Tavaly nyáron láthattuk a Petőfi Irodalmi Múzeumban azt a dokumentumkiállítást, amely zömmel fotókon mutatta be, hogyan nyaraltak az írók, költők a Balatonnál a múlt század 50-es, 60-as, 70-es éveiben. Akkor megjelent egy remekül tipografizált kiadvány Kovács Ida szerkesztésében. A

Gyorsan pörögtek az eseménydús Debreceni Ünnepi Könyvhét napjai, az írókkal, költőkkel, médiaszemélyiségekkel folytatott beszélgetések a nyár első örömpillanatait hozták.

Költészet napján adták át az idei Makói Medáliák díjat, amit Vajna Ádám vehetett át az Oda című kötetéért. Vele beszélgettünk a díjról, a kötetéről, fordításról, a szakmáról és az elhivatottságról.

Idén 90. alkalommal várta az olvasás szerelmeseit a Debreceni Ünnepi Könyvhét. Az elengedhetetlen könyvbemutatók mellett többek közt rendhagyó irodalomóra, helytörténeti séta, valamint könnyűzenei koncert is szerepelt a sokszínű programfüzetben. A szervezők most sem feledkeztek meg a legkisebb olvasókról: az

A József Attila-díjas Cserna-Szabó Andrással és a Márai Sándor-díjas Fehér Bélával a DESz24-ben találkozhatott a közönség június 11-én Debrecenben. A fröccsökkel oldott beszélgetés már a helyszín előterében elkezdődött, és a kötetlen hangvétel az est további részében sem változott.

Az emberi alak iránti gyászunk végső soron azon művészetfilozófiai és -antropológiai felismerés által elektrifikálódik, hogy a humán struktúra „semmire helyezettsége” (Helmuth Plessner) miatt az antropomorphé olyan szimulákrumként lepleződik le, melynek „titka” önnön belső megtörtsége, mely távollétet a görög szobrok

A poszthumanizmus nem fordíthat hátat a negativitás kíméletlen energiájának, a megszűnés, a hiányos jelenlét, a felbomlás, a rothadás, az alantasság vagy az undorító szétesés jelenségeinek. A holttestek olyan mély melankóliával rendelkeznek, amelytől a gyász folyamán nem lehet megszabadulni. Peter

Számos példát sorolhatnánk arra, hogy egy író végül a könyvszakmában helyezkedik el, miközben ennek fordítottja talán ritkábban fordul elő. Huszti Gergely a Libri egyik kiadói ágának vezetése után önálló, kreatív tevékenységekbe fogott, az idei könyvhéten pedig egy portal fantasyval

Bodor Ádám megbízható író. Csak tökéletesen kidolgozott szövegeket ad ki a kezéből. Igaz ez a Sehol című, új novelláskötetének hét elbeszélésére is, jóllehet szerzőjük csupán megszokást, időtöltést emleget a megírás indítékaként.

Tételezzük fel, hogy a jövőbeni Földet immáron robotok uralják. Értelemmel bíró lényekről lévén szó, a robotoknak szükségük lenne saját állapotuk világnézetbeli legitimálására, ha más miatt nem is, akkor önmaguk „lelkiismeretének” megnyugtatása végett. Egy mesterséges intelligenciák által kormányzott, teljesen gépi