Orcsik Roland számos poétikai hagyományból szervesen építkező, az emlékezés mellett aktuális problémákat is feszegető Harmadolás című kötete igazi lírai bőségtál a befogadó számára. Az összetevők értelmezéséhez a szerző nyújt segítséget, de szóba kerül Orcsik hamarosan megjelenő első regénye is.

Hogyan képzeljük el egy kiadó főszerkesztőjét, milyen feladatokkal jár ez a munka? Mennyire nehéz bekerülni a szép- és szakirodalmi élet vérkeringésébe? Mi a Typotex ars poeticája? Mi is az a Merítés? Mitől lehet különleges egy olvasói díj? Többek között

„Aztán leírt két mondatot. Miután kitette az utolsó végére a pontot, várt. Hátha jön a többi. De nem jött egy sem. A ponttal mintha lezárta volna végképp az éppen elkezdett szöveget. Két szót kicserélt, de így sem történt semmi.

Magolcsay Nagy Gáborral a legújabb, Második ismeretlen című, a befogadó aktív figyelmére számító verseskötetéről beszélgettünk, amely a tavalyi év legszebb könyvtárgyait egybegyűjtő listánkra is felkerült, továbbá a zenei munkásságról és az online felületekhez való viszonyáról is mesélt nekünk.

Németh Zoltán Kunstkamera című tavaly megjelent kötete nem önfeledt líraolvasásra hív – verstöredékeiben az emberi szenvedést teszi mérlegre, s súlyánál fogva könnyen az olvasó is a mélyben találja magát. Ezúttal magát a szerzőt kértük, legyen kalauzunk e nem mindennapi

Pár hónapja jelent meg Závada Péter második verseskötete, amely az irodalomkritikusi szakma eddigi visszajelzései alapján méltán tarthat számot a figyelemre. A Mész sikerét jelzi, hogy máris elfogytak az első kiadás példányai. A szerzővel poétikai szemléletről, irodalmi hatásokról, további tervekről

Aki próbálta, tudja, hogy magyartanárnak lenni nehéz: a növekvő terhek mellett frissnek és hitelesnek maradni nem evidencia. Sulyok Blankával az újpesti Kozma Lajos Faipari Szakközépiskolában végzett munkájáról, a kreatív írás felhasználhatóságáról, alkalmazási módjairól, a közoktatás problémáiról beszélgettünk.

Kiss László egyszer(re) tanár, egyszer(re) író-szerkesztő. Legutóbbi könyveinek hátterében hol a hosszúmondatos kisvárosi nosztalgia, hol a zúzós metál taktusai sejlenek föl. A szerzővel a debreceni Újkerti Könyvtárban beszélgettünk egy jót.

„Svédországban mindenki bevándorló”, legalábbis ezt olvassuk a tizenkét éve északra emigrált Szeles Judit Ilyen svéd című verseskönyvében, amely a befogadó ország közéleti problémáit, élővilágát és történelmét, az ott élők különleges szokásait és szenvedélyeit tárja az olvasó elé nem kis iróniával, a

Kerber Balázs szemlélődő alkat, s mint ilyen, olykor önmaga válik a szemlélet tárgyává: a figyelem működése, a látvány nyelvi szublimálása, egyáltalán, az írás eseménye. Az Alszom rendszertelenül szerzőjét készenlétről, a versek belső ritmusáról vagy épp szerepverseiről faggattuk. Műhelytitkok következnek.