KULTer.hu - szépirodalom
169
archive,category,category-szepirodalom,category-169,ajax_updown_fade,page_not_loaded

szépirodalom

  • Kulcsár Edmond:
    Kulcsár Edmond versei

    bűntudat szép sorba rakta a húsokat ikerdarabokra vágta őket tálba tette és azt a gép mellé vitte óvatosan pakolta a darálóba ami lassan szétnyomta pici henger alakú vonalakra a gép sírt visított vért könnyezett majd kihányta a húst ette

  • Gelencsér Milán:
    Gelencsér Milán versei

    Levédia „Kövér, hát istenem, kövér – viszont Baszik, és hogyha hizlalom, elém Is lép, mikor meg akartok késelni.” Mondja, majd kiviharzik a presszóból. Ezek, a megmaradtak, háborús Meséket gyártó munkakerülők. Körönként fel-feltépik a nyáltól a Viaszosvászonhoz nőtt arcukat, Mert

  • Pintér Kitti:
    Pintér Kitti kisprózája

    Fantomfájdalom Anyám ugyanazzal a nyugodt arckifejezéssel feküdt, amivel a halat pucolta. Hozzáképzeltem a mozgást is, hogyan indul el egy mozdulat, és a szálkák anatómiájáról eszembe jutott, mennyit olvastam akkoriban az étkezési zavarokról, az emésztés metódusáról, foglalkoztatott a test működése,

  • Dávid Ádám:
    Dávid Ádám regényrészlete

    Millennium Expressz – A tudósító Amikor Szike a telihold hideg fényében megpillantotta a tükörsimára fagyott Bajkál-tó csillámló felszínét, ugyanolyan gyomorgörcs fogta el, mint nagyapja könyörtelen számonkérései előtt. Az utóbbi hetekben a szibériai lapok beszámolóit olvasva és a helyiekkel beszélgetve többször

  • Molnár T. Eszter:
    Molnár T. Eszter regényrészlete

    Szabadesés A régi börtön az óváros közepén állt, így gyalog mentem az irodából. Átvágtam a Hauptsrassén, nagy ívben kikerültem a mongol utcazenészeket, elsiettem az elszántan fotózó turisták mellett, és a mellékutcákon közelítettem meg a várhegyet. A zömök, vörös téglás

  • Potozky László:
    Potozky László regényrészlete

    Égéstermék Papbőgésre ébredek, vasárnap reggel fél tizenegy, a templom körüli póznákra aggatott hangfalakból üvölt a mise, elárasztja a lakótelepet. Nem emlékszem, hány éve vittem utoljára haza valakit, be akarom mutatni Nikkát, kispolgári szokás, mondta, de legyen, viszont én hozzánk

  • Maklári Judit:
    Maklári Judit versei

    Osztódás Összepakoljuk, amink van, alaposan becsomagoljuk. Enyém a terítő, az ágynemű, nagyanyámtól örököltem. Te az evőeszközöket viszed, meg a festményeket, apád falióráját. Aztán kapaszkodj, indulhat a széthúzás, ami már belénk volt programozva a kezdetektől fogva, csak nem vettük észre,

  • Gál Hunor:
    Gál Hunor prózaversei

    indexre két hete nem mozdultak ki a házból. behúzódtak a sarkokba, várták a bogarakat. úgy gondolták, hogy a belekben lakó élősködőkre jó hatással lennének, így rendszeresen jól táplált volt szívük, májuk, tüdejük. beköltöztették a konyhát, és egyre sötétebb lett

  • Bódi Katalin:
    Ihlető mázsa

    Tudom, hogy legalábbis sznobériával, továbbá érthetetlen maradisággal vagyok vádolható, amikor időnként kifejezetten megrettenek egy-egy tetoválás láttán, mentségemre legyen mondva, hogy a fájdalomtól és a tűtől szorongok elsősorban, amit a felvarrás, illetve a majdani eltávolítás okoz. A többit a szabad

  • Vér Georgina Mirtill:
    Vér Georgina Mirtill versei

    fenyvesek hajad vöröse erdőtüzet gyújtott a bordáim mögötti fenyvesekben látod a rókacsontokat a kihűlt üszök alatt? a tisztáson elszórt madárkoponyák visszhangozzák még időnként a röptükben lángra kapó fácánok sikolyait pedig tavaly télen már visszatértek a szarvasok óvóhely emlékszem egyszer

KULTprogramok

<< 2017. jún. >>
hkscpsv
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum