KULTer.hu - litkult
16
archive,paged,category,category-litkult,category-16,paged-2,category-paged-2,ajax_updown_fade,page_not_loaded

litkult

  • Szemán Krisztina:
    Ének a nyelv, nem logika

    Szabó T. Anna tavaly megjelent, Törésteszt című első novelláskötete után máris itt az újabb prózával való kísérletezés eredménye, a Határ. A főként férfi-nő kapcsolatokat középpontba állító első kötethez képest itt nagyban tágul a tematikai horizont, emellett az énelbeszélés válik meghatározóvá,

  • Eötvös Natália:
    A fent és a lent prózája

    „Apám a maga módján járta a hegyeket.” (7.) Merész mondattal indítja első kötetét Paolo Cognetti. A Nyolc hegy egyrészről egy apa-fiú kapcsolat magaslatairól és mélységeiről szól, másrészről pedig egy önzetlen barátságot mesél el, amelyben a csendnek (is) ereje van,

  • Pintér Dóra:
    Az vagy, amit olvasol

    A tábor utolsó napja. Minden záró alakzatot kapott, mindenhol összegzés és értékelés. Az ember már érzi, hogy lassan ki kell dugni a lábfejét a meleg takaró alól.

  • Pintér Dóra:
    Változatok egy létformára

    A JAK-tábor harmadik napját éreztem eddig a leggazdagabbnak, és ennek nem pusztán a programszervezés az oka, hanem valamiféle egységes összhang kialakulása. Az ittlét rutinná vált, a napok sajátos ritmusával mozog együtt mindenki, és ez egy különösen fókuszált állapotot, ráhangolódást

  • Pintér Dóra:
    Feloldódunk az időben

    Svédasztalos reggeli völgyre néző panorámával – én még nem szoktam hozzá ehhez a látványhoz, meglepetésemben a csésze furcsa szögben vált mozdulatlanná a kezemben. A napfényes teraszon természetesen élénk diskurzus folyt, és ez nem csak afféle szófordulat: sokan annyira lelkesen

  • Pintér Dóra:
    Bevezetés a szépirodalomba

    A szigligeti alkotóháznak már a neve is imponáló, a kastély bejáratánál függő tábla előrebocsájtotta, hogy valóban olyan elmélyülés vár a táborozókra, amit a hétköznapok ritkán adhatnak meg. A JAK-táborban olyan emberek gyűlnek össze, akiket szenvedély köt az irodalomhoz: írók,

  • Szeles Judit:
    Férfitörténetek – csajinterpretációk

    Igor Marojević 1968-ban, a szerbiai (akkor jugoszláviai) Verbászon született. Regényeit, drámáit, novellás- és esszéköteteit főleg a Balkánon és a Pireneusi-félszigeten fordították. Zimonyban és Spanyolországban él kétlaki életet. Számos kitüntetést vett már át, közöttük a Szirmai Károly-díjat is. Ez utóbbit

  • Somoskői Beáta:
    Emberszám

    Ifjú sci-fi-befogadóként elgondolkodtam, mi alapján nevezik meg egy-egy bolygó lakóit. Később arra jutottam, bármilyen (fiktív) világ részese is lesz az ember, elsajátított világnézete nem változik, önmaga marad, így a megnevezés is hordozni fog magában valamit, ami erre a megtanult

  • Hlavacska András:
    Összefogás

    Holokausztfilmekről beszélgetve hangzott el egy baráti társaságban: „Az a baj a Schindler listájával, hogy úgy ábrázolja a náci gépezetet, mint amelyben egy maroknyi szadista elmebeteg erőszakolja rá az akaratát a többségre. Holott pont az az ijesztő, hogy ezekben az

  • Pintér Dóra:
    Hérakleitosz-töredék a kávéfőző fölött

    Németh Gábor Ez nem munka – Mondatok pénzért című kötete 2017-ben, éppen egy éve, nyáron jelent meg. Természetesen visszakérdezünk: mi nem munka? Egy dedikálás alkalmával az író elmesélte a címhez tartozó anekdotát: kisiskolásként, a betűkből alkotott, vélhetően elnagyolt, türelmetlenül széthúzott

KULTprogramok

<< 2018. okt. >>
hkscpsv
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum