Feküdni, mozdulatlanul  Minden este. És most is. Csak néz maga elé. A sötétben. Mindenféle hangok. Váratlan reccsenés. Kopogás a falban. Valami zizeg. Meg surrog. Ismeretlen lények. Öt éve már, hogy egyedül van. Öt éve nem tudja megszokni ezt a

Körömvágás Le kell vágni a körmét. Ezt a fia is mondta. Bejött a fia. Ide a kórházba. És szóvá tette. Hogy nincs levágva a körme. A kezén meg a lábán. Ilyen a fia, mindig is ilyen volt. Ha valami

Mennybolt, rendelésre  Nyitnak a boltok, indul a reggel. A használt ruhás drapériákat aggat ki, csíptet, nagy a szél. Az anyagok drámaian csavarodnak, lobognak, fodrozódnak, a Dunán barna hullámzásában folytatódik a nyugtalan mozgás. A villamosmegállóban ilyenkor már ott áll a

Reggeli rutin Zente bácsi ugyanolyan másnaposan ébredt, mint egyébként. Sosem szeretett emlékezni arra, hogyan aludt el, így ez a megszokása megalkuvás is volt egyben. Megszokta, bár mindig hangsúlyozta: „ez egy nagyon kemény meló, de szükségszerű”. Szürke pamutzoknija lent hevert

Mámorral akart bennünket eltüntetni  Józsi, hogy te mennyit tudsz pofázni. Mennyi baromságot. Felébreszted az embert. Csak azért nem szóltam közbe, mert megvártam, mi lesz a vége, de te egyfolytában magadat mented, meg hazudozol. Nem tök mindegy már? Kinek akarsz

Boojaka  Boojaka, boojaka, énekelte a tükör előtt a Forrai. Gyönge volt a hangja, mint a Hudi Klaué, amikor a Braun Marika néninek jelent környezetismeret óra előtt. Boojaka, boojaka, bújj el Jakab baka, tekergett az anyja fésülködőasztalánál, de lassabban mondta,

Egy Bosch-festményhez  Mitológiai lény vagyok, halhatatlan. Nő vagyok, tudom azt, amit csakis mi tudhatunk. Azért teremtettek, hogy téged szolgáljalak. Tartsd a kezed a derekamon, csak a csípőmre figyelj, a ringásra, most ne nézz a szemembe, különben látnád tükröződni a

Álomnaplók  Berlin, a neten látott albérlet. A szobák három emeletbe rendezve. A legalsó stabil, de szűk. Arra épült két másik, mint egy hatméteres magasságig galériázott négyzet alapú hasáb. Vékony fadeszkákból, lécekből van az egész, mint a szupermarketben vett tízeurós

Vérrel álmodom  Az álmodás, az tartja bennem a lelket, testvérem. Tudod, mikről szoktam álmodni? Hogy anyámék főznek valami finom kaját, töltött káposztát. Meg van véres hurka is. Látod, vérrel álmodom. Azért nem vagyok bűnös, mert eleve nem is én

A közlekedés veszélyes üzem  Hatszor oktattak közlekedésbiztonságra. Jól felkészült kreszprofesszorok, valamint fiatal járőrök mondták meg, hogyan legyek közlekedésbiztonságos. Általában DÖK-napokon és nyári táborokban. „Ha elhagyjuk a biztonságosnak tűnő otthonunkat – persze ott is érhet súlyos baleset –, ez a