Ritka, elsőre talán érthetetlennek tűnő vállalkozás magyarul kritikát írni egy fordításban még meg nem jelent német nyelvű műről. Kalász Orsolya Das Eine című verseskötete azonban a német és a magyar irodalmi allúziókon keresztül olyan sajátos kulturális transzferhelyzetet teremt, hogy

Toni Morrison 2008-ban megjelent regénye a születő Egyesült Államok idejébe, a 17. századba vezeti az olvasót. Az irodalmi Nobel-díjas szerző ebben a műben egyrészt azt boncolgatja, hogy mit jelent a (rab)szolgaság – tekintet nélkül bőrszínre és nemre –, milyen

Neil Gaiman új kötetében a skandináv mitológia történeteit meséli el, ahogyan ő látja. Irodalmi krédóját érvényesíti, értéket ment és ad tovább. Ezúttal ez a kitétel nem marketinghúzás, hanem irodalmi fokmérő.

Hiába visszatérő motívum Szöllősi Mátyás Váltóáram című elbeszéléskötetében a vakító fehér fény, mégis a szürke a leginkább rá jellemző szín. Az egész könyvre ráülepedő monotonitás eredetét valószínűleg elsősorban a túl hosszúra nyújtott elbeszélések szétfolyó, széteső szerkezetében érdemes keresni.

Perjéssy-Horváth Barnabás Határsáv című dokumentumregénye alcíme szerint A debreceni Calandra zenekarról és koráról szól. Magában, egyetlen címmel nemigen lehetne meghatározni, pontosan mit is kínál az olvasójának, ezért a szerző alcímmel és műfaji megjelöléssel segít, milyen megközelítéssel vegyük kézbe könyvét.

Gaiman és Reaves párosa egy laza, izgalmakkal teli, pörgős young adult regényt írt. Azonban a szórakoztató tartalom minden esetlegesen szárba szökkenő többletjelentést háttérbe szorít, holott nem kellene mindenképpen így lennie.

Szántó T.  Gábor új elbeszéléskötete, az 1945 és más történetek szépen illeszkedik az író zsidó tematikájú műveinek sorába. És valahogy mégsem. A könyv nyolc szövegéből három kakukktojás: A leghosszabb éjszaka, A szeretet, valamint a Mirko és Marion mintha szakítani akarna a

Ha röviden s kicsit karikírozva akarnám jellemezni Turi Tímea új verseskötetének hol rejtélyes, hol néven nevezett beszélőit, a „tudom, mit beszélek” szólásra utalnék. Annál is inkább, mert ez a frázis az Anna visszafordul című kötet kulcsszavait is tartalmazza. A

A bálna nem motívum, állítja első kötetének címében Zilahi Anna. Nem is metafora, hanem világmagyarázat – tetézi a címadó versben. Ez persze líraelméleti fogalomként bajosan állja meg a helyét. Ám az tény, hogy a bálna képe és alakváltozatai –

A szerző korábbi könyve, a 2010-es Kokoschka babája (amely magyarul 2014-ben jelent meg) 2012-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. A hazájában akkor már elismert grafikus és zenész ezzel az alkotásával került a nemzetközi figyelem középpontjába. A Virágok című regénye