KULTer.hu - könyvkritika
17
archive,paged,category,category-konyvkritika,category-17,paged-3,category-paged-3,ajax_updown_fade,page_not_loaded

könyvkritika

  • Sepsi László:
    Tökéletlen idomítás

    Ha Stephen King korai munkásságát egyetlen érzelemmel kellene jellemezni, akkor az a horrorírói skatulya ellenére sem a félelem (vagy az undor), hanem a harag.

  • Vass Edit:
    A dohánysütés fortélyai

    Milen Ruszkov könyvének első mondata annyira meglepett, hogy nem volt kérdéses: azonnal megveszem. Kicsit féltem ugyan, hogy az ütős kezdés után hogyan fog folytatódni, de mind a 330 oldala meggyőzött arról, hogy egy remekbe szabott pikareszk regénnyel bővült a

  • Domján Edit:
    Macsó a pácban

    Egy férfias férfi igazi terepe a hadviselés. De mi van akkor, ha az élet más területein is csak a győzelem és a vereség alternatíváiban tud gondolkodni? Jászberényi Sándor új novelláskötete, A lélek legszebb éjszakája kapcsán ennek is nyomába eredhetünk.

  • Kerber Balázs:
    A „zugtálalás” lehetőségei

    Tolvaj Zoltán harmadik, Fantomiker című verseskötetét majdnem tíz év választja el az előző, 2007-es Törésteszttől. A könyv így egy hosszú költői korszak anyagába nyújt betekintést; talán ennek is köszönhető, hogy a szövegek többféle, rétegzett koncepció szerint szerveződnek, magának az

  • Förköli Gábor:
    Színes, szélesvásznú Krasznahorkai

    A Sátántangó paródiája vagy közéleti szatíra? Krasznahorkai László új regénye a szerző eddigi műveihez képest újszerű olvasásmódot kíván meg, a Báró Wenckheim hazatér úgy is izgalmas olvasmány és impozáns könyv, hogy tökéletességével szemben komoly kétségek merülhetnek fel.

  • Tukacs Tamás:
    „Oly sok minden nincs kimondva”

    John Williams amerikai írót mostanában kezdi a magyar olvasóközönség felfedezni, köszönhetően a Park Könyvkiadónak, amely a Stoner 2015-ös megjelenését követően tavaly Williams 1972-ben írott regényével, az Augustusszal jelentkezett, ismét Gy. Horváth László kiváló fordításában. Egy feledésbe merült hang újra hallható, és

  • Schäffer Anett:
    Kapcsolatok darabokban

    Szabó T. Anna költőként szerzett hírnevet, de a tavaly kiadott Senki madara című kisregénnyel/felnőtt mesével, a szintén 2015-ben megjelent A Fűszermadár című meseregényével és új novelláskötetével, mely már egyértelműen felnőttek számára íródott, a kortárs prózában is helyet követel magának.

  • Béres Norbert:
    Hagyatékrevízió

    Fekete I. Alfonz első, kisprózákat tartalmazó kötete differens világokat jelenít meg, szövegeit mégis koherens kompozícióvá szervezi az egyes novellák és a különböző kulturális tradíciók között feszülő összetett kapcsolat. A mosolygó zsonglőr (nyelvi, esztétikai, irodalmi) teljesítményét hagyományszintetizáló és -újraértelmező jellegében

  • Murzsa Tímea:
    Látod, amit én látok?

    Háy János legújabb kötete sok tekintetben más, mint a szerző eddigi művei. Ezúttal országokról, városokról olvasunk, de a táj nem elképzelt, mint a csodálatos, burjánzó Xanadu, hanem valós, legalábbis bizonyos értelemben.

  • Dominka Ede Harald:
    Irány Norvégia!

    A Kun Árpádot eddig esetleg kevésbé ismerő érdeklődő talán azt gondolhatná a könyv címe láttán, a „megint” miatt, hogy valaminek a folytatásáról lehet szó. Igaza is lenne, meg nem is. Majd belekezdve a fikciót illetően ébredhet fel hasonló ambivalens

KULTprogramok

<< 2017. jún. >>
hkscpsv
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum