KULTer.hu - könyvkritika
17
archive,paged,category,category-konyvkritika,category-17,paged-46,category-paged-46,ajax_updown_fade,page_not_loaded

könyvkritika

  • Bálint Zsolt:
    „Csak egy nap a világ”

    Kondor Vilmos Budapest-ciklusának utolsó előtti darabja a II. világháború utáni romos fővárosba helyezi főszereplőjét, Gordon Zsigmondot. Az önjelölt magándetektív-újságírónak újfent nehéz dolga akad: egy különös lövöldözés hívja fel figyelmét arra, hogy valami nincs rendben az egyre inkább szovjet befolyás

  • Sinkovicz László:
    Polifón

    Krusovszky Dénes harmadik kötete, Az összes nevem és az Elromlani milyen után A felesleges part címmel jelent meg, a Magvető kiadó gondozásában. A második kötethez hasonlóan ennek kapcsán is feltűnő, hogy a szerkesztői munka kiemelt fontosságot élvez a szerző

  • Brunner Zsanett Anna:
    Erre csörög a dió…

    Tehát nincs postacím, nincs pecsét, nincs vezetőség, se hivatalos tagnévsor, tagdíjbevétel pláne nem, szabályok közül csak az íratlanok – tudjuk meg Márton Lászlótól a Friss dió borítóján. A Műhely Kör a kötettel összegez, de nem lezár, az elmúlt tizenhárom

  • Bartók Imre:
    Se csont, se tej

    Ami elsőként az olvasó figyelmébe ötlik Csobánka regényét olvasva, az – mint ezt egyik kritikusa, László Emese is megállapította – alighanem az erőteljesen lírai hangvételű szöveggöngyölítés. De milyen érdekességeket tartalmaz még a könyv?

  • Sinkovicz László:
    Tágra zárt szobák

    Mára talán nyilvánvalóvá vált, hogy hazánkban is a (magukat szinte önálló alműfajjá kinövő) skandináv krimik a bűnügyi irodalom egyik húzóágazatává, Jo Nesbø, Henning Mankell vagy Stieg Larsson pedig a legolvasottabb és legkeresettebb szerzők klubjának tagjaivá váltak.

  • Borsik Miklós:
    Könnybolt

    Ha azzal szembesülünk, hogy decemberben írjuk a(z először) tavaszra ígért, rövid kritikát, akkor a szégyen szüneteiben legalább kérdezzünk rá a késésre. Van-e jelentősége ennek a témaválasztás szempontjából, és ha igen, mi az?

  • Somoskői Beáta:
    A lapozás hangzása

    „Mert a zene, / akár a megváltás – / ópium / az anyag fokozatos leépülésével szemben” – írja Orcsik Roland Kommentárjában. A zenész és műveinek megtapasztalhatósága mennyiben függ attól a csupán körülírható emlékezettől, amely egy 19. és 20. század

  • Baranyi Gergely:
    Őszinteség testben, nyelvben

    A klór – k.kabai lóránt negyedik verseskötete – 2010-ben jelent meg a Szoba kiadó, a JAK és a PRAE.HU közös gondozásában. Mint k.kabai költészetének általában – különösképp a Hiba nincs című kötet óta –, ennek a kötetnek is az

  • Turi Márton:
    A posztapokaliptikus metrózás kihívásai

    Amennyiben egy atomtámadással sújtott nagyvárosba tervezünk ellátogatni, úgy mindenképpen érdemes komoly fennakadásokra számítanunk a tömegközlekedésben. Ezzel a problémával kényszerül szembenézni Dmitry Glukhovsky Metro 2033 című negatív utópiájának főszereplője is, mikor a moszkvai metró fanatikus szektákkal, újfasiszta mozgalmakkal, vérengző mutánsokkal

  • Jován Katalin:
    A befejezetlenségnek igenis formája van

    Az idei könyvhétre megjelent Schein-kötet a vég nélküli utazás távlatából, a tegnap és ma érintkezési sávján keresztül bontakozik ki. A könyv három ciklusa, miközben rögzíteni próbálja a mozgás, a vándorlás terét és idejét, vagy megelőzi a kiragadni vágyott pillanatot

KULTprogramok

<< 2019. ápr. >>
hkscpsv
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum