KULTer.hu - szépirodalom
169
archive,category,category-szepirodalom,category-169,ajax_updown_fade,page_not_loaded

szépirodalom

  • Kerényi Tamás:
    Kerényi Tamás novellája

    Repül a piros frizbi Sétálunk a lányommal az erdei ösvényen, hallgatjuk, ropog az avar minden lépésnél. Az úton végig lefelé nézek, a földet bámulom. Folyton azon viccelnek az anyjával, ha baj történne, nem azt kell kiabálni, „segítség”, hanem: „Papa,

  • Vajsenbek Péter:
    Vajsenbek Péter verse

    Immigrant story  „Ne, ne hidd el hazugságaikat, légy fiatal, elmebeteg, és szenvedni fognak.” (Cosmin Perța) Ne tanulj a régiektől és az újaktól se. Minden a tiéd, amit akarsz, amit látsz, amit meg tudsz venni. Politizálj felszínesen és hangosan, mondd,

  • Kiss Judit Ágnes:
    Kiss Judit Ágnes verse

    A diktátor  1. Nem lehet leváltani. Haláláig semmi nem mozdul. Pusztulásáig pusztulunk. (A diktátorok soká élnek. Utánuk az özönvíz. Hosszú idő, míg a nyomukat is elmossa.) Fejére teszi a koronát, és füves legelőkre terelgeti nyáját az emberi jogok rögös

  • Micaela Walley:
    Micaela Walley versei

    Szerintem nincs olyan, hogy általános tapasztalat,  és ha volna, hol tárolnám ebben az egy hálószobás lakásban? Hogyan vinném magammal mindenhová ezt a nehézkes ötletet, / övtáskában vagy talán egy nagyobb, visszazárható zacskóban? / Különben is, milyen színe lenne? És

  • Csobánka Zsuzsa Emese:
    A szemed világa

    Azt kérdezte, vak lennék-e vagy süket. Hirtelen kezdett mentegetőzésbe, tudja, képtelenség a feltételezés is, de tényleg érdekli, mit választanék. Nekem Saramago Vakság című regénye jutott eszembe, amint egy történetbe kezdett arról a vak lányról, akinek átadta a buszon a

  • Pauljucsák Péter:
    Pauljucsák Péter versei

    Napfogyatkozás  Amíg átvonszolunk a tyúkszaros poron, kinőnek testedből a hátsó udvar árnyai. Hetekkel később halsz meg, merev leszel, mint a Nap, a hatalmas ágyon apró, feltekert gombolyag. Te is vonszolsz, évtizednyi terveket a mélybe. Azóta csend van, az ernyedt

  • Repkő Ágnes:
    Repkő Ágnes versei

    Házavatás I. Megírtunk már mindent. A mókuskerékbe dobott morzsát egyenes törzzsel, nyújtott lábakkal követem, energiát termelek, váltóáramot, hőenergiát. +20 joule. Fűti a lakásom: legalább négyszobás, üres, ferde falak, lábak alatt láp, emlékezet testekből kirakva. Mi nem felejtünk, majd ők

  • Tóth Vivien:
    Tóth Vivien novellája

    Kötél Tegnap a fiam felakasztotta magát. Behozta a garázsból az apja kötelét, a nyakára kötötte, felállt egy székre, a kötelet átdobta a csilláron, és kirúgta maga alól a széket. Én mindeközben a konyhában mosogattam. Egy hatalmas puffanásra és csörgésre

  • Dóczy Bianka Anna:
    Dóczy Bianka Anna versei

    Napfényes bálterem nem vigasztal*  Kint hagytad a tejet. A pöttyös bögrében összesűrűsödik a nap, lassan belefulladnak a muslincák. Mindig melegen kell felöltözni, ezt mondtad. Elképzelem, ahogyan a kertben tologatod a babakocsit. Negyven fokban sírok és szomjan halok, úgyhogy bekensz

  • Medeea Iancu:
    Medeea Iancu verse

    A Románia területén élő lányok és nők életét értékelő könyv nyitóverse*  Vers, amelyben emlékezetembe vésem az összes lehetséges módot, hogy Életben maradhassak; vers, amelyben emlékezetembe vésem a teret, ahová Erőszakkal visznek; vers, amelyben emlékezetembe vésem a fű képét, amelyben

KULTprogramok

<< 2020. feb. >>
hkscpsv
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 1

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum