötete – az író-költőnővel kép és szöveg szimbiózisáról, érzésekről, nehéz élethelyzetekről beszélgettünk.

KULTprogramok

<< 2019. okt. >>
hkscpsv
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum