KULTer.hu - könyvkritika
17
archive,category,category-konyvkritika,category-17,ajax_updown_fade,page_not_loaded

könyvkritika

  • Szarvas Melinda:
    Mentesség

    Egészen furcsa helyzetbe került Péntek Orsolya legutóbbi, második regénye, tudniillik aligha túlzás azt állítani, hogy a megjelenése óta az önálló létjogért küzd. A szerző előző, egy regénysorozat nyitódarabjaként megjelentetett műve, Az Andalúz lányai, komoly súlyként nehezedik a legújabbnak, a sort folytató másodiknak az értelmezésére.

  • Szolcsányi Ákos:
    Közép-Európa középeurópáz(ik)

    Papp-Zakor Ilka új kötete, Az utolsó állatkert elég világosan kijelöli a novellák fő hangsúlyait: a címadó darab egyben az utolsó is; az alcím (A cinizmus sorsa Kelet-Közép Európában) mind novellacímként, mind az egyik visszatérő szereplő szövegeként megjelenik a könyvben;

  • Szeles Judit:
    A pókpapír

    Emlékeznek még a fényképalbumokban a képeket elválasztó-védő finom pókhálót mintázó, leheletvékony papírra? A pókpapírra, amely megakadályozza, hogy az albumban, egymással szemben található fotók összeragadjanak. Nagyapáméknál sok ilyen hatalmas, lapozgatós fényképgyűjtemény volt. És jól emlékszem a fekete lapok között susogó

  • Pótor Barnabás:
    Megközelített távolságok

    Szeles Judit második verseskötetében megtalálhatóak a debütáló Ilyen svédből már ismerős stíluselemek, poétikai eljárások, a 2016-ban megjelent kötetben domináns (ön)ironikus, humoros megszólalásmódot azonban egy sokkalta személyesebb, vallomásos-alanyi költészet váltja fel.

  • Tukacs Tamás:
    M&M és W&W

    Siri Hustvedt regénye, az eredetileg 2003-ban megjelent What I Loved, amely a Park Kiadó jóvoltából immár magyar fordításban is élvezhető, első látásra a „művészregény” kategóriájába illeszkedne, ám a regény erőssége, hogy emellett – két család történetén keresztül – értően

  • Szemán Krisztina:
    Ének a nyelv, nem logika

    Szabó T. Anna tavaly megjelent, Törésteszt című első novelláskötete után máris itt az újabb prózával való kísérletezés eredménye, a Határ. A főként férfi-nő kapcsolatokat középpontba állító első kötethez képest itt nagyban tágul a tematikai horizont, emellett az énelbeszélés válik meghatározóvá,

  • Eötvös Natália:
    A fent és a lent prózája

    „Apám a maga módján járta a hegyeket.” (7.) Merész mondattal indítja első kötetét Paolo Cognetti. A Nyolc hegy egyrészről egy apa-fiú kapcsolat magaslatairól és mélységeiről szól, másrészről pedig egy önzetlen barátságot mesél el, amelyben a csendnek (is) ereje van,

  • Szeles Judit:
    Férfitörténetek – csajinterpretációk

    Igor Marojević 1968-ban, a szerbiai (akkor jugoszláviai) Verbászon született. Regényeit, drámáit, novellás- és esszéköteteit főleg a Balkánon és a Pireneusi-félszigeten fordították. Zimonyban és Spanyolországban él kétlaki életet. Számos kitüntetést vett már át, közöttük a Szirmai Károly-díjat is. Ez utóbbit

  • Somoskői Beáta:
    Emberszám

    Ifjú sci-fi-befogadóként elgondolkodtam, mi alapján nevezik meg egy-egy bolygó lakóit. Később arra jutottam, bármilyen (fiktív) világ részese is lesz az ember, elsajátított világnézete nem változik, önmaga marad, így a megnevezés is hordozni fog magában valamit, ami erre a megtanult

  • Hlavacska András:
    Összefogás

    Holokausztfilmekről beszélgetve hangzott el egy baráti társaságban: „Az a baj a Schindler listájával, hogy úgy ábrázolja a náci gépezetet, mint amelyben egy maroknyi szadista elmebeteg erőszakolja rá az akaratát a többségre. Holott pont az az ijesztő, hogy ezekben az

KULTprogramok

<< 2018. okt. >>
hkscpsv
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum