KULTer.hu - kispróza
2846
archive,paged,category,category-kisproza,category-2846,paged-7,category-paged-7,ajax_updown_fade,page_not_loaded

kispróza

  • Komor Zoltán:
    Komor Zoltán: A hegedűhalászok (kispróza)

    Az öbölben az átrepülő sirályok árnyékai a felforrósodott sziklákhoz ragadnak – álmosan pislognak a homokba fúródott kagylók a meztelen fiúkra, akik épp hálóikat vontatják a partra. Gerincük rejtőző sivatagi kígyóként dagad ki hátukból, vörösre égett vállukba vág a nedves

  • Murzsa Tímea:
    Murzsa Tímea kisprózája

    Süllyedés (A Papa című novella folytatása) Egy hete, hogy nagyapám meghalt. A temetés reggelén, a metrón kinézve piros csíkot láttam suhanni az alagút sötétjében, egy fényes, piros csíkot. Gondolkodtam, hogyan repül le a mélybe a fény, mi hozta ide,

  • Sepsi László:
    Sepsi László kisprózája

    Az ezerablakos ház Tőle kaptam mindenem. Lelket adott, mikor semmi voltam és testet, mikor szellemként jártam az utcákat. Samaelnek nevezett, mikor név nélkül kóboroltam üres szobáiban, és puha húsom helyére sziklakemény falloszt növesztett, ami feltárja az igazságot. Meghúzhattam magam

  • Farkas Arnold Levente:
    Farkas Arnold Levente kisprózái

    (Az új nev.) Első vasárnap ő aludt benn. Félt. Az Énekes madárt olvasta. Attól félt, hogy valamelyik legény fel talál menni a harmadikra, a lányok szintjére. Már pizsamában volt, amikor lépéseket hallott. Papucsba bújt, úgy hallgatózott a sötét folyosókon.

  • Váradi Nagy Pál:
    Váradi Nagy Pál kisprózája

    Járatok Szuszogott – erre a hangra tért magához. Fájt mindene, és nagyon köhöghetnékje volt, de egyelőre mozdulatlan maradt. Hallgatott és figyelt. Valami halkan kattogott közvetlenül mögötte, ezen kívül teljes volt a csend. Nagyjából a hasán feküdt, a jobb kézfejét

  • Murzsa Tímea:
    Murzsa Tímea: Papa (kispróza)

    A fehér falak között lépdelve, jobbomon a kis topogó asszonnyal, megint furcsán éreztem magam. Mentünk előre, én gyorsan, hosszúakat lépek mindig (pedig nem is vagyok magas, átlagos – ezt szokták mondani), bénán egyensúlyozva a köveken… koszos-barna kövek, mint az

  • Harag Anita:
    Harag Anita: A ruhacserélő (kispróza)

    Mindene belefért abba a „kicsi” méret megjelölésű, fekete táskába, ami hangosan gurult utána a folyosón. Ez minden?, kérdeztem, Ez semmi, nevetett, odatolta a bőröndöt  az ajtó mellé, aztán bement a fürdőszobába, magára zárta az ajtót és befeküdt a kádba.

  • Szabó Tibor Benjámin:
    Szabó Tibor Benjámin: Ahogy apád taknya, nyála (kispróza)

    Apád az ablakban könyököl naphosszat. Esténként langyos vízben üldögél, erős szeszt iszik a munkához, nem remél, álmában csönget egy picit. Nagy igazságok tudója. Három nagy igazságot tud apád. Hogy semmi se egyszerű, hogy nincs ezzel mit tenni. Ez kettő.

  • Urbán Ákos:
    Urbán Ákos: Kedves Naplóm (kispróza)

    Ma reggel óta nyolcvanhárom éves vagyok. Elég. Ebből az alkalomból kívánok Neked bemutatkozni. Könyveim, drága könyvek, nem tudlak és talán sosem tudtalak eléggé olvasni, életben tartani, élővé emelni, működő gondolataimba venni titeket, regényeket, verseket. Ezért, kedves Naplóm, megalkotlak Téged,

  • Berta Ádám:
    Berta Ádám: Az övé (kispróza)

    Katica szeleburdin ébred. A hálószobába besüt a nap. A feje kótyagos, még pár pillanattal ezelőtti, kalandos álmoktól zúg – talán autós üldözés?, végtelen kirándulás? –, de ez nem rosszfajta zúgás. Kicsit késő lehet, nem kel fel egyből, pedig tíz

KULTprogramok

<< 2018. máj. >>
hkscpsv
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Események

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archívum