KULTer.hu - litKULT interjú
116
archive,paged,category,category-interju,category-116,paged-9,category-paged-9,ajax_updown_fade,page_not_loaded

litKULT interjú

  • Jassó Judit:
    „Szeretem a kereteket”

    Nem könnyű újat mondani róla, ezért a „régi” dolgokról is kérdeztük Karafiáth Orsolyát – többek közt költői indulásáról, pályára kerüléséről, önkritikáról és arról, hogy írna-e négykezes regényt egy szerzőtárssal. Harminchét év, és ami mögötte van – kortárs irodalmi pályakép, a

  • Pálóczi Alexandra:
    Bohóckodni tilos

    Térey Jánossal még a XII. Debreceni Költészeti Fesztiválon kezdtünk egy beszélgetést, amit most az Ünnepi Könyvhét kapcsán folytattunk. Szóba kerültek a városi terek kulturális emlékezethelyei, az apaság, az irodalom, a költészet kérdései, az aktuális munkák és a most megjelenő Átkelés

  • Balogh Péter:
    „Ne szakadékok legyenek, hanem hidak!”

    „Aki a kultúrában dolgozik, az leginkább Don Quijote-hoz hasonlatos: küzdesz, gyakran a szélmalmok ellen, de nem lehet tudni, mit hoz a holnap.” – Gaborják Ádámot, a József Attila Kör elnökét kérdeztük a szervezet helyzetéről, friss kötetéről, a KULTOK konferenciáról, a magának

  • Ayhan Gökhan:
    Egy magyar européer

    Egyszerre ismeri a legismertebb angol úr és a Pokol nyelvét, s rengeteget tett a magyar nyelv népszerűsítéséért nyelvészként és nyelvészeten túl – Nádasdy Ádám. Vele beszélgettünk többek közt az Isteni Színjáték újrafordításáról, Shakespeare-ről, a hazai  közéleti viszonyokról és az

  • Pengő Ádám:
    Az írás csöndes műfaj

    „Semmi nem örök a világban, így az sem, amit hétköznapi értelemben magunknak gondolunk.” Az állandó mozgásban létről, a folytonos megújulásról, zene és irodalom összehangolásáról beszélgettünk Oravecz Péter költő, zenésszel.  

  • Balajthy Ágnes és Pogrányi Péter:
    „Minden a helyén volt”

    Oravecz Imre, akinek sokrétű írásművészete befolyásolta a magyar lírafordulatot, az „új érzékenység” irodalmát és a kialakuló posztmodern magyar költészetet, a Debreceni Egyetemen végzett 1967-ben, első verseit pedig az Alföld publikálta, így beszélgetésünkhöz jó apropóul szolgált a DE Magyar Irodalom- és

  • Ayhan Gökhan:
    Jó országunk lesz, ha mindenkinek jobb lesz

    A kortárs magyar irodalom egyik legvagányabb, eredeti fenegyereke. Laza, ugyanakkor komoly és mélységekben utazó szövegei nem csak az ínyenceknek nyújtanak olvasói élményt. A mélygarázsról szóló tegnapi kritika után most az íróval készült beszélgetésünket olvashatjátok.

  • Ayhan Gökhan:
    „A nyelv fölpúposodik a hazugságtól”

    Mi köze a totalitárius rendszereknek a kelet-közép-európai nyelvekkel foglalkozó szakok megszűnéséhez, illetve egyre nehezebb helyzetéhez? Hol a tehetség mostanában? Ehhez hasonló nehéz dolgokról e-mailbeszélgettünk Vörös István író, költő, műfordítóval, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárával.

  • Herczeg Ákos:
    „A távolodás erejéről kellene beszélni”

    2013. Majdnem Auschwitz. Ha elsőre nem is hinnénk, pár lapozás, és már nem vonjuk kétségbe, hogy igenis közünk van mindehhez, mert a múlttal, amivel egyszer majd szembe kell nézni, nem csak a túlélőknek és leszármazottaknak,  a szögesdróton túl élőknek

  • Farkas Evelin:
    Egy költőnő útja

    Baku adott otthont 2013-ban az „International Forum of Young Poetesses”  elnevezésű rendezvénynek, amely lehetőséget nyújtott a különböző országok fiatal költőnőinek egymás megismerésére és a kulturális együttműködés további formáinak megalapozására. A fórum kapcsán hazánk képviselőjével, Viola Szandrával beszélgettünk.

KULTprogramok

<< 2019. Júl. >>
hkscpsv
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum