Lanczkor Gáborral az újraolvasásról és -tervezésről, a fade-elt loopokként visszatérő témákról és motívumokról, a performativitásról és performanszokról, a különböző ritmusok egyidejű kattogásairól és gellert kapott mániákról, valamint a készülő köteteiről és a műfordítás helyzetéről beszélgettünk.

Schein Gábor rendkívüli pontossággal individualizálja a rögeszme és a kiábrándultság, az elmagányosodás és a társas magány pszichodinamikáját, a normalitás és az őrület határán ingó emberi tulajdonságokból és tettekből alkotott ok-okozati összefüggésrendszer pedig akarva-akaratlanul is a saját őrültsége felé irányítja

A József Attila Kör néhány korábbi kezdeményezése volt annyira eredményes, hogy az egyesület égisze alól kikerülve is továbbműködjön. Ilyen például a hagyományteremtő szándékkal 2017-ben indított JAK Líraműhely, amely az idei évtől Amper Műhely néven várja az érdeklődőket. A régóta

Az idei év egyik legizgalmasabb szépirodalmi vállalkozása Lesi Zoltán Magasugrás című kötete, amelynek versei elsődlegesen a nemi szerepek diskurzusban való alakulásának és narratívába íródásának folyamatát világítják meg. A Harmadik Birodalom időszakában aktív sportolók történeteit felidéző monológokat, valamint a Duchamp

Karinthy Frigyes Tanár úr kéremjének egyik humoreszkjét juttatta eszembe a Mi van veletek, semmi?, Szeifert Natália új regénye. A Rossz tanuló felel végén van egy nagyon lírai, nosztalgikus álomleírás. A bukásra álló névtelen ifjú egy sikertelen matekfelelet után a végtelenről

Mikor az ember abban a ritka és kitüntetett helyzetben van, hogy egy nyugati irodalmi fesztiválra utazik, hajlamos mindent derűsebb színben látni. Kint magasabb az életszínvonal, látszólag kedvesebbek az emberek, olajozottabb a szervezés és persze különlegesek az ételek. Végre kiszabadulhat

„Tészta a fejem. / Túróstészta a fejem.” (37.); „Magára hagyták, ez a mániája, / és van benne valami anyámból, / a húgomból, s kivált a nővéremből, / ki régóta nem látogatja már / az álmaimat.” (38.) – olvashatjuk két

Kezdjük az egészet abból az alapállásból, hogy az egész világ a véletlen műve. Úgymond. Véletlenül ősrobbantunk, vagy Isten véletlenül teremtett meg mindent, mert minden szándékot megelőz úgyis egy gondolatfolyam, és semmilyen gondolatfolyam sem a teljes szándékoltság következménye. Gondolt egyet,

Ez volt a negyedik HÍR, amin részt vettem, szóval van viszonyítási alapom. Már a program kihirdetésekor feltűnt, hogy sokkal kevesebb lesz belőlük, mint az előző években. Bár a tábor elején ez még rossz előjelnek tűnt, szép lassan kiderült, tévedtem.

A FISZ-táborba idén rekordszámú fiatal alkotó és értelmező jelentkezett, amely mikrostruktúrájában sokat elárul a magyar irodalom aktuális helyzetéről.