KULTer.hu - litKULT interjú
116
archive,paged,category,category-interju,category-116,paged-2,category-paged-2,ajax_updown_fade,page_not_loaded

litKULT interjú

  • Mikoly Zoltán:
    Ősjelenetek, írás, irodalmi közélet

    Akkor még alig egy hónapja adták ki Németországban Terézia Mora Darius Kopp-trilógiájának várva várt befejező kötetét Auf dem Seil (Kötélen) címmel, a Berlinben élő magyar írónő a legutóbb megjelent Szerelmes ufók című kötetéből olvasott fel. A debreceni bemutatót követően néhány

  • Pótor Barnabás:
    Határok és medrek

    Tavaly megjelent, Szextáns című könyvét 2018 legjobb lírakötetének választotta a Moly felhasználóiból alakult zsűri – a friss Merítés-díjas Szeles Judittal egy debreceni söröző teraszán beszélgettünk.

  • Szirák Sára:
    Humorból lehet várat építeni

    „Képtelen egy pillanatra is megnyugodni, mindig izgul, hadar, dadog, lelkesedik. Kikotyogja a mozifilmek végét, és még mindig nem zavarja, ha a metrón beleolvasnak az újságjába. Író és humorista, aki leginkább író szeretne lenni. És humorista” – olvasható Tóth Eduról

  • Orbán Krisztina:
    Az északiaknak keményebb realizmus kell

    Kim Leine a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron mutatta be – a Scolar Kiadó jóvoltából immár magyar fordításban elérhető – legutóbbi regényét, A szellemidéző és a tiszteletest. A kötetről, Luther nőképéről, a barokk realizmusról és a grönlandi olajmezőkről beszélgettünk a

  • Urbán Andrea:
    Az underground mint elsődleges valóság

    Ha egyetlen szóval kellene jellemeznem a földalatti szcénát, az a szabadság lenne. Talán ezzel a kifejezéssel ragadható meg leginkább Legéndy Jácint legújabb, Földalatti Oltár című kötetének atmoszférája is. A költő-performerrel underground életérzésről, avantgárd költészetfelfogásról, intuitív alkotásról, valamint a versek vizualitásáról beszélgettünk.

  • Vigh Levente:
    Ritmikus áramlás, szaturnuszi lassúság

    Lanczkor Gáborral az újraolvasásról és -tervezésről, a fade-elt loopokként visszatérő témákról és motívumokról, a performativitásról és performanszokról, a különböző ritmusok egyidejű kattogásairól és gellert kapott mániákról, valamint a készülő köteteiről és a műfordítás helyzetéről beszélgettünk.

  • Juhász Tibor:
    A lelkesedés címszava

    A József Attila Kör néhány korábbi kezdeményezése volt annyira eredményes, hogy az egyesület égisze alól kikerülve is továbbműködjön. Ilyen például a hagyományteremtő szándékkal 2017-ben indított JAK Líraműhely, amely az idei évtől Amper Műhely néven várja az érdeklődőket. A régóta

  • Áfra János:
    „Nem embernek tekintjük a másikat”

    Az idei év egyik legizgalmasabb szépirodalmi vállalkozása Lesi Zoltán Magasugrás című kötete, amelynek versei elsődlegesen a nemi szerepek diskurzusban való alakulásának és narratívába íródásának folyamatát világítják meg. A Harmadik Birodalom időszakában aktív sportolók történeteit felidéző monológokat, valamint a Duchamp

  • Plausz Anna:
    „Végérvényesen belecsúsztam az irodalomba”

    Költészet napján adták át az idei Makói Medáliák díjat, amit Vajna Ádám vehetett át az Oda című kötetéért. Vele beszélgettünk a díjról, a kötetéről, fordításról, a szakmáról és az elhivatottságról.

  • Vass Edit:
    Mágia kis dózisokban

    Számos példát sorolhatnánk arra, hogy egy író végül a könyvszakmában helyezkedik el, miközben ennek fordítottja talán ritkábban fordul elő. Huszti Gergely a Libri egyik kiadói ágának vezetése után önálló, kreatív tevékenységekbe fogott, az idei könyvhéten pedig egy portal fantasyval

KULTprogramok

<< 2020. Júl. >>
hkscpsv
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum