KULTer.hu - könyvkritika
17
archive,paged,category,category-konyvkritika,category-17,paged-46,category-paged-46,ajax_updown_fade,page_not_loaded

könyvkritika

  • Csordás László:
    Beépül és jelent

    Mi történik akkor, ha egy kortárs író szembenéz a történelmi hagyománnyal és a társadalmi problémákkal? Lehet-e hiteles írói feladatvállalás a „beépülés” és a mai állapotokról való „jelentés”? Spiró György harmadik novelláskötete már címével is elgondolkodtatott, hiszen a kém nem

  • Nagy Márta Júlia:
    Antinők és antimesék

    Stephen King és Dosztojevszkij nem is esnek olyan messze egymástól – legalábbis Ena Lucía Portela novellája (Hurrikán) alapján. Nemcsak azért, mert egy oldalon belül mindkettőt megemlíti a halálra rémült elbeszélő, hanem mert az antológia húsz novellájának egyik közös vonása,

  • Baranyi Gergely:
    „Ilyen álemlékekből épült a gyerekkor”

    Az egykori Telep-tag, Deres Kornélia Szőrapa című debütáló verseskönyve egyedülálló a maga nemében: nem pusztán a szigorú, igen bravúros szerkesztésmódja miatt, amiért Pollágh Pétert illeti dicséret, hanem annak külső megjelenésében is.

  • Bálint Zsolt:
    „Csak egy nap a világ”

    Kondor Vilmos Budapest-ciklusának utolsó előtti darabja a II. világháború utáni romos fővárosba helyezi főszereplőjét, Gordon Zsigmondot. Az önjelölt magándetektív-újságírónak újfent nehéz dolga akad: egy különös lövöldözés hívja fel figyelmét arra, hogy valami nincs rendben az egyre inkább szovjet befolyás

  • Sinkovicz László:
    Polifón

    Krusovszky Dénes harmadik kötete, Az összes nevem és az Elromlani milyen után A felesleges part címmel jelent meg, a Magvető kiadó gondozásában. A második kötethez hasonlóan ennek kapcsán is feltűnő, hogy a szerkesztői munka kiemelt fontosságot élvez a szerző

  • Brunner Zsanett Anna:
    Erre csörög a dió…

    Tehát nincs postacím, nincs pecsét, nincs vezetőség, se hivatalos tagnévsor, tagdíjbevétel pláne nem, szabályok közül csak az íratlanok – tudjuk meg Márton Lászlótól a Friss dió borítóján. A Műhely Kör a kötettel összegez, de nem lezár, az elmúlt tizenhárom

  • Bartók Imre:
    Se csont, se tej

    Ami elsőként az olvasó figyelmébe ötlik Csobánka regényét olvasva, az – mint ezt egyik kritikusa, László Emese is megállapította – alighanem az erőteljesen lírai hangvételű szöveggöngyölítés. De milyen érdekességeket tartalmaz még a könyv?

  • Sinkovicz László:
    Tágra zárt szobák

    Mára talán nyilvánvalóvá vált, hogy hazánkban is a (magukat szinte önálló alműfajjá kinövő) skandináv krimik a bűnügyi irodalom egyik húzóágazatává, Jo Nesbø, Henning Mankell vagy Stieg Larsson pedig a legolvasottabb és legkeresettebb szerzők klubjának tagjaivá váltak.

  • Borsik Miklós:
    Könnybolt

    Ha azzal szembesülünk, hogy decemberben írjuk a(z először) tavaszra ígért, rövid kritikát, akkor a szégyen szüneteiben legalább kérdezzünk rá a késésre. Van-e jelentősége ennek a témaválasztás szempontjából, és ha igen, mi az?

  • Somoskői Beáta:
    A lapozás hangzása

    „Mert a zene, / akár a megváltás – / ópium / az anyag fokozatos leépülésével szemben” – írja Orcsik Roland Kommentárjában. A zenész és műveinek megtapasztalhatósága mennyiben függ attól a csupán körülírható emlékezettől, amely egy 19. és 20. század

KULTprogramok

<< 2019. máj. >>
hkscpsv
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum