Jon Fosse norvég író, költő, drámaíró színműveit több mint 50 nyelven előadták már, és számtalan elismerésben részesült drámai, prózai és lírai munkásságáért. Elnyerte többek között az Ordre National du Mérite‑t és az Ibsen‑díjat. Drámáit itthon is szívesen tűzik műsorra,

Ha csak a könyv külleme alapján kellene választanom, akkor Venko Andonovszki Boszorkány című regényét le sem emeltem volna a polcról: borzasztó kényelmetlen ebben a terjedelemben a ragasztott kiadás, a borítón pedig rettenetesen hatásvadász a cím betűtípusa, háttérben a tűz

Ízlelgessük a szavakat: egy időben tartózkodott ugyanabban a városban, sőt városrészben, sőt fesztiválon, itt, nálunk, Budapesten Daniel Kehlmann és Robert Menasse. Beszámoló a 25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál 3. és 4. napjáról.

Szép jubileumhoz érkezett az 2018. április 19. és 22. között megrendezett Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál: immáron negyed évszázada, hogy az olvasók ilyenkor áprilisban egyaránt találkozhatnak neves hazai és nemzetközi alkotókkal. Az alábbiakban a fesztivál első két napjáról szóló beszámoló következik.

A jazz és a költészet találkozása izgalmas és hangulatos élményt teremt, nem is beszélve arról, milyen, ha ennek az eseményszerűségét a felolvasásra adott zenei improvizáció emeli ki.

A Gézlapok versbeszélőjéről már a kezdet kezdetén kiderül, hogy gyógyíthatatlannak tűnő betegséggel küzd. A könyv sorait alapvetően határozza meg az Elkezdődik „szabálytalan örvény”-e, a testbe költözött idegen anyag, a daganat jelenléte, az ezzel járó kínzó fájdalom, az elkerülhetetlentől való

Ian McEwan értő kézzel és szellemes elgondolásokkal nyúl hoz hozzá a világirodalom egyik legismertebb klasszikusához, a Hamlethez, és egy kétségkívül eredeti narratív megoldást alkalmaz, ami által a mű arra is rávilágít – az eredeti Arany-fordítást idézve –, hogy amihez

„Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen.” – ez a Madách-idézet jutott eszembe legelőször, amikor a sorrendben tizedik, az Alföld Stúdió tehetséggondozó programjának keretében kiadott antológia címével, a Nyugvó energiával találkoztam. Hiszen –

Kedvelem Dumpf Endrét, ezt az okoskodó, fontoskodó, bár csak virtuálisan létező költőt, Parti Nagy Lajos teremtményét, annak ellenére, hogy bosszantó mértékben megdolgoztat. Felkelti az érdeklődést maga iránt (ki ez az alak, miért olyan ismerős?), de csak óvatosan csepegteti az

Milyen a képregények helyzete Magyarországon? Vannak-e egyáltalán magyar képregények? Kik foglalkoznak velük és miért? Ezekre a kérdésekre kaptunk választ március 27-én, a Nagyerdei Víztoronyban megrendezett kerekasztal-beszélgetésen.