Az utazás kultúránk legősibb toposzai közé tartozik – gondoljunk csak a messze elhajózó Odüsszeuszra, a pusztában vándorló zsidó népre, az Alvilágba leereszkedő Gilgamesre. Mindeközben a gyorsaság és a mobilitás korábban elképzelhetetlen lehetőségei, az idegenség mindent behálózó képei, a migrációs

Vajon miért kölcsönzi egy világhírű író az egyik legelcsépeltebb vicczsáner untig ismételt felütését legújabb regénye címéül? Vagy elment az esze – és a szerkesztőké is az útitársául szegődött –, vagy pedig nagyon is tudja, mit csinál. David Grossman esetében

Aki a Szabadság vagy a Javítások elolvasása után vált Franzen hívévé, de a tavaly megjelent Tisztaságot vagy a korábbi Erős rengést olvasva már messze nem élte át azt az élményt, amit a két főmű adott neki, az jó, ha

„»Tessék mondani, mi az, hogy sor«? A sor igazi szovjet jelenség: a bolsevik hatalomátvétel előtt ilyesmi nem létezett Oroszországban. Előtörténete azonban az orosz történelem három eseményéig nyúlik vissza” – olvashatjuk az orosz irodalom máig egyik legnagyobb „fenegyerekének”, Vlagyimir Szorokinnak

Amikor Ishiguro 2005 táján megmutatta feleségének Az eltemetett óriás első kéziratának részletét, az asszony így válaszolt az író elmondása szerint: „Ezt felejtsd el. Nem úgy értem, hogy húzd meg a szöveget, hanem teljesen elölről kell kezdened. Senki nem láthat

Nehezen barátkoztam össze az új Szilasi-könyvvel. Nem az a fajta olvasmány, amit az ember a metrón hurcibál magával, hogy zötykölődés közben felkacagjon a poénokon, majd orra bukjon a mozgólépcső végén, mert annyira izgul a szereplőkért. Nem is egy könnyed,

Amikor kezembe került Ugron Zsolna Hollóasszony című kisregénye, első ránézésre nagyon ígéretesnek tűnt. Azt gondoltam magamban: végre itt van egy kortárs írónő, előre örültem a női látásmódnak, az pedig tovább fokozta az érdeklődésem, hogy történelmi témát választott. 

A 2014 tavaszán indult Cseh Tamás Program Magyar Könnyűzenei Örökség Alprogramjának egyik célkitűzése írott életútinterjúkkal ábrázolni a Kádár-korszak könnyűzenei színterét. Ezért a szervezők folyamatosan keresik a korszak jazz-, pop- és rockzenészeit, műsorirányítóit, rádiós és televíziós személyeit, popzenei szak- és újságíróit,

Sopotnik Zoltán nevével és verseivel 1998-tól számos irodalmi kiadványban találkozhattunk. Első kötete 2003-ban jelent meg, majd nagyjából háromévente jelentkezett újjal, így az ötödik, a legfrissebb, ironikusan csillogó-villogó Moszkvics tavaly gurult ki a Kalligram műhelyéből.

Fölényessé tesz és szégyenkezésre késztet. Elképeszt, megnevettet, szórakoztat és megrendít. Márton László Hamis tanú című „történelmi regénye” sokrétű hatást vált ki a befogadóból.