Jon Fosse norvég író, költő, drámaíró színműveit több mint 50 nyelven előadták már, és számtalan elismerésben részesült drámai, prózai és lírai munkásságáért. Elnyerte többek között az Ordre National du Mérite‑t és az Ibsen‑díjat. Drámáit itthon is szívesen tűzik műsorra,

A Bodor Béla családja által 2013-ban alapított díjat azoknak a 35 év alatti kritikusoknak adják, akik tudományos felvértezettségükkel és sajátos hangvételű írásaikkal színesítik a kortárs irodalomkritikát. A szakmai kuratórium tagjai (Kemény István, Margócsy István, Németh Gábor és Szilágyi Zsófia)

Kirsten Thorup vette át 2017-ben az Északi Tanács Irodalmi Díját. A dán szerzőt hazájában talán leginkább történelmi témájú Jonna-regényeiről ismerik. Önéletrajza szerint „édesapja földműves és kioszktulajdonos volt, 1961-ben, elsőként a családból, érettségit szerzett”. A díj kapcsán a skandináv irodalmi

Díjnyertes művet vitt színpadra az irodalom helyi ünnepén a debreceni Csokonai Színház november 6-án. A Debreceni Irodalmi Napokon műsorra tűzték a reformáció 500. évfordulójára meghirdetett „Akikre nem méltó e világ” elnevezésű drámapályázat győztes művét, a Menekülők című alkotást. Az

Csutak Gabi Csendélet sárkánnyal című novelláskötetének (JAK+PRAE.HU) megjelenését régóta várom, ugyanis a könyv egyes helyszíneihez személyes gyerekkori élményeim fűződnek. Egy Szamos menti faluban töltöttem a nyári szüneteket, közel a román határhoz, így többször jártam Szatmárnémetiben. Mindig foglalkoztatott, hogy milyen

Hogyan viszonyulunk saját testünkhöz a betegségek alatt? Milyen perspektívába teszi az ember a belső történéseit? Mennyit mutat meg belőlük? A Térkép nélkül és a Gézlapok című verseskötetek szerzőjével, Szita Szilviával beszélgettünk.

Hét Európa Könyvkiadónál töltött év után 2017 elején átigazolt a Magvetőhöz, ahol 2017 őszén érkezik legújabb regénye Egyformák vagytok címmel, de már elkészült nőtörténeti kötetének (A budapesti úrinő magánélete – Európa Könyvkiadó) folytatása is. A regényírás nehézségeiről, feminizmusról, női szerepekről, politikáról

Irodalommal nem csak könyvtárakban és „tudományos fotelokban” lehet találkozni. Akár egy fesztivál is lehet a költészet közege, ahol a rockzenésszé avanzsált Balassi hangszert hangol, Arany János pedig érdeklődve hallgatja, mit danolásznak az egymással incselkedő ifjak. A fesztiválköltő Lackfi Jánossal

Pauer Emánuel áprilisban jelentette meg első kisregényét Magamon kívül címmel. A fiatal író munkája egy nemzedék céltalan énkereséséről, fásultságáról ad hírt. Egészen magával ragadó, hömpölygő elbeszélői technikával vall a termékenység és tétlenség mint a kint és a bent, a

Az idei könyvhétre jelent meg Rakovszky Zsuzsa új regénye, a Célia. Mint minden Rakovszky-regényben, ebben is pillanatok alatt elmerülhetünk és elnyúlhatunk, miként az elbeszélő, Ádám „öreg, néhai macskák szagát őrző szürke fotelében”. A regény lírai szavakkal szőtt, mégis nagyon