Bumeráng A lépcső tetején befordulok a gangra. A piros ajtórácson már látom a kiakasztott esernyőt. Ez a jel, hogy bent vannak, nem mehetek haza. Leülök a bíróság elé a lépcsőre. Nem zavar senki. Kinyitom a História magazint, és elolvasok

Ilyen fény Itt csupa olyan van, mi nem gyerek kezébe való. Az ikreket is itt metszik szét: itt másként lakik a szép. A jövődet is itt világítják át, mint röntgen a tüdő mocskát. Itt fáj- dalom gúnyolja magát. Ilyen

Most visszaemlékszem arra az akasztott emberre a 23-as blokk előtt, aki olyan természetesen lógott. Már sokan tudták előttem, a garázs ajtaja nyitva volt rég, eszébe nem vette, hogy ki találja majd meg, aki felkötötte saját mocorgó testét, csak eszembe

“hogy a kibaszott sátán enne el innen mindenkit a bús picsába” (NyGÁ, a Balassi Intézet A Magyar Nyelv Éve alkalmából kiírt pályázatának második helyezettje). 1 egymás után adom a bűnjeleket a nyomokat hogy élek recseg a parketta celluxot zörögtetek

Hús A fiamat éheztettem. Két hónap után derült ki, nem tehettem róla, azt mondják, de szerintem mindegy. Nem kapott elég tápanyagot, nem volt babahája, nagyon semmije se, csak hűséges tekintete, azt hitte, így kell lenni, hát akkor így lesz

Fontos megbeszélés. Szakmai érvek hangzanak el, meg kell védeni az álláspontot. Besüt a nap, a laptopok halkan búgnak. Ádám fontol, Péterék szóban, élcben két jóbarát. Misi mond valamit, reagálni kéne, de én csak a te arcodat látom, a te

falevél ma eddig háromszor kívántalak hatástalanul hát jobb híján megpróbálom berendezni veled a nélküled fölmondani magamnak sorról- sorra a tudott anyagot olyan ez mint a napbahunyorgás őszinteség és csalás. úgy képzelem most el, ahogy a sugarak hálójába fogom a

Hazafelé a labirintusból Hajnali három-négy fele, tegnap a labirintusból jöttem haza taxival. Nem beszélgettünk. A taxis nem találta a hangot, és én se vele, csak a belső rádió adását hallgattuk, ki-mit vállal, kit mennyiért, hol, mikor vesznek fel, visznek

HANS Nincs harmónia. Ammónia gáz minden lélegzetem. Belülről füstölgök. Mint egy szivar. Ez a kép nem pipa; hasonlat. WALT Még nincsen itt, még nincs ahova elbújik egy újabb és rossz gyerek. Fel a manzárd szobába, oda rakd el őt

Fotelapa „Várod, hogy a fotel feláll, legyint“ (Nemes Nagy Ágnes) „Hány bőrt kell még lehúznom rólad, apám?“ (Györe Balázs) A fotelben ül apád. Mióta ott ül (a fotelt pár éve kidobták ismerős kezek), azóta nem ismered. Keveset beszél. Amikor