„Képtelen egy pillanatra is megnyugodni, mindig izgul, hadar, dadog, lelkesedik. Kikotyogja a mozifilmek végét, és még mindig nem zavarja, ha a metrón beleolvasnak az újságjába. Író és humorista, aki leginkább író szeretne lenni. És humorista” – olvasható Tóth Eduról

Sokan összegyűltünk. Alföld-számok a székeken és a pogácsa mellett az asztalon, a nyomdából, még befóliázva. Szinte üzente: ez a délután valóban róla szól, arról, hogy nemsokára hetven. Lassan-lassan mindenki elrendeződött, de ahogy ilyenkor lenni szokott, fel-felzajlott még egy-egy apróbb

Kim Leine a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron mutatta be – a Scolar Kiadó jóvoltából immár magyar fordításban elérhető – legutóbbi regényét, A szellemidéző és a tiszteletest. A kötetről, Luther nőképéről, a barokk realizmusról és a grönlandi olajmezőkről beszélgettünk a

Harmadik alkalommal rendezte meg a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara a Magyar Könyvkiadók Napját. A rendezvény célja, hogy egyfajta minikönyvhét keretein belül közel hozzák egymáshoz a kiadókat és az olvasókat kötetbemutatók, beszélgetések, valamint könyvvásár révén. Az idei rendezvény

Debrecen nem csak a nyári hónapokban a fesztiválok városa. Az idén harmadik alkalommal megrendezett MagdaFeszt a nagyszabású irodalmi megmozdulások hangulatát varázsolta az őszi napokba. Ezt az érzést már október 2-án átélhették azok, akik ellátogattak a Csokonai Színházban megrendezett Nők

„Magyarországra egészen a közelmúltig nem volt jellemző a komoly filmelméleti kutatás, a külföldi szakirodalom fordításokkal, recenziókkal, konferenciákkal történő nyomon követése” – jelzi Pócsik Andrea Pethő Ágnes Múzsák tükre – Az intermedialitás és az önreflexió poétikája a filmben című, 2003-ban

Második alkalommal adták át az oldalon rendszeresen publikáló, 30 év alatti fiatal kritikusok és szépírók elismerésére olvasói támogatásból alapított KULTer stART díjat. A 8-as shortlistről idén a partiumi születésű, egyetemi tanulmányait jelenleg Debrecenben folytató Kovács Edward költő, kritikus vehette

Egymással kapcsolódó láncszemek, egymáson rendezetlenül heverő kötései és kötelékei a létnek. Mintha az antik görög filozófiai, valamint ószövetségi hagyományokból ismerhető, a lét nagy láncolatának tradicionális eszméjét idéznék a borítón látható motívumok.

Ha egyetlen szóval kellene jellemeznem a földalatti szcénát, az a szabadság lenne. Talán ezzel a kifejezéssel ragadható meg leginkább Legéndy Jácint legújabb, Földalatti Oltár című kötetének atmoszférája is. A költő-performerrel underground életérzésről, avantgárd költészetfelfogásról, intuitív alkotásról, valamint a versek vizualitásáról beszélgettünk.

Mihez kezdjek az íróval, akit svéd sztárszerzőként, könyvét pedig az év egyik fénypontjaként akarja eladni a kiadó, de az olvasók nagy része sosem hallott róla? A helyzet az, hogy Khemiri tényleg jó. Az indulása óta jó, és azóta csak