KULTer.hu - litKULT
16
archive,paged,category,category-litkult,category-16,paged-2,category-paged-2,ajax_updown_fade,page_not_loaded

litKULT

  • Szántai Márk:
    A diktatúra természetrajza

    A Magyar sellő a Darvasi-novellisztika és a három nagyregény világképének újabb transzformációja. A szerzői szöveguniverzumot jellemző megoldás, vagyis a mindennapi és a természetfeletti együttes mozgósítása aktiválja azt a mágikus realista világot, amelybe az új regény elkalauzol bennünket.

  • Kiss Georgina:
    „úgyis egyedül / leszek”

    Gergely Ágnes legújabb könyve, a Még egyszer Firenzébe a művészetbe (és az életbe) való visszatérés dokumentumaként megteremti a múlt újraélésének lehetőségét – naplószerű verseskötet. Nem azért van ez így, mert a versek egyenként annyira közvetlenek, intimek, személyesek, azaz vallomásosak

  • Horváth Adél:
    Dugovics Titusztól a Homo habilisig

    Sosem kedveltem a hétfőket, ezért elég vegyes érzések kavarogtak bennem, mikor értesültem az esemény időpontjáról. Egy újabb hétfő, a nyár egymást egyre sebesebben követő heteinek jelölője, a friss egyetemi szemeszter közeledésének szemtelen hírnöke. Mindenesetre bíztam benne, hogy a hét

  • Gerőcs Péter:
    A cselekményszövés nehézségei

    Egy férfi megy az utcán. Na, jó, és akkor mi van? Mit csináljon? Hány éves legyen? Mi legyen a foglalkozása? Az elbeszélői műfajok olyasmit követelnek meg a szerzőjüktől, amivel nem lehet születni, ami nem tanulható iskolában, és semmilyen módon

  • Szemán Krisztina:
    Letűnőben

    Az Áttetsző viszonyok című, legújabb Krusovszky-kötet szövegei jó érzékkel tükrözik az általános korérzést – legalábbis azt a világról alkotott képet, benyomást, melyet az aktuális problémákkal és tapasztalatokkal tűzdelt jelenünk megképez. A kötetben megjelenő egyéni észrevételek lajstroma egyszerre a posztmodern

  • Lengyel Zsanett:
    Ruhanézőben

    Rotschild Klára szalonja már a két világháború között fogalommá vált. A Horthy-kor arisztokratáit, valamint a Kádár-korszak nagyasszonyait is öltöztette. Simonovics Ildikó divattörténészként hiteles forrásokkal együtt izgalmas betekintést kínál a Rotschild-ruhák mögötti világba, és megkísérli megválaszolni, mi volt Rotschild Klára

  • Lengyel Emese:
    A politika szolgálatában

    Bolvári-Takács Gábor történész, jogász, a Magyar Táncművészeti Egyetem tanára, a Zempléni Múzsa folyóirat alapító-főszerkesztője. Kutatásai főként a művészet és a politika 20. századi viszonyára fókuszálnak, számos forráskiadványt és könyvet jegyez szerzőként, valamint szerkesztőként. Az első kötete 2011-ben A művészet

  • Orbán Krisztina:
    A munkád értéke: „egyenlő nullával”

    Méltánytalan módon: ezt a címet viseli a tatabányai folyóirat, az Új Forrás nyílt levele, amely a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom Kollégiuma júliusi döntését követte. Arról, hogy milyen összegekből, forrásokból működik a színtér, és hogy ez milyen lapminőségre (lett volna)

  • Veréb Árnika:
    Az idő üveglapjai

    Sándor Iván Amit a szél susog című regényének mintegy allegóriája a borítónak választott Caspar David Friedrich-festmény. Z., a vándor, bejárja fiatalkorának meghatározó helyszíneit, hogy egymás mellé helyezhesse az idő ködtengeréből előrenyúló sziklákat. Az emlékezet tájkép, a pillanatok együttállása korszakérzés.

  • Bódi Katalin:
    Téridő

    Az olvasói rajongás és a kritikusi elvárás természete nehezen tud elvonatkoztatni többkötetes szerzők esetében a korábbi munkákban megteremtett világoktól, a kitüntetett témák, az elbeszélőtechnikák, a nyelvhez, az irodalomhoz, a valósághoz való viszony jellegzetességeitől, ismétlődéseitől és innovációitól. Kedvenc szerzők új

KULTprogramok

<< 2020. Sze. >>
hkscpsv
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum