KULTer.hu - litkult
16
archive,paged,category,category-litkult,category-16,paged-94,category-paged-94,ajax_updown_fade,page_not_loaded

litkult

  • Vass Norbert:
    “Lássuk csak!” – beszámoló egy képeskönyvről

    Mi a különbség Botticelli születő Vénuszának szeme, és egy XXI. századi értelmiségi depressziós tekintete között? Hogy kerül egy Brueghel-kép dramaturgiája egy opera színpadára? Mely festők fényei határozzák meg az Oscar-díjas Szabó István filmjeit? Csupán néhány kérdés, melyekre feltétlenül választ

  • Barna Péter:
    A test beszéde

    „Megbetegedtem” – olvassuk Szöllősi Mátyás Aktív kórterem című kötetének nyitóversében a sajnálatos, az emberi élettel mégis törvényszerűen együttjáró axiómát. A záró költeményben aztán már a halál gondolata is felmerül, előtte azonban a test hibájával, gyenge pontjaival való szembenézés szegmensei,

  • Reichert Gábor:
    A játékelbeszélés nehézségei

    Elképesztő fejlődésen ment keresztül a szórakoztató elektronika az elmúlt öt évtizedben. Öt évtized?! Bizony-bizony, az első videojátékok már az 1950-es években napvilágot láttak – tudjuk meg Beregi Tamás Pixelhősök című művéből. Meg sok minden mást is, például hogy milyen

  • Gadóczi Ibolya:
    Portugálon innen és túl

    Hónapról hónapra egy-egy kortárs drámaíróval találkozhat a közönség a Miskolci Nemzeti Színház Csarnok Műhelyében. A beszélgetéseket az Észak Magyarország és a Műút folyóirat támogatja; utóbbi munkatársa, Bujdos Attila – „Az író színháza” estek moderátora – február 3-án Egressy Zoltánnal

  • Áfra János:
    Mert „a szó csak beszédképtelenségből fakadhat”

    Miért fordítja elménk a vizualitás tárgyát szöveggé, majd miképp teremt újra képeket az írásból? Hogyan szalad át a létezés egy testen, és lép át aztán egy másikba? Jász Attila Alvó szalmakutyák – avagy áldozati ének című kötetének szövegvilágát –

  • Herczeg Ákos:
    Testbe zárt szenvedés

    Sötét tónusú könyv, felkavaró borítóján egy meggyötört, női attribútumaiból kivetkőztetett emberalakkal. Borbély Szilárd A Testhez című legújabb verseskönyve hitről, nyelvről, emberi méltóságról alkotott fogalmainkat teszi különös intenzitással próbára. Az utóbbi időszak egyik legmeghatározóbb költői vállalkozásáról kérdeztük a szerzőt.

  • Herczeg Ákos:
    Öröklött idegenség

    Ayhan Gökhan első verseskönyvében kívül-belül sötét tónusok uralkodnak, amelyet – ahogy a borítón látható Nádas-fotón is látszik – azért át-átjár a napfény: benne az elmúlásra, a hiányra hol a hit, hol a szeretet kínál alternatívát. A remény ugyanakkor csalóka

  • Papp Sándor:
    Ouverture: forte

    Eltökéltem, hogy a legkiemelkedőbb idézettel nyitom szemlémet, ám minden írásban megtaláltam azt a megnevezhetetlent, mely kiemelésért kiált. Újra és újra elolvastam a szépirodalmi rovat írásait, ami tovább fokozta döntésképtelenségemet. Így egyrészt tisztelegve az üres íveket mély tartalommal felruházó szerzők

  • Nagy Bernadett:
    Bauxit-fejtés

    Hétfőn a Trafó kávézójában a József Attila Kör kritikai beszélgetéssorozatának 11. estjén Horváth Györgyi, Turi Tímea és Lapis József beszélgetett Szegő János moderálása mellett Nemes Z. Márió friss, második kötetéről, a Bauxitról. Az esemény jelentőségét nem csak az Impulzus

  • Vass Norbert:
    Ha betoppan Marianne

    2002-ben találkoztam először a norvég Erlend Loe nevével, illetve Naiv. Szuper című regényével. Szimpla könyvesbolti lődörgésnek indult, a szokásos fülszöveg-olvasgatással. Aztán kezembe került egy almazöld árnyalatú apró könyv, s széles mosollyal a kasszához léptem. A pénztáros hölgy viszontmosolya biztosított:

KULTprogramok

<< 2018. dec. >>
hkscpsv
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum