KULTer.hu - könyvkritika
17
archive,paged,category,category-konyvkritika,category-17,paged-45,category-paged-45,ajax_updown_fade,page_not_loaded

könyvkritika

  • Csordás László:
    Kéjjel járó kínrímek

    Elképzelem a költőt (most épp Timár Györgyöt), amint egy fehér lap fölé görnyed gondterhelt arccal, és azon töri a fejét, milyen pajzán rím lenne hatásos a „Márokpapi”-ra. Aztán megvilágosodik, hiszen magától értetődő: „mindig jár ott tapi”.

  • Bajnai Nóra Katalin:
    Én és mi? Egy tájfutó tájfotográfiája

    Kántás Balázs Összefutás című legújabb verseskötete ötvenkét oldal terjedelmű, karcsú, ám tartalmas könyv, amely Rónai-Balázs Zoltán szerkesztésében a Napkút Kiadónál jelent meg. Különösen érdekes feladatnak éreztem egy ilyen című (és főként a szó hagyományos értelmében lírai darabokat felmutató) fiatalos

  • Dani Áron:
    Komolyra hangolva

    A magyar nyelvű képregényes szakirodalom nem túl vaskos, csupán néhány fanzine-nal (Buborékhámozó, Panel), Scott McCloud és Kertész Sándor könyveivel, valamint Varró Attila Mozinetes cikkeivel számolhatunk, nem beszélve még az egyéb folyóiratokban elcsöppent képregény témájú ajánlókról, kritikákról, tanulmányokról (Műút, Tattoo

  • Balázs Katalin:
    Ontológiai késztetés

    „Mi tehát a nő titka? A mesemondó hagyomány, az archetípusok pszichológiája felől a női lélek spirituális útja. Az az út, mely visszavisz a női lét forrásához. Mindenhez, ami ösztönös, ami a látható és a rejtett világhoz tartozik, ami nem

  • Reichert Gábor:
    Full HD

    Mit is jelent a könyv címszava? A Wikipédia meghatározása szerint a pixel „a legkisebb megcímezhető, illetve szerkeszthető alkotóeleme a képnek vagy képernyőnek.” Tóth Krisztina legutóbbi, Könyvhétre megjelent prózakötete apró pixeleket, rövid fejezeteket illeszt egymás mellé, hogy azok végül nagy

  • Herczeg Ákos:
    Az elmúlás művészete

    Kevés regényíró számíthat manapság egyértelműbb médianyilvánosságra egy új megjelenés kapcsán, mint Michel Houellebecq. A La carte et le territoire vagy éppen a fordítás (A térkép és a táj) készüléséről kiszivárogtatott információk keltette fokozott várakozás alighanem sűrűbben vezette idén májusban

  • Karap Zoltán:
    Az ittlét öröme

    Mert „jó lenne már, ha meghalnám anyám / néztem a tükörbe reggel zuhanyozás / után, félébren még. üres voltam, / mint egy megkezdetlen szemeteszsák” – írja Jenei Gyula legújabb verseskötetében, amely minden eddigi kísérleténél sokkolóbban mossa el a határokat

  • Pogrányi Péter:
    Egy lírai regény

    Rakovszky Zsuzsa új regénye a magyar irodalom történetének egyik felettébb izgalmas figurájának életéről szól. Jóllehet művei nem képezik a kánon részét, mondhatni a századforduló népes „futottak még” kategóriájában helyezhetjük el, de alakja annyira problematikus, hogy még a neve sem

  • Csordás László:
    A test maszkjátéka

    Ughy Szabina keres (és talál) egy emléket vagy egy élethelyzetet, amelyben el tud mélyülni az önmegértés igényével. Versei nem merészen újítóak. Klasszikus hangot hallok ki majdnem mindegyik szövegből, ami korántsem jelent korszerűtlenséget. Mert valószínűleg ma is igaz Babits megállapítása:

  • Jován Katalin:
    Tárgykapcsolat

    „Az orosz nő végigszimatolja a fecnit. / Hátha maradt valami nyom, / a tűnő papíron át valami valóság” – képek, bútordarabok, színek, szavak és illatok: „tárgykapcsolat” az érinthetetlennel Mestyán Ádám második kötetében.

KULTprogramok

<< 2018. okt. >>
hkscpsv
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum