Valószínűleg jó néhány általános és középiskolai tanár ábrándozik néha arról, milyen jó lenne, ha az óráin megbeszélt, előadott, a közös gondolkodásban felszínre került ismeretek nemcsak a tanulók füzetében, és (a pedagógus reményei szerint) emlékezetében maradnának meg, hanem valamilyen rendszerezett,

140 évvel ezelőtt született Krúdy Gyula. Az író munkásságára, életére és műveire emlékezett a Juhász Anna irodalmár által vezetett MiroArt Estek harmadik eseménye a Városliget Caféban. A szervezők az emlékezést a Huszárik Zoltán Alapítvány közreműködésével, Huszárik Zoltánra való emlékezéssel

„Sidi és Tödi: két hasonló hangzású név. Mindkettő jelentős vonzerőt gyakorol Karl K.-ra, ugyanakkor mindkettő arra kényszeríti, hogy távolságot tartson a név viselőjétől.” Márton László a Két obeliszk megírásával (színleg) olyasmire vállalkozott, amire gazdag életművében talán sosem: egy sírig

Az Ulysses Szerb Antal szerint talán csak blöff volt, de ez a blöff végül is jól sült el. Ha jó pillanatban kerül a kánonba, Bartók Imre Jerikó épül című monumentális könyve is kultikus szöveg lehet, ennek hiányában azonban aligha

Az elmúlt évek egyik legmeghökkentőbb címét Szőcs Margit könyve viseli: összecsukható nagymamáról még a legvadabb sci-fikben sem igazán olvashattunk eddig. A cím a hozzá társuló borítórajzzal válik rendkívül gondolatébresztővé (az illusztrátor Kürti Andrea): miért kell egyáltalán összehajtogatni egy nagymamát?

Egészen furcsa helyzetbe került Péntek Orsolya legutóbbi, második regénye, tudniillik aligha túlzás azt állítani, hogy a megjelenése óta az önálló létjogért küzd. A szerző előző, egy regénysorozat nyitódarabjaként megjelentetett műve, Az Andalúz lányai, komoly súlyként nehezedik a legújabbnak, a sort folytató másodiknak az értelmezésére.

Papp-Zakor Ilka új kötete, Az utolsó állatkert elég világosan kijelöli a novellák fő hangsúlyait: a címadó darab egyben az utolsó is; az alcím (A cinizmus sorsa Kelet-Közép Európában) mind novellacímként, mind az egyik visszatérő szereplő szövegeként megjelenik a könyvben;

Emlékeznek még a fényképalbumokban a képeket elválasztó-védő finom pókhálót mintázó, leheletvékony papírra? A pókpapírra, amely megakadályozza, hogy az albumban, egymással szemben található fotók összeragadjanak. Nagyapáméknál sok ilyen hatalmas, lapozgatós fényképgyűjtemény volt. És jól emlékszem a fekete lapok között susogó

Akinek a Hullamosó a kocsmája, rossz ember nem lehet! Mándy Iván tagadta, hogy halálfélelme lett volna. Azt híresztelte magáról, hogy életfélelme van. Azután a Darling presszó is előjött. S a kulcsfigura: presszós nő. S ott ül Kaló Flórián, Vidor

Hiszek a szabadságban címmel szervezett Örkény István irodalmi munkásságával foglalkozó estet Juhász Anna a Városligetben, a MiroArt Estek keretében. Beszélgetőtársai Radnóti Zsuzsa dramaturg, Parti Nagy Lajos író és Für Anikó színművész voltak. A Városliget Café a Csónakázó tóra és