KULTer.hu - litkult
16
archive,paged,category,category-litkult,category-16,paged-90,category-paged-90,ajax_updown_fade,page_not_loaded

litkult

  • Herczeg Ákos:
    Testbe zárt szenvedés

    Sötét tónusú könyv, felkavaró borítóján egy meggyötört, női attribútumaiból kivetkőztetett emberalakkal. Borbély Szilárd A Testhez című legújabb verseskönyve hitről, nyelvről, emberi méltóságról alkotott fogalmainkat teszi különös intenzitással próbára. Az utóbbi időszak egyik legmeghatározóbb költői vállalkozásáról kérdeztük a szerzőt.

  • Herczeg Ákos:
    Öröklött idegenség

    Ayhan Gökhan első verseskönyvében kívül-belül sötét tónusok uralkodnak, amelyet – ahogy a borítón látható Nádas-fotón is látszik – azért át-átjár a napfény: benne az elmúlásra, a hiányra hol a hit, hol a szeretet kínál alternatívát. A remény ugyanakkor csalóka

  • Papp Sándor:
    Ouverture: forte

    Eltökéltem, hogy a legkiemelkedőbb idézettel nyitom szemlémet, ám minden írásban megtaláltam azt a megnevezhetetlent, mely kiemelésért kiált. Újra és újra elolvastam a szépirodalmi rovat írásait, ami tovább fokozta döntésképtelenségemet. Így egyrészt tisztelegve az üres íveket mély tartalommal felruházó szerzők

  • Nagy Bernadett:
    Bauxit-fejtés

    Hétfőn a Trafó kávézójában a József Attila Kör kritikai beszélgetéssorozatának 11. estjén Horváth Györgyi, Turi Tímea és Lapis József beszélgetett Szegő János moderálása mellett Nemes Z. Márió friss, második kötetéről, a Bauxitról. Az esemény jelentőségét nem csak az Impulzus

  • Vass Norbert:
    Ha betoppan Marianne

    2002-ben találkoztam először a norvég Erlend Loe nevével, illetve Naiv. Szuper című regényével. Szimpla könyvesbolti lődörgésnek indult, a szokásos fülszöveg-olvasgatással. Aztán kezembe került egy almazöld árnyalatú apró könyv, s széles mosollyal a kasszához léptem. A pénztáros hölgy viszontmosolya biztosított:

  • Simon Dorottya:
    A fény arcai

    A Csillagszálló decemberi számának központi témája a Fény mint a mindenséget betöltő – konkrét és átvitt értelemben vett – jelenség. Sokszínű és mélyreható – művészeti, kultúrtörténeti, szociográfiai – írásokat olvashatunk a lapban, s e széttartó témák között az értő

  • Jován Katalin:
    „A retinánkig ér a világ, ott van a végem”

    A víz szürke hullámzásából bójaként mered ki egy narancskabátos emberforma. Az alak hátán „everything is miracle” felirat: megtestesülés.  A Műút legutóbbi (LV/6.) számának borítója a testben formát öltő misztikum problémáját ülteti el a folyóirat vizuális és verbális szférájában.

  • Kiss Boglárka:
    Ketten vagyunk, én és a testem

    „Évi szereti Noémit, Noémi szereti Évit, Évi szereti Tibort, Tibor nem szereti Évit.” Tibor azonban Noémit sem szereti, és ez nem azért baj, mert így kevésbé érdekes a látszólagos szerelmi háromszög, hanem mert Tibor és Noémi ugyanaz a személy.

  • Áfra János:
    A szöveg imádott térideje

    Képversekbe kódolt mágia? Ez lenne a Textolátria? A címlapon látható vizuális költemény, vagy még inkább Petőcz András hátlapon olvasható kör alakúra tördelt ajánlója ilyesmit sejtet, valójában azonban Kele Fodor Ákos „szövegimádata” ettől sokkal szerteágazóbb formában ölt verstestet.

  • Farkas Evelin:
    Recept az énről

    Az írónő első, szikár kötetét tartja kezében az olvasó, melynek címe Eggyétörve. Tiszta, minimalizmusba redukált egység. Ennyi biztosan tudható, de ami utána jön, az már csupa talány. Talán egy csepp női mágia…

KULTprogramok

<< 2018. jún. >>
hkscpsv
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum