KULTer.hu - könyvkritika
17
archive,paged,category,category-konyvkritika,category-17,paged-7,category-paged-7,ajax_updown_fade,page_not_loaded

könyvkritika

  • Domján Edit:
    Gyarlóság, Dumpf Endre a neved!

    Kedvelem Dumpf Endrét, ezt az okoskodó, fontoskodó, bár csak virtuálisan létező költőt, Parti Nagy Lajos teremtményét, annak ellenére, hogy bosszantó mértékben megdolgoztat. Felkelti az érdeklődést maga iránt (ki ez az alak, miért olyan ismerős?), de csak óvatosan csepegteti az

  • Bodor Viktória:
    Haláli témák az irodalomtudományban

    Halál az irodalomban címen március 22–23-án, kétnapos ülésszak keretében rendezte meg a Fiatal Írók Szövetsége XI. konferenciáját az Eszterházy Károly Egyetemen. A szimpózium a sorozat kezdeményezőjének, Bednanics Gábornak, valamint két fiatal kollégájának, Balogh Gergőnek és Pataki Viktornak köszönhető. A halál

  • Fekete I. Alfonz:
    Gyorsított, intergalaktikus kamaszkalandok

    A könyv a könnyed délutáni nyári olvasmányok sorában Gaiman neve miatt jóval előkelőbb helyet foglalhat el, mint a hasonló zsánerházasítások ismeretlenebb szerzők tollából.

  • Pintér Dóra:
    A nemlétezés évfordulói

    Czinki Ferenc kisregénye, A pozsonyi metró arra vállalkozik, hogy szociografikus igényű epizódokon keresztül ragadja meg Kelet-Európa jellegzetes karakterét. Pozsony városának absztrakt módon megrajzolt képeit a kietlen valóság darabjai váltják fel, és ez a kettős perspektíva mindvégig meghatározó marad: néhol

  • Pintér Viktória:
    Kijárni a verset

    Kántor Péter verseiben különös fogalmi holdudvart kap a járókelő kifejezés: reggel négy lábon, délben két lábon, este három lábon sétál valaki. Lépked az időben, valahol a nagyvilágban, de legtöbbször a Duna partján. Rója a jól ismert köreit, egyre mélyítve

  • Domján Edit:
    Meghívott halál

    Egy öngyilkosság mindig rejtély. Nem tudhatjuk, hogy a halállal egyezkedő miért éppen az önpusztítástól remélte a maga önazonosságának megőrzését, miért hitte – s egyáltalán, hihette-e –, hogy élete így áll össze értelmes egésszé.

  • Benke András:
    „Hol leszek ebben benne?”

    Tóth Kinga új kötetében a betegség nem metafora, szimbólum vagy állapot, hanem valóságos élet- és szövegműködés. Külső nézőpont ugyanis annak ellenére sem igen létezik, hogy a végletekig töredezett, egymásba átfutó, egymást keresztező prózafutamok szilánkossága a címben megnevezett stigmához viszonyul

  • Kálai Sándor:
    Összegzés a magyar sajtó történetéről

    Európa nyugati felének országaiban a nemzeti sajtótörténet megírása nem a kezdő lépéseknél tart. Franciaországban például 2011-ben egy olyan kollektív vállalkozás jelent meg Civilisation du journal címmel, amely 1800 oldalon mintegy hatvan irodalmár és történész tanulmányait tartalmazza arról, hogy az

  • O. Réti Zsófia:
    Nem csak egy kaland

    Havasréti József nevét a hetvenes-nyolcvanas évek magyar neoavantgárdjának hatástörténetét figyelemmel kísérők jól ismerik, valamint a Szerb Antal-kutatók és a szélesebb kultúratudományos nyilvánosság is – elsősorban szakmai munkássága okán. Három éve jelentkezett első regényével, az Űrérzékeny lelkekkel, a Nem csak egy kaland

  • Somoskői Beáta:
    Álmokról, teremtőkről, pókokról

    „A baglyok nem azok, aminek látszanak” – az első soroknál rögtön ez a Twin Peaks-idézet jutott eszembe. Aztán a regény egyszerre ragadott magával, tett kíváncsivá és borzasztott el. A történet előrehaladtával pedig megismertem a főszereplőt, aki olyannyira emberi, hogy

KULTprogramok

<< 2019. jún. >>
hkscpsv
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum