KULTer.hu - könyvkritika
17
archive,paged,category,category-konyvkritika,category-17,paged-3,category-paged-3,ajax_updown_fade,page_not_loaded

könyvkritika

  • Förköli Gábor:
    Megalomán megismerés

    Az Ulysses Szerb Antal szerint talán csak blöff volt, de ez a blöff végül is jól sült el. Ha jó pillanatban kerül a kánonba, Bartók Imre Jerikó épül című monumentális könyve is kultikus szöveg lehet, ennek hiányában azonban aligha

  • Lapis-Lovas Anett Csilla:
    Negyedik dimenzió

    Az elmúlt évek egyik legmeghökkentőbb címét Szőcs Margit könyve viseli: összecsukható nagymamáról még a legvadabb sci-fikben sem igazán olvashattunk eddig. A cím a hozzá társuló borítórajzzal válik rendkívül gondolatébresztővé (az illusztrátor Kürti Andrea): miért kell egyáltalán összehajtogatni egy nagymamát?

  • Szarvas Melinda:
    Mentesség

    Egészen furcsa helyzetbe került Péntek Orsolya legutóbbi, második regénye, tudniillik aligha túlzás azt állítani, hogy a megjelenése óta az önálló létjogért küzd. A szerző előző, egy regénysorozat nyitódarabjaként megjelentetett műve, Az Andalúz lányai, komoly súlyként nehezedik a legújabbnak, a sort folytató másodiknak az értelmezésére.

  • Szolcsányi Ákos:
    Közép-Európa középeurópáz(ik)

    Papp-Zakor Ilka új kötete, Az utolsó állatkert elég világosan kijelöli a novellák fő hangsúlyait: a címadó darab egyben az utolsó is; az alcím (A cinizmus sorsa Kelet-Közép Európában) mind novellacímként, mind az egyik visszatérő szereplő szövegeként megjelenik a könyvben;

  • Szeles Judit:
    A pókpapír

    Emlékeznek még a fényképalbumokban a képeket elválasztó-védő finom pókhálót mintázó, leheletvékony papírra? A pókpapírra, amely megakadályozza, hogy az albumban, egymással szemben található fotók összeragadjanak. Nagyapáméknál sok ilyen hatalmas, lapozgatós fényképgyűjtemény volt. És jól emlékszem a fekete lapok között susogó

  • Pótor Barnabás:
    Megközelített távolságok

    Szeles Judit második verseskötetében megtalálhatóak a debütáló Ilyen svédből már ismerős stíluselemek, poétikai eljárások, a 2016-ban megjelent kötetben domináns (ön)ironikus, humoros megszólalásmódot azonban egy sokkalta személyesebb, vallomásos-alanyi költészet váltja fel.

  • Tukacs Tamás:
    M&M és W&W

    Siri Hustvedt regénye, az eredetileg 2003-ban megjelent What I Loved, amely a Park Kiadó jóvoltából immár magyar fordításban is élvezhető, első látásra a „művészregény” kategóriájába illeszkedne, ám a regény erőssége, hogy emellett – két család történetén keresztül – értően

  • Szemán Krisztina:
    Ének a nyelv, nem logika

    Szabó T. Anna tavaly megjelent, Törésteszt című első novelláskötete után máris itt az újabb prózával való kísérletezés eredménye, a Határ. A főként férfi-nő kapcsolatokat középpontba állító első kötethez képest itt nagyban tágul a tematikai horizont, emellett az énelbeszélés válik meghatározóvá,

  • Eötvös Natália:
    A fent és a lent prózája

    „Apám a maga módján járta a hegyeket.” (7.) Merész mondattal indítja első kötetét Paolo Cognetti. A Nyolc hegy egyrészről egy apa-fiú kapcsolat magaslatairól és mélységeiről szól, másrészről pedig egy önzetlen barátságot mesél el, amelyben a csendnek (is) ereje van,

  • Szeles Judit:
    Férfitörténetek – csajinterpretációk

    Igor Marojević 1968-ban, a szerbiai (akkor jugoszláviai) Verbászon született. Regényeit, drámáit, novellás- és esszéköteteit főleg a Balkánon és a Pireneusi-félszigeten fordították. Zimonyban és Spanyolországban él kétlaki életet. Számos kitüntetést vett már át, közöttük a Szirmai Károly-díjat is. Ez utóbbit

KULTprogramok

<< 2019. feb. >>
hkscpsv
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 1 2 3

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum