Első pillantásra beleszerettem, minden szabad percemet vele akartam tölteni, és amikor vége lett, még sokáig a bűvöletében éltem, olyannyira rabul ejtett, hogy fanyalogva kezdtem bele újabb könyvbe. Hogy miről beszélek? Mathias Énard Mesélj nekik csatákról, királyokról és elefántokról című

Fehér Renátó idén megjelent verseskötete, a (címében korszakot jelölő) Holtidény három mottóval indul. Három európai klasszikus, egy regény-, egy drámaíró és egy költő szövegrészletével. Mindegyik a várakozás terméketlen voltára, az idő, az életidő, s így az életünk elvesztegethető természetére

Mindig izgalmas, amikor a könyvkiadás logikájának szeszélyei folytán előbb férhetünk hozzá magyarul egy-egy alkotó főművéhez, és csak később, már annak ismeretében tekinthetünk bele az előzményekbe.

Ha csak a könyv külleme alapján kellene választanom, akkor Venko Andonovszki Boszorkány című regényét le sem emeltem volna a polcról: borzasztó kényelmetlen ebben a terjedelemben a ragasztott kiadás, a borítón pedig rettenetesen hatásvadász a cím betűtípusa, háttérben a tűz

A Gézlapok versbeszélőjéről már a kezdet kezdetén kiderül, hogy gyógyíthatatlannak tűnő betegséggel küzd. A könyv sorait alapvetően határozza meg az Elkezdődik „szabálytalan örvény”-e, a testbe költözött idegen anyag, a daganat jelenléte, az ezzel járó kínzó fájdalom, az elkerülhetetlentől való

Ian McEwan értő kézzel és szellemes elgondolásokkal nyúl hoz hozzá a világirodalom egyik legismertebb klasszikusához, a Hamlethez, és egy kétségkívül eredeti narratív megoldást alkalmaz, ami által a mű arra is rávilágít – az eredeti Arany-fordítást idézve –, hogy amihez

„Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen.” – ez a Madách-idézet jutott eszembe legelőször, amikor a sorrendben tizedik, az Alföld Stúdió tehetséggondozó programjának keretében kiadott antológia címével, a Nyugvó energiával találkoztam. Hiszen –

Kedvelem Dumpf Endrét, ezt az okoskodó, fontoskodó, bár csak virtuálisan létező költőt, Parti Nagy Lajos teremtményét, annak ellenére, hogy bosszantó mértékben megdolgoztat. Felkelti az érdeklődést maga iránt (ki ez az alak, miért olyan ismerős?), de csak óvatosan csepegteti az

Halál az irodalomban címen március 22–23-án, kétnapos ülésszak keretében rendezte meg a Fiatal Írók Szövetsége XI. konferenciáját az Eszterházy Károly Egyetemen. A szimpózium a sorozat kezdeményezőjének, Bednanics Gábornak, valamint két fiatal kollégájának, Balogh Gergőnek és Pataki Viktornak köszönhető. A halál

A könyv a könnyed délutáni nyári olvasmányok sorában Gaiman neve miatt jóval előkelőbb helyet foglalhat el, mint a hasonló zsánerházasítások ismeretlenebb szerzők tollából.