Ingoványos talajra téved a mindenkori kortárs alkotó, amikor művében (legyen az szépprózai szöveg, vers, esszé, tárca stb.) választ kíván adni a sokszor, sokféleképpen feltett, de – talán költői jellegéből következően – soha megnyugtatóan meg nem válaszolt „milyenek a magyarok?” kérdésre.  

A háromnapos rendezvénysorozat zárónapján egyetemi irodalmi körök mellett Kollár Árpád költészetével és a költő irodalomszervezői munkásságával, a Szkholion folyóirat legújabb számával és két József Attila Körös (JAK) fiatal szerzővel is jobban megismerkedhetett a debreceni közönség, az est zárórendezvényén pedig a régi JAK-osok, Borbély Szilárd és Térey János kerültek középpontba.  

Nehéz eldönteni, hogy miért is volt más a hangulata a harmadik Prózarázás-estnek a korábbiakhoz képest. Vajon azért-e, mert Csapody Kinga személyében egy női prózaíró volt a vendég, vagy mert egy olyan szerző, aki valójában még csak egy-két éve foglalkozik prózaírással, saját szavaival élve prózaírói identitása még nem alakult ki, noha jóval régebb ideje mozog az irodalmi élet sűrűjében.  

A veszprémi Pannon Egyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszéke és az Ex Symposion folyóirat közös beszélgetéssorozata, a Trialógusok április 5-én rendhagyó, egész estés programmal próbált eleget tenni a kezdetektől (2004 óta) vállalt céljának: elhozni az egyetem hallgatóinak és a veszprémieknek a kortárs magyar irodalmat.  

Legendás a júdeai sivatagban eltűnt püspök esete, aki mindössze két üveg kólát vitt magával, mikor elindult felfedezőútjára a „pusztába”. A püspök James Pike az episzkopális egyház tagja volt, a sivatagba Istent keresni ment. Útja előtt halott fiát vélte látni és hallani, amiről könyvben is beszámolt.  

Kálmán Gábor Nova címet viselő első kötete tudatos munka nyomait viseli magán. A tizenegy novellát tartalmazó korpusz betekintést nyújt egy nyomorban tengődő szegény közösség mindennapjaiba, amely saját zárkózottságából, izolált világtapasztalásából nyeri megszólalásmódjának lehetőségeit.  

Gál Ferenc Ódák és más tagadások című kötete 2011 végén jelent meg a Prae.hu-Palimpszeszt kiadásában, cirka tizenhárom évvel a legutóbbi könyv, az Újabb fejezetek a bábuk életéből után. A szerzővel Bajtai András és Krusovszky Dénes beszélgetett, a házigazda pedig a kiadó vezetője, Balogh Endre volt.

Korábban még nem volt olyan rendezvény, amely lehetővé tette volna, hogy a hazai felsőoktatási intézményekhez kapcsolódó irodalmi és kulturális műhelyek/folyóiratok tagjai/szerkesztői közösen tárgyalják meg a működésbeli funkcionális és stratégiai eltérések jelentőségét és a kortárs magyar kulturális élet jelenségeinek generációs problémáit. A József Attila Kör és a KULTer.hu által rendezett KULTOK erre ad lehetőséget.

A sztereotípiák rosszak, a művészet demokratizálhatósága is rossz, a laikusok meggyőzhetetlenek, marad végül az elefántcsonttorony. Röviden ezekkel a gondolatokkal jellemezhető, miben volt más a Prózarázás második része az első alkalomhoz képest.  

Szöllősi Mátyás második verseskötete, az Állapotok (Negyvenöt töredék) 2011 decemberében jelent meg a Kalligram kiadásában. A szerző első könyvében, az Aktív kórteremben (2010) még (nyolc költeményt tartalmazó) ciklusként jelentkező gyűjtemény mára kötetté nőtte ki magát.