KULTer.hu - litKULT
16
archive,paged,category,category-litkult,category-16,paged-100,category-paged-100,ajax_updown_fade,page_not_loaded

litKULT

  • Endes Ilona:
    A fanfiction mint alternatív történetgyár

    Biztosan sokan ismerik Harry Pottert, Doktor House-t, az Odaátot, A Gyűrűk Urát, a Star Treket és a Star Warst. Arról azonban, hogy a történetekből megismert karakterek és események sok fiatalt továbbgondolásra késztettek, és hogy a több évtizedes múltra visszatekintő

  • Braun Barna:
    Pesti bárdok

    A farsang jegyében immár hagyománnyá vált, hogy az ELTE BTK irodalmi lapjának, az Apokrifnak szerzői komolytalan tematikájú írásokból, illetve kortárs költők és egymás szövegeinek paródiáiból állítják össze februári felolvasóestjüket.

  • Vass Norbert:
    “Lássuk csak!” – beszámoló egy képeskönyvről

    Mi a különbség Botticelli születő Vénuszának szeme, és egy XXI. századi értelmiségi depressziós tekintete között? Hogy kerül egy Brueghel-kép dramaturgiája egy opera színpadára? Mely festők fényei határozzák meg az Oscar-díjas Szabó István filmjeit? Csupán néhány kérdés, melyekre feltétlenül választ

  • Barna Péter:
    A test beszéde

    „Megbetegedtem” – olvassuk Szöllősi Mátyás Aktív kórterem című kötetének nyitóversében a sajnálatos, az emberi élettel mégis törvényszerűen együttjáró axiómát. A záró költeményben aztán már a halál gondolata is felmerül, előtte azonban a test hibájával, gyenge pontjaival való szembenézés szegmensei,

  • Reichert Gábor:
    A játékelbeszélés nehézségei

    Elképesztő fejlődésen ment keresztül a szórakoztató elektronika az elmúlt öt évtizedben. Öt évtized?! Bizony-bizony, az első videojátékok már az 1950-es években napvilágot láttak – tudjuk meg Beregi Tamás Pixelhősök című művéből. Meg sok minden mást is, például hogy milyen

  • Gadóczi Ibolya:
    Portugálon innen és túl

    Hónapról hónapra egy-egy kortárs drámaíróval találkozhat a közönség a Miskolci Nemzeti Színház Csarnok Műhelyében. A beszélgetéseket az Észak Magyarország és a Műút folyóirat támogatja; utóbbi munkatársa, Bujdos Attila – „Az író színháza” estek moderátora – február 3-án Egressy Zoltánnal

  • Áfra János:
    Mert „a szó csak beszédképtelenségből fakadhat”

    Miért fordítja elménk a vizualitás tárgyát szöveggé, majd miképp teremt újra képeket az írásból? Hogyan szalad át a létezés egy testen, és lép át aztán egy másikba? Jász Attila Alvó szalmakutyák – avagy áldozati ének című kötetének szövegvilágát –

  • Herczeg Ákos:
    Testbe zárt szenvedés

    Sötét tónusú könyv, felkavaró borítóján egy meggyötört, női attribútumaiból kivetkőztetett emberalakkal. Borbély Szilárd A Testhez című legújabb verseskönyve hitről, nyelvről, emberi méltóságról alkotott fogalmainkat teszi különös intenzitással próbára. Az utóbbi időszak egyik legmeghatározóbb költői vállalkozásáról kérdeztük a szerzőt.

  • Herczeg Ákos:
    Öröklött idegenség

    Ayhan Gökhan első verseskönyvében kívül-belül sötét tónusok uralkodnak, amelyet – ahogy a borítón látható Nádas-fotón is látszik – azért át-átjár a napfény: benne az elmúlásra, a hiányra hol a hit, hol a szeretet kínál alternatívát. A remény ugyanakkor csalóka

  • Papp Sándor:
    Ouverture: forte

    Eltökéltem, hogy a legkiemelkedőbb idézettel nyitom szemlémet, ám minden írásban megtaláltam azt a megnevezhetetlent, mely kiemelésért kiált. Újra és újra elolvastam a szépirodalmi rovat írásait, ami tovább fokozta döntésképtelenségemet. Így egyrészt tisztelegve az üres íveket mély tartalommal felruházó szerzők

KULTprogramok

<< 2019. aug. >>
hkscpsv
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum